1956 és a megtorlás fekete könyve

Fülszöveg

HUSZONÖT EVE IROM EZT A KÖNYVET, amelynek egyes részletei
megjelentek, és most továbbfejlesztve újabb fejezetekkel bővítettem. Feltehető a kérdés: Polgári jogász egyetemi tanár létemre miért foglalkoztat ennyire 1956 és a megtorlás?
A forradalomnak és a megtorlásnak számos jogi vonatkozása van. Ezeket nemcsak publikációban igyekeztem feltárni, hanem gyakorlati jogi kezdeményezésekkel is. Nem értettem, hogy a „hivatásosok" miért gondolták, gondolják úgy, hogy a jogi kérdésekhez is csak ők értenek, ehhez a jogászoknak nincs közük.
A „RENDSZERVÁLTOZÁSSAr NAGY REMÉNYEIM VOLTAK
e tekintetben is. Csalódnom kellett. Bár számtalan publikációjelent meg, s ezekből sok mindent megtudhattunk a részletekről. Azonban a „hivatásos" 1956-os történészek - ki tudja, miért - számos alapkérdéssel, az összefüggésekkel nem foglalkoztak, a szovjet-magyar sztálinista hatalom mozgatórugóit nem tárták fel. Műveikben - melyek mögött komoly kutató munka áll - alapvetően a levéltári adatokra és egymás... Tovább

Fülszöveg

HUSZONÖT EVE IROM EZT A KÖNYVET, amelynek egyes részletei
megjelentek, és most továbbfejlesztve újabb fejezetekkel bővítettem. Feltehető a kérdés: Polgári jogász egyetemi tanár létemre miért foglalkoztat ennyire 1956 és a megtorlás?
A forradalomnak és a megtorlásnak számos jogi vonatkozása van. Ezeket nemcsak publikációban igyekeztem feltárni, hanem gyakorlati jogi kezdeményezésekkel is. Nem értettem, hogy a „hivatásosok" miért gondolták, gondolják úgy, hogy a jogi kérdésekhez is csak ők értenek, ehhez a jogászoknak nincs közük.
A „RENDSZERVÁLTOZÁSSAr NAGY REMÉNYEIM VOLTAK
e tekintetben is. Csalódnom kellett. Bár számtalan publikációjelent meg, s ezekből sok mindent megtudhattunk a részletekről. Azonban a „hivatásos" 1956-os történészek - ki tudja, miért - számos alapkérdéssel, az összefüggésekkel nem foglalkoztak, a szovjet-magyar sztálinista hatalom mozgatórugóit nem tárták fel. Műveikben - melyek mögött komoly kutató munka áll - alapvetően a levéltári adatokra és egymás publikációira hivatkoznak. Viszont nem foglalkoznak a túlélők visszaemlékezéseivel - így Nagy Imre, Kopácsi Sándor, Szűcs Miklós emlékirataival, 56 harcosainak visszaemlékezéseivel, az ENSZ Különbizottság vizsgálatával és jelentésével, a diplomáciai jelentésekkel, számos külföldi kutató publikációjával.
jT ^ _
MAOAM ÜGY HATAROHAM, hogy „harag és részrehajlás" nélkül próbálom feltárni a lehazudott tényeket, próbálok legalább tanulmányokban, könyvekben igazságot szolgáltatni a forradalom és a megtorlás áldozatainak. Törekvéseimet a „hivatásos" 56-05 történészek jelentős része komoly elutasítással fogadta.
Az eltérő vélemények között döntsön a Tisztelt Olvasó és az idő. Vissza