1956 igaz története

Fülszöveg

Dicső szabadságharciink valódi indítékainak feltárásához szükséges az 1949-1956. közötti időszak hazai állapotának minden szempontból való megvilágítása. Rá kell mutatnunk végre kik és milyen célok érdekében hozták létre azokat az állq)otokat, amelyek kitűnő táptalajává tették Magyarországot egy külső igények kielégítését szolgáló belső forradalom kirobbantásához.
A könyv hosszasan elemzi a korabeli nemzetközi helyzetet. Végigmegy a Sztálin halálához vezető, valamint az azt követő úton. Megvilágí^a a moszkvai ortodox és a reformpárti kommimista erők birkózását a hatalomért, amelyhez eszközként provokálták a magyar forradalmat. Csak a második világháború amerikai céljainak ismeretében érdiető meg teljes mértékben a háború után mesterségesen és célirányosan kialakított status quo 50 éves fenntartásának szükségessége, amelynek jegyében került sor a magyar forradalom felszítására, majd véibefojtására. A Szovjetunió a húsz egyesek szerint huszonkét millió halot^a fizetségéül az... Tovább

Fülszöveg

Dicső szabadságharciink valódi indítékainak feltárásához szükséges az 1949-1956. közötti időszak hazai állapotának minden szempontból való megvilágítása. Rá kell mutatnunk végre kik és milyen célok érdekében hozták létre azokat az állq)otokat, amelyek kitűnő táptalajává tették Magyarországot egy külső igények kielégítését szolgáló belső forradalom kirobbantásához.
A könyv hosszasan elemzi a korabeli nemzetközi helyzetet. Végigmegy a Sztálin halálához vezető, valamint az azt követő úton. Megvilágí^a a moszkvai ortodox és a reformpárti kommimista erők birkózását a hatalomért, amelyhez eszközként provokálták a magyar forradalmat. Csak a második világháború amerikai céljainak ismeretében érdiető meg teljes mértékben a háború után mesterségesen és célirányosan kialakított status quo 50 éves fenntartásának szükségessége, amelynek jegyében került sor a magyar forradalom felszítására, majd véibefojtására. A Szovjetunió a húsz egyesek szerint huszonkét millió halot^a fizetségéül az Egyesült Államok és Anglia által megkapta egész Kelet-Európa, köztük hazánk újgyarmati kizsákmányolásának lehetőségét, szuverenitása feletti rendelkezését függetlenül attól, hogyi a Sztálin által kialkudott államok a második világháborúban mely oldalon harcoltak. így került hálójába Lengyelország és Csehszlovákia is, akiket pedig győztes államoknak ismertek el. Sztálin terveiben ugyanis ezek az "előkommunizált" államok egy új világháború fizetségeként az unió bővítményeként szerepeltek.
Már az 1953-as Kelet-Berlinben lobbant rövid életű megmozdulás, de még inkább a Lengyelországban szinte folyamatosan jelentkező kisebb-nagyobb tüntetések, sztrájkok jelezték, hogy az 50 évre tervezett új hűbéri társadalmak nem lesznek ilyen hosszú időre egybetarthatók. Bár azok függetlenségi mozgahnaikkal számoltak, s már az ENSZ alapokmányának szerkesztésekor a Szovjetunió javaslatára megállapodtak abban, hogy a "békét" ha kell, a nagyhatalmak érdekeltségi területein fegyverrel is "megvédhetik", de e^fck az egyre erősődő ellenkezések a vártnál jóval korábban jelentkeztek. A status quo minden áron való fenntartásának a Szovjetunió új gyarmatosítását szolgáló bolsevista ideológia missziós terjesztésén túl egyéb - meglehetősen komoly okai is voltak. Míg az Egyesült Államok és a Szovjetunió, Németország és Japán ellen kíméletlen fegyveres háborút vívott, addig a "nagy szövetség" keretein belül látens gazdasági háborút folytatott Anglia és Franciaország ellen is.
A status quo minden körülmények között való fenntartása mindenképpen szükséges. Ki kell küszöbölni a leigázott népek mindenfajta ellenkezését. Nem szabad megengedni, hogy folyamatos elégedetlenségek "rendezgetésére" forgácsolják el a Szovjetunió erejét. Valamely komolyabb lázongást példát statuálva könyörtelen módon kell elfojtani, hogy abból okulva a többiek megrettenjenek, és belátható időn belül ne meqenek kísérletet tenni igájuk levetésére. Vissza