| A zárójelben levő nevek a kísérletek kidolgozóit, ismertetőit jelentik. | |
| Rövidítések: Á= általános iskolai, Áa= általános iskolai alsó tagozatú, Ász= általános iskolai szakköri, ÁK= általános és középiskolai, ÁKsz= általános és középiskolai szakköri, K= középsikolai, Ksz= középiskolai szakköri kísérlet | 5 |
| A KÍSÉRLETEK SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A FÖLDRAJZOKTATÁSBAN | 5 |
| A KÍSÉRLETEK ALKALMAZÁSA | 10 |
| CSILLAGÁSZATI FÖLDRAJZ | 13 |
| A látóhatár és a horizont | 14 |
| Á A látóhatár kijelölése kötőtűkkel (Klemens Tywonski) | 15 |
| Á Állandó eszköz a látóhatár kijelölésére (Klemens Tywonski) | 16 |
| Á Állandó eszköz a látóhatár kijelölésére emberalakkal (Klemens Tywonski) | 16 |
| Á Közeledő hajó az iskolai földgömbön (Mérő József) | 17 |
| Á Közeledő hajó megfigyelése világítótoronyból (Klemens Tywonski) | 18 |
| Á A földfelszín görbültségének megfigyelése autóból (Tóth Aurél) | 19 |
| Á Közeledő hajó megfigyelése hegycsúcsokról: hegycsúcsok megfigyelése parthoz közeledő hajóról (Klemens Tywonski) | 19 |
| Á A látóhatár egy irányból megfigyelhető ívdarabja (Klemens Tywonski) | 20 |
| Ász Közeledő hajó és világítótorony megfigyelése különböző magasságból (Josef Barbag) | 20 |
| A Föld forgása | 22 |
| Á Fonálon függő labda forgatása (Klemens Tywonski) | 22 |
| A forgás eltérítő hatása | 22 |
| K A forgás eltérítő hatásának bemutatása hurkapálcikákkal (Tóth Aurél) | 23 |
| A Föld forgásának bizonyítása | 24 |
| Ksz Egyszerű Foucault-inga alkalmazása (Ákos István) | 24 |
| Ksz A Foucault-inga tehetetlensége miatt nem változtatja lengésirányát (Tóth Aurél) | 24 |
| A Nap látszólagos napi mozgása | 25 |
| ÁK A Nap látszólagos napi mozgásának érzékeltetése földgömbbel (Tóth Aurél) | 26 |
| ÁK A Nap látszólagos napi mozgásának érzékeltetése pingponglabdával (Tóth Aurél) | 26 |
| ÁK A Nap látszólagos napi mozgásának bemutatása lombikkal (Klemens Tywonski) | 27 |
| ÁKsz Tetszőleges földrajzi szélességre állítható horizont (Klemens Tywonski) | 28 |
| A Föld Nap körüli keringése | 29 |
| Á Földgömbök készítése pingponglabdákból (lengyel modellek) | 30 |
| ÁK Egyszerű tellurium (lengyel modell) | 30 |
| ÁK Fenyőfadísz alakalmazása telluriumon (Tóth Aurél) | 31 |
| Ksz A földtengely különböző helyzetéből származó következmények (lengyel modell) | 31 |
| A Föld tengelyének párhuzamossága | 33 |
| K A földtengely párhuzamosságának magyarázata Schmidt-pörgettyűvel (Tóth Aurél) | 33 |
| K A földtengely párhuzamosságának magyarázata kerékpárabronccsal (Tóth Aurél) | 34 |
| Kepler törvényei | 34 |
| Ksz Kepler törvényeinek magyarázata gumizsinóros pingponglabdával (Tóth Aurél) | 35 |
| A Hold fényváltozásai | 37 |
| Á A Hold fényváltozásainak tanulmányozása ábrára helyezett pingponglabdával (Tóth Aurél) | 37 |
| Ász A Hold fényváltozásainak tanulmányozása megvilágított pingponglabdával | 39 |
| Ász A Hold tengely körüli forgásának és fényváltozásainak tanulmányozása forgó korongon | 39 |
| Laplace kozmogóniai elmélete | 40 |
| K Laplace kozmogóniai elméletének érzékeltetése vezérsugár-készülékkel (Tóth Aurél) | 40 |
| K Laplace kozmogóniai elméletének érzékeltetése zsinóron függő labdával, függönyzsinór gombjával | 41 |
| A KÉREG FÖLDRAJZA | 42 |
| A táguló Föld | 42 |
| Ksz A táguló Föld kísérleti modellje (Kádár László) | 43 |
| Ksz A kontinensek távolodása a táguló földgömbön (Tóth Aurél) | 43 |
| A kéreg | 44 |
| A kéreg egyensúlya | 44 |
| K Vízben szabadon úszó fahasábok merülése (Tóth Aurél) | 44 |
| K Vízben úszó megtámasztott fahasábok merülése (Tóth Aurél) | 45 |
| A rejtett képlékenység | 47 |
| K A rejtett képlékenység bemutatása gyertyával | 47 |
| A kéreg ingó mozgásai | 48 |
| K A glaciális izosztázia magyarázata megtámasztott fahasábok vízbe merülésével (Tóth Aurél) | |
| K A glaciális izosztázia magyarázata szabadon úszó fahasábok merülésével (Tóth Aurél) | 49 |
| K Lepusztuló és feltöltődő terület ingó mozgásának bemutatása megtámasztott fahasábokkal (Tóth Aurél) | 49 |
| K Lepusztuló és feltöltődő terület ingó mozgásának bemutatása szabadon úszó fahasábokkal (Tóth Aurél) | 51 |
| Repedések, törések | 51 |
| K Törési sík, törésvonal előállítása téglával | 52 |
| K Gumiszalag széthúzásával keletkező repedések (Tóth Aruél) | 52 |
| K Csúszó lemezek széthúzásával keletkező repedések (Tóth Aurél) | 53 |
| K Rugalmas fémlemezen (kartonon) keletkező repedések, törések (Tóth Aurél) | 53 |
| K Nyomóerő hatására keletkező repedések, törések (Tóth Aurél) | 54 |
| A vetődés | 54 |
| Á A vetődés fő formáinak bemutatása három mágneslapkás falemezzel (Mérő József) | 54 |
| Á A vetődés fő formáinak bemutatása négy mágneslapkás falemezzel (Mérő József) | 55 |
| Á A vetődés fő formáinak kialakítása négy gumigyűrűs kartonlapocskával (Klemens Tywoski) | 55 |
| Á A vetődés fő formáinak bemutatása öt gumigyűrűs kartonlapocskával (Jan Winklewski) | 56 |
| Á A vetődés fő formáinak bemutatása rögzített gumigyűrűkre erősített falemezekkel | 57 |
| K A legtöbb vetődés kialakítására alkalmas eszköz (Tóth Aurél) | 58 |
| Ksz Flexura és árkos süllyedés előállítása képlékeny anyaggal (Tóth Aurél) | 59 |
| Ksz Flexura és árkos süllyedés előállítása könyvekkel | 61 |
| A gyűrődés | 62 |
| Á Sállal kialakított gyűrődés | 62 |
| Á Gyűrődés kialakítása papírszalaggal (Tóth Aurél) | 62 |
| Á Egyszerű gyűrődéseszköz (Jan Mitik) | 63 |
| Á Gyűrűdéseszközök (Jery Brinken, Klemens Tywonski) | 64 |
| Á Dobozos, tolókaros gyűrődéseszköz (Klemens Tywonki) | 64 |
| Á Redőformák kialakítása gumiszalaggal (Tóth Aurél) | 65 |
| K Gyűrődésformák kialakítása papírszalaggal (Tóth Aurél) | 66 |
| Ksz Képlékeny anyag gyűrődése összehúzódó gumiszalagon (Tóth Aurél) | 67 |
| A hegységképződés | 68 |
| Ksz Süllyedő geoszinklinálisban lezajló gyűrődés érzékeltetése kartonlappal és krepp-papírral (Tóth Aurél) | 70 |
| Ksz Magmaáramlással kapcsolatos szakadás, repedés, törés bemutatása (Tóth Aurél) | 71 |
| Ksz Magmaáramlással kapcsolatos szakadás, repedés, törés bemutatása (Tóth Aurél) | 72 |
| Ksz A geotumor és a hegységképződés kapcsolata (Tóth Aurél) | 72 |
| A vulkán kitörése | 74 |
| Ksz A vulkáni kitörés vegyszeres érzékeltetése (Gustaw Wuttke) | 74 |
| A VÍZ FÖLDRAJZA | 76 |
| A felszín alatti vizek | 76 |
| A talajnedvesség | 76 |
| ÁK A talajnedvesség bemutatása (Fekete Zoltán) | 76 |
| Ksz A víztartó képesség igazolása (Fekete Zoltán) | 78 |
| A talajlevegő | |
| Ksz A talajlevegő kimutatása (Ákos István) | 79 |
| A karsztjelenségek | 79 |
| ÁKsz Karsztjelenségek a homokasztalon (Udvarhelyi Károly) | 79 |
| A felszíni vizek | 81 |
| A talajvízforrás | 81 |
| ÁK Működő talajvízforrás (Tóth Aurél) | 81 |
| A rétegforrás | 82 |
| K Működő rétegforrás (Tóth Aurél) | 83 |
| A belvíz | 83 |
| ÁK Belvíz az üveges kádban (Tóth Aruél) | 83 |
| Folyóvizek | 83 |
| Ksz A sodorvonal és a folyómeder tanulmányozása maketten (Tóth Aurél) | 83 |
| A tengervíz mozgásai | 85 |
| A hullámzás | 85 |
| Ksz Az áramló levegő súrlódása papírszalagon (Tóth Aurél) | 86 |
| Ksz Hullámkészülék (Tóth Aurél újítása) | 86 |
| A tengeráramlás | 88 |
| Ksz A tengeráramlások tanulmányozása maketten (W. G. V. Balchin-A. W. Richards) | 88 |
| Ksz Hőmérséklet-különbség miatt meginduló függőleges áramlás (W. G. V. Balchin-A. W. Richards) | 88 |
| A tengerjárás | 88 |
| K Tengerjárást magyarázó készülék (Tóth Aurél) | 89 |
| K A tengerjárás váltakozásának bemutatása acélabroncsokkal | 92 |
| A LÉGKÖR FÖLDRAJZA | |
| A levegő jelenléte | 94 |
| Áa A levegő jelenlétének igazolása pohárral (Gustaw Wuttke) | 94 |
| Áa Üvegpalack levegőjének távozása (Gustaw Wuttke) | 95 |
| Áa A vízbe fújt levegő buborékokat kelt (Gustaw Wuttke) | 95 |
| Á A levegő távozása megnyitott tölcsérről (Gustaw Wuttke) | 95 |
| Á A levegő jelenlétét pohárban keletkező buborékok jelzik (Gustaw Wuttke) | 96 |
| Á A tölcsérből kiszorított levegő eloltja a gyertyát (Gustaw Wuttke) | 97 |
| Á A tölcsérből kiszorított levegő szélkereket hoz mozgásba (Tóth Aurél) | 97 |
| Á A lombik levegőjét tölcsérből csorgó víz szorítja ki (Tóth Aurél) | 97 |
| A levegő felmelegedése | 99 |
| A konvekció | 99 |
| K A konvekciós áramlást cigarettafüsttel tehetjük láthatóvá | 99 |
| K A függőleges légcserét szélkígyók ellentétes irányú forgása árulja el (Tóth Aurél) | 100 |
| Az üvegházhatás | 101 |
| K Az üvegházhatás kimutatása üvegházikóval (Tóth Aurél) | 102 |
| Ksz Az üvegházhatás kimutatása üveggel fedett ládával (Udvarhelyi Károly) | 103 |
| A levegő felmelegedése elsősorban a napsugarak hajlásszögétől függ | 103 |
| Á Egyszerű eszköz a napsugarak hajlásszögének szemléletésére (Klemens Tywonski) | 104 |
| Á Egyszerű eszköz a napsugarak hajlásszögének tanulmányozására (Klemens Tywonski) | 104 |
| ÁK A napsugarak hajlásszögének szemléltetése zseblámpával (Tóth Aurél-Turcsányi Ervin) | 105 |
| ÁKsz A napsugarak hajlásszögének tanulmányozása bothőmérőkkel | 105 |
| ÁKsz Szögmérővel felszerelt eszköz a napsugarak hajlásszögének tanulmányozására (Klemens Tywonski-Tóth Aurél) | 106 |
| A gömbalak következménye | 106 |
| Á A gömbalak következményét az ezüst-higany-jodid színváltozása mutatja (Tóth Aurél) | 107 |
| K A gömbalak következményének bemutatása ezüst-higany-jodiddal és sugárnyalábbal | |
| A domborzat módosító hatása | 108 |
| Á A domborzat módosító hatásának bemutatása ezüst-higany-jodidos felszínnel | 108 |
| Ász Elsőnek a legnagyobb hajlásszögű gyertyalemez olvad meg (Gácsné Asbóth Mária) | 109 |
| ÁK A domborzat módosító hatásának bemutatása zseblámpával (Tóth Aurél) | 110 |
| ÁK A hajlásszög csökkenése homályos üvegen (Tóth Aurél) | 110 |
| K A színes viaszréteg a nagyobb hajlásszögű üveglapon olvad meg előbb (Tóth Aurél) | 111 |
| K A hő hatására a nagyobb hajlásszögű ezüst-higany-jodidos papírszelet színeződik először pirosra (Tóth Aurél) | 111 |
| K Ezüst-higany-jodiddal bevont fiktív dombormű fokozatos színeződése (Tóth Aurél) | 112 |
| Ksz A Nap hősugárzása először a legnagyobb hajlásszögű, ezüst-higany-jodiddal bevont lapocska színét változtatja pirosra (Tóth Aurél) | 112 |
| A földfelszín színének és anyagának módosító hatása | 114 |
| ÁK A szín szerepének érzékeltetése festett üvegpalackokkal (Tóth Aurél újítása) | 114 |
| ÁK A szín szerepének érzékeltetése kaviccsal töltött üvegpalackokkal (Tóth Aurél) | 115 |
| ÁK A szín szerepének bemutatása két ezüst-higany-jodidos kémcsővel (Tóth Aurél) | 115 |
| ÁK A szín szerepének bemutatása három ezüst-higany-jodidos kémcsővel (Tóth Aurél) | 116 |
| Ksz A szín szerepének szemléltetése ezüst-higany-jodidos dobozokkal (Tóth Aurél) | 117 |
| Ksz A szín szerepének bemutatása bothőmérőkkel | 117 |
| Ksz A szín szerepének bemutatása bothőmérős ládákkal | 117 |
| A hőmérséklet napi járása | 119 |
| ÁK A hőmérséklet napi járását ezüst-higany-jodidos földgömb színváltozása jelzi | |
| A hőmérséklet évi járása | 120 |
| ÁK A hőmérséklet évi járásának szemléltetése ezüst-higany-jodidos földgömbbel | |
| A légnyomás | 121 |
| A felmelegedő levegő kiterjed, a lehűlő összehúzódik | 122 |
| ÁK A levegő kiterjedését buborékképződés, összehúzódását lombikba áramló víz mutatja | 123 |
| ÁK A levegő kiterjedésének és összehúzódásának bemutatása manométerrel (Tóth Aurél) | 123 |
| ÁK A levegő kiterjedését és összehúzódását két palack vízszintjének változása jelzi (Tóth Aurél) | 124 |
| ÁK A levegő kiterjedésének és összehúzódásának bemutatása műanyag tartállyal | 125 |
| Ksz A levegő kiterjedését és összehúzódását léggömb átmérőjének változása jelzi (Ákos István) | 125 |
| A felmelegedő levegő nagy feszítőerővel terjed ki | 126 |
| K A felmelegedés következtében kiterjedő levegő hangos dörrenéssel messze repíti az üvegpalack dugóját (Tóth Aurél) | 126 |
| K Az égő vörösfoszforral felmelegített levegő kilövi a lombik dugóját (Tóth Aurél) | 127 |
| A felmelegedő levegő kiterjed, ritkábbá és kisebb fajsúlyúvá, a lehűlő nehezebbé válik | 128 |
| ÁK A levegő könnyebbé és nehezebbé válásának igazolása lombikkal és érzékeny mérleggel (Tóth Aurél) | 128 |
| K A levegő könnyebbé és nehezebbé válásának bemutatása üvegpalackkal és érzékeny mérleggel (Tóth Aurél) | 129 |
| Ksz A levegő könnyebbé és nehezebbé válásának igazolása felül nyitott hengerekkel (Ákos István) | 130 |
| Ksz A levegő könnyebbé és nehezebbé válásának igazolása zárt hengerekkel (Tóth Aurél) | 131 |
| Ha a levegő felmelegszik, a légnyomás csökken, ha lehűl, a légnyomás növekszik | 131 |
| K A légnyomás csökkenését és növekedését üvegburával fedett barométer jelezi | 131 |
| K A hőmérséklettől függő légnyomásváltozás bemutatása izzólámpával (Tóth Aurél) | 132 |
| A légnyomás a tengerszint feletti magasság növekedésével csökken | 133 |
| K Légnyomáscsökkenést mutató érzékeny eszköz (Tóth Aurél) | 133 |
| K Sínes csúsztatott eszköz (Tóth Aurél) | 135 |
| A magasság növekedésével csökken a víz forráspontja | 136 |
| Ksz A zárt lombikban lehűlő víz forrni kezd | 136 |
| Ksz A forráspont csökkenésének bemutatása két lombikkal (Turcsányi Ervin) | 137 |
| Ksz A forráspont csökkenését manométerrel igazoljuk (Tóth Aurél) | 138 |
| A szél | 140 |
| A felmelegedő levegő felszáll | 140 |
| Áa A szélkerék | 140 |
| Áa A szélkígyó | 142 |
| Á A forgókúp | 142 |
| ÁK A levegő felszállását bubokékok mutatják (Tóth Aurél) | 143 |
| K A felszálló meleg levegő megemeli az alul nyitott hengereket (Tóth Aurél) | 144 |
| A levegő a magas nyomású hely felől az alacsony nyomású hely felé áramlik | 145 |
| K Szökőkút a lekvárosüveg alatt | 145 |
| K Szökőkút az üvegbúra alatt | 146 |
| K A külső nagyobb légnyomás a palackban taszítja a plasztilinlepényt (Tóth Aurél) | 146 |
| K A külső nagyobb légnyomás elszakítja a palack szájára feszített gumihártyát (Tóth Aurél) | 147 |
| K A külső nagyobb légnyomás kiszorítja a palackban levő víz egy részét (Tóth Aurél) | 147 |
| A zárt légkörzés | 148 |
| ÁK Zárt légkörzés buborékokkal (Tóth Aurél) | 148 |
| K Zárt légkörzés lámpaüvegben (Tóth Aurél) | 148 |
| Ksz Cigarettafüst mutatja a légkörzést (Ákos István) | 149 |
| A szél felszínformáló munkája | 150 |
| ÁKsz A felszínformáló munka tanulmányozása homokasztalon | 150 |
| A levegő vízgőztartalma | 151 |
| A párolgás | 153 |
| Á A pauszpapír élénken jelzi az elgőzölgést (Tóth Aurél) | 153 |
| K A kobalt-klorid elárulja a víz párolgását (Tóth Aurél) | 154 |
| A vízgőz és a pára | 155 |
| ÁK A vízgőz és a pára összehasonlítása (Gustaw Wuttke) | 155 |
| A vízgőz minősége | 155 |
| Ksz A konyhasót tartalmazó festett víz párolgásával desztillált víz kerül a levegőbe | 155 |
| A levegő vízgőzbefogadó képessége | 156 |
| ÁK A váltakozva homályos és átlátszó lombik elárulja, hogy a meleg levegő több vízgőzt fogadhat be (Tóth Aurél) | 156 |
| A hőelvonás | 157 |
| K Párolgó szesz hűtő hatása | 157 |
| K A nedves hőmérő alacsonyabb hőmérsékletet mutat, mint a száraz | 158 |
| K A hőelvonás bemutatása szobahőmérőkkel (Ákos István) | 158 |
| A hőmérséklet hatása a víz elgőzölgésére | 158 |
| K A meleg víz gyorsabban párolog, mint a hideg (Tóth Aurél) | 158 |
| Ksz A hőmérséklet emelkedése fokozza a párolgást | 159 |
| Ksz A hőmérséklet emelkedése gyorsítja a talaj nedvességtartalmának elgőzölését | 160 |
| A szél hatása | 160 |
| Ksz A szél (ventillátor) meggyorsítja a víz párolgását (Tóth Aurél) | 160 |
| Ksz Homok nedvességtartalmának elgőzölgése mérlegen (Udvarhelyi Károly) | 160 |
| A levegő vízgőztartalmának szerepe | 161 |
| Ksz A nedves levegő mérsékli a víz párolgását (Tóth Aurél) | 161 |
| Ksz A levegő nagy nedvességtartalma lassítja az elgőzölgést (Udvarhelyi Károly) | 161 |
| Ksz Telített levegőben nincs párolgás (Tóth Aurél) | 162 |
| Ksz A víz a száraz levegőben gyorsan párolog (Tóth Aurél) | 163 |
| A növények szerepe | 163 |
| Ksz Növény az üvegbura alatt | 163 |
| A felhő- és ködképződés | 164 |
| Ködképződés | 166 |
| K Ködképződés üvegpalackban (Gustaw Wuttke) | 166 |
| K Ködképződés lombikban (Tóth Aurél) | 167 |
| K Ködképződés üvegpalackban denaturált szesszel (Tóth Aurél) | 167 |
| K Áramlási köd üveges kádban (W. G. V. Balchin-A. W. Richards) | 168 |
| Felhőképződés | 169 |
| ÁK Felhőképződés üvegpalackban cigarettafüst segítségével (Gustaw Wuttke) | 169 |
| Ák Felhőképződés üvegpalack széttörésével (Ákos István) | 170 |
| Ksz Felhőképződés üvegpalack széttörésével (Ákos István) | 171 |
| A felemelkedő levegő kiterjed | 172 |
| K Kisebb nyomás alá kerülő levegő kiterjedése lombikban (Gustaw Wuttke) | 172 |
| Talajmenti csapadékok keletkezése | 173 |
| Harmat | 174 |
| ÁK Vízgőz az ablaküvegen | 174 |
| ÁK Üvegpalack elhomályosodása | 174 |
| ÁK Leheljünk hideg üvegre | 175 |
| Ksz Higrométer a fedett homokasztalban (Udvarhelyi Károly) | 175 |
| Dér | 175 |
| K Dér a kémcső külső falán | 175 |
| Zúzmara | 176 |
| K Zúzmara a kémcső külső falán (Tóth Aurél) | 176 |
| Hulló csapadékok keletkezése | 176 |
| Eső | 177 |
| Á Eső keltése üveglappal | 177 |
| Á Eső keltése uborkásüvegben (Gustaw Wuttke) | 178 |
| Á Eső keltése tepsikkel (Ákos István) | 179 |
| K Eső keltése denaturált szesszel (Gustaw Wuttke) | 179 |
| Havazás | 180 |
| K Havazás üveghengerben (Gustaw Wutke) | 180 |
| Ónoseső | 181 |
| Ksz Ónoseső hütőkeverék fedőlapján (Tóth Aurél) | 181 |
| A rejtett hő felszabadulása | 181 |
| K A rejtett hő felszabadulásának kimutatása ezüst-higany-jodiddal (Gelléri Emil újítása) | 181 |
| A főnszél | 182 |
| A levegő össszenyomható | 183 |
| K Levegő összenyomása kémcsőben (Gustaw Wuttke) | 183 |
| A leszálló levegő összehúzódik | 183 |
| ÁK A nagyobb nyomás alá kerülő levegő összehúzódása lombikban (Gustaw Wuttke) | 183 |
| A leszálló levegő felmelegszik | 184 |
| Ák Levegő felmelegedése kerékpárpumpában (Gelléri Emil) | 184 |
| A hulló csapadék pusztító munkája | 185 |
| ÁK A keresztbe szántás jelentőségének bizonyítása | 185 |
| ÁKsz A keresztbe szántás fontosságának igazolása talajjal (Ákos István) | 186 |
| ÁKsz Vízmosás megkötése (Ákos István) | 187 |
| Ksz Az esőcseppek munkája lejtős felszínen (Ákos István) | 187 |
| Ksz Az esőcseppek munkája talajon (Ákos István) | 188 |
| Ksz Talajerózió különböző talajon (Ákos István) | 188 |
| Ksz Talajerózió különböző lejtőn (Ákos István) | 188 |
| Ksz A növényzet védő szerepe (Ákos István) | 188 |
| Ksz Areális erózió ládikóban (Ákos István) | 189 |
| Ksz A felszíni kiemelkedések lepusztulása (Ákos István) | 189 |
| Az éghajlati övek kialakulása | 189 |
| Ksz A Föld forgásának szerepe a szoláris éghajlati övek kialakulásában (Tóth Aurél) | 189 |
| EGYSZERŰ ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSE, SZÜKSÉGES ANYAGOK ÖSSZEÁLLÍTÁSA | 191 |
| FORRÁSANYAG | 210 |
Folytatás Microsoft-tal