1960. évi népszámlálás 4.

Előszó

Az 1960. évi népszámlálás 1960 júniusában megjelent „1. Előzetes adatok" c. kiadványa a népességre vonatkozó legfontosabb demográfiai adatokon kivül a lakások és szobák számának felsorolását is tartalmazza. Ebben a kötetben egyrészt a népszámlálás lakásanyagának 1%-os képviseleti minta alapján feldolgozott, másrészt előzetesen kigyűjtött adatai szerepelnek. A végleges adatok közlése 1962-1963-ban történik meg. A képviseleti mintában szereplő 27 716 lakás legfontosabb ismérvei - a külön fejezetben ismertetett, matematikailag meghatározott alapelvek szerint - megfelelnek az előzetes feldolgozás útján megállapított 2 771 000 lakás adatainak. A képviseleti minta kiválasztásának jellegéből adódóan az ebből származó adatok a megfelelő teljeskörű adatoktól kisebb-nagyobb mértékben eltérhetnek. Ezek a különbségek azonban előzetesen csak nagyságrendileg határozhatók meg, miután az adatok eltérései a teljeskörű adatokhoz viszonyítva véletlenszerűek. Matematikai számítások alapján azonban megállapíthatók azok a határértékek, amelyek közé a tényleges adatok valószínűleg kerülni fognak. Eltérő nagyságrendű adatoknak különböző hibahatárok felelnek meg; a kiválasztás elvéből következően a nagyobb mintabeli adatok viszonylagos hibahatára kisebb, a kisebb adatoké nagyobb. Az egy százalékos kiválasztás olyan feltételek mellett történt, hogy 1500-as nagyságú mintabeli adat (ami megfelel a teljeskörű feldolgozásnál 150 000 lakásnak) viszonylagos hibája - 95%-os valószínűség mellett - 5%. Ez annyit jelent, hogy amennyiben a képviseleti minta adatai között - kivetítve a teljes lakásszámra - 150 000-es adatot találunk, ez a valóságban az ennél 5%-kal nagyobb és az 5%-kal kisebb számokkal határolt intervallumba eső számok bármelyike lehet, tehát 95% a valószínűsége annak, hogy a tényleges adat 142 500-nál kisebb és 157 500-nál nagyobb nem lehet. (Pl.: ha a képviseleti minta kivetített adatai szerint a 3 lakószobás lakások száma 130 500, akkor az ilyen nagyságcsoportú lakások tényleges száma ettől eltérhet, 124 000-nél kevesebb, illetve 137 000-nél több valószínűleg nem lesz.) A 150 000-nél nagyobb kivetített mintavételi adat relatív hibája kisebb, az ennél kisebb adat relatív hibája nagyobb 5%-nál. Ezért a minta adatainak közlésénél lehetőleg olyan táblázatokat kellett készíteni, amelyek viszonylag nagyobb értékű adatokat tartalmaznak, hiszen ezek pontossága is nagyobb lesz. Ennek következtében a különböző csoportosítások nem túlzottan részletesek. Vissza