19. századi egyetemes történelem

Tartalom

I. EURÓPA
Nemzetközi kapcsolatok 1789-1914 (Majoros István) / 17
A BASTILLE BEVÉTELÉTŐL NAPÓLEON LEMONDÁSÁIG (1789-1814) 17
Nemzetközi helyzet a 18. század végén 17
Koalíciókkal Franciaország ellen 21
KONGRESSZUSOK KORA (1814-1822) 30
A KELETI KÉRDÉS ÉS A NAGYHATALMAK A HÚSZAS ÉVEKBEN 35
A HARMINCAS ÉVEK FORRADALMI HULLÁMA 39
ÜTKÖZÉSI PONTOK A FÖLDKÖZI-TENGER TÉRSÉGÉBEN 41
DIPLOMÁCIA AZ 1848-1849-ES FORRADALMAK IDEJÉN 43
A KRÍMI HÁBORÚ 47
HÁBORÚK A NEMZETI EGYSÉGÉRT 49
BISMARCK KORA (1871-1890) 53
GYARMATI KÜZDELMEK 58
AZ EURÓPAI HATALMI RENDSZER VÁLTOZÁSAI 64
A PUSKAPOROS HORDÓ 70
Franciaország (Vadász Sándor) / 74
A 18. SZÁZADI FORRADALOM ÉS NAPÓLEON KORA (1789-1815) 74
A régi rendszer válsága és a forradalom kitörése 74
Az alkotmányos monarchia időszaka. A forradalom demokratikus 76
vívmányai (1789-1792) 76
A girondista köztársaság (1792-1793) 81
A jakobinusok hatalmon (1793-1794) 83
Thermidor és Direktórium: a forradalom befejezése (1794-1799) 86
Konzulátus és császárság (1799-1814) 89
Kultúra a forradalomban és a napóleoni korban 94
A 19. századi francia fejlődés demográfiai, gazdasági
és kulturális tényezői 98
A BOURBON-RESTAURÁCIÓ (1815-1830) 101
X. Károly uralkodása (1824-1830) 102
A restauráció ellenzéke 103
AJÚUUSI MONARCHIA (1830-1848) 104
A polgárkirály személye 104
A Júliusi monarchia belpolitikája az 1830-as években 105
A Júliusi monarchia külpolitikája 105
A politikai elit és a Júliusi monarchia bukása 106
AZ 1848-1849-ES FORRADALOM ÉS A MÁSODIK KÖZTÁRSASÁG 108
Az Ideiglenes Kormány 108
Louis Bonaparte elnöksége 108
A MÁSODIK CSÁSZÁRSÁG (1852-1870) 109
A császár személye és környezete 110
A Második Császárság virágkora 110
A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1871-1914) 115
A köztársasági intézmények és gondolkodás megszilárdulása
az 1880-as években 117
A francia nacionalizmus jellegének megváltozása 119
Munkásosztály - munkásmozgalom 125
Kultúra - a pozitivizmus diadala 125
FRANCIAORSZÁG A SZÁZADELŐN (1900-1914) 126
Gazdaság és társadalom 126
A radikális kormányok bel- és külpolitikája (1902-1909) 126
Nagy-Britannia (Urbán Aladár) / 130
AZ IPARI FORRADALOM NAGY-BRITANNIÁJA (1789-1850) 130
Az ipari forradalom jellege és lefolyása 130
Nagy-Britannia a francia forradalom és a napóleoni háborúk idején 133
Az angol társadalom Waterlootól az 1832. évi parlamenti reformig 136
Az 1832. évi parlamenti reform és következményei 138
Nagy-Britannia külpolitikája (1815-1850) 143
NAGY-BRITANNIA MINT VILÁGHATALOM (1850-1914) 145
A korszak gazdasága 145
Az angol kétpártrendszer és a demokrácia fejlődése 147
Az írkérdés és az angol belpolitika 153
A viktoriánus Anglia társadalma 156
A Brit Birodalom külpolitikája (1850-1914) 159
Németország 1789-1914 (Németh István) / 167
A NÉMET ÁLLAMOK A FRANCIA FORRADALOM ÉS NAPÓLEON KORÁBAN
(1789-1815) 167
Németország társadalmi struktúrája 1800 körül (Poroszország példáján) 167
A polgári nyilvánosság kifejezési formái 169
A francia forradalom és a német államok 170
A tilsiti béke (1807) 172
A porosz reformok: Stein és Hardenberg 173
A nemzeti mozgalom 174
A felszabadító háborúktól a bécsi kongresszusig 175
RESTAURÁCIÓ ÉS FORRADALOM (1815-1848) 176
A Szent Szövetség és a Német Szövetség 176
Lázadás az egyetemeken 178
Az 1830. évi júliusi francia forradalom és Németország 179
A német liberalizmus 179
A német romantika 181
Az egység- és szabadságmozgalom, a nemzed kérdés 182
Az 1848-1849-es forradalom 183
IPAROSÍTÁS ÉS MUNKÁSMOZGALOM 186
Az iparosítás feltételei és kezdetei 186
A vasútépítés forradalma 187
Friedrich List és a Német Vámszövetség 188
A munkásmozgalom kezdetei 189
A MÁSODIK NÉMET CSÁSZÁRSÁG (1871-1914) 191
A Bismarck-korszak (1850-1890) 191
A vilmosi idők (1890-1914) 219
A Habsburg Monarchia (Palotás Emil) 248
A RESTAURÁCIÓ KORSZAKA (1815-1848) 248
FORRADALOM AUSZTRIÁBAN (1848-1849) 254
A BIRODALOM ÚJJÁSZERVEZÉSÉNEK KÍSÉRLETEI (1850-1867) 258
A KIEGYEZÉS. A KÖZÖSÜGYES RENDSZER 262
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN 265
A DUALIZMUS KORA CISZLAJTÁNIÁBAN 272
A VISZONYLAGOS STABILITÁS IDŐSZAKA (1867-1895) 273
VÁLSÁGOK- KIÚTKERESÉS (1895-1914) 278
Benelux államok (Vadász Sándor) / 285
HOLLANDIA 286
BELGIUM 289
LUXEMBURG 290
Svájc (Németh István) / 292
A FRANCIA FORRADALMAK HATÁSA 292
AZ 1848. ÉS AZ 1874. ÉVI ALKOTMÁNY 293
SVÁJC A 19. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁBAN 295
Olaszország (Horváth Jenő) / 297
AZ OLASZ TÁRSADALOM JELLEGZETESSÉGEI 297
A bécsi kongresszustól az 1831. évi felkelések kudarcáig 2SS|
A RISORGIMENTO ELSŐ SZAKASZA (1815-1848) 298
A nemzeti mozgalom differenciálódása (1831-1848) 300
A liberális irányzatok 30S|
AZ 1848-1849. ÉVI FORRADALMAK 302
A forradalmak kirobbanása 301
Az Ausztria elleni első függetlenségi háború (1848-1849) 303
AZ OLASZ KIRÁLYSÁG SZÜLETÉSE 305
AZ ORSZÁGEGYESÍTÉS UTÁN. A TÖRTÉNELMI JOBBOLDAL KORMÁNYZÁSA
(1861-1876) 310
Gazdaság, társadalom 310
A történelmi jobboldal kormányzása 312
A római kérdés, a katolikus-kérdés 314
Az oktatás, a kultúra 315
A jobboldali kormányzat bukása 316
A TÖRTÉNELMI BALOLDAL KORMÁNYZÁSA (1876-1896) 316
A történelmi baloldal halomra jutása 316
A Depretis-kormányok (1876-1887) 317
A munkásszervezkedés kezdetei 319
Crispi-korszak (1887-1896) 320
Változások az „alul lévők" szerveződésében 321
A kivándorlás 323
A gyarmatosítás kezdetei 323
A századvégi válság 325
OLASZORSZÁG A 20. SZÁZAD ELEJÉN. A GIOLITTI-KORSZAK 326
Az iparosodó Olaszország 326
Giolitti 327
A nacionalizmus és az olasz-török háború 329
Visszatérés a reformpolitikához 330
A világháború előestéjén 331
Spanyolország (Harsányi Iván) 332
SPANYOLORSZÁG A FRANCIA FORRADALOM ÉS A NAPÓLEONI HÁBORÚK ÉVEIBEN
IV. Károly (1788-1808) trónra lépése 332
I. Jósé Bonaparte királysága (1808-1813) 332
AZ ELLENÁLLÁS KIBONTAKOZÁSA, A CÁDIZI ALKOTMÁNYOZÁS 333
Az 1808. május 2-i felkelés 333
A cádizi alkotmány 333
A BORBÓN-RESTAURÁCIÓ. VII. FERDINÁND KIRÁLYSÁGA 333
A restauráció intézkedései és ellentmondásai 333
GAZDASÁGPOLITIKA, LIBERÁLIS ÉVEK, ÚJABB RESTAURÁCIÓ 334
A régi rendszer válsága és a forradalom kitörése 334
A „három liberális év" 335
A trónöröklés problémája 335
AZ IZABELLA-KORSZAK (1833-1868) 336
Az 1834. évi statútum 336
A tisztikar a politikában 336
Mendizábal reformjai 337
A GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALOM VÁLTOZÁSAI 338
A dezamortizáció gyorsulása 338
A népképviseleti rendszer 338
AZ ALKOTMÁNYOZÁS SORSFORDULÓI. A „MÉRSÉKELT ÉVTIZED" 339
Társadalmi rétegződés 339
Az alkotmányozás 339
A szellemi élet áramlásai 340
Az 1830-1850-es évek vitái 340
A MÉRSÉKELT ÉVTIZED VÉGE 341
Az állam és az egyház viszonya 341
A politikai erővonalak átrendeződése 342
Külügyi presztízspolitika 342
AZ IZABELLA-KORSZAK VÉGE ÉS A „HAT FORRADALMAS ÉV" 343
A munkásügy és az egyetemi kérdés 343
Az 1868. szeptemberi cádizi felkelés 344
I. Amadeo királysága (1870-1873) 344
Az Első Köztársaság (1873-1874) 344
A RESTAURÁCIÓ RENDSZERE 345
Castillo szerepe 345
XII. Alfonz királysága (1874-1885) 346
Az 1876. évi alkotmány 346
TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁG A RESTAURÁCIÓ ELSŐ ÉVTIZEDEIBEN 347
ÚJ TÁRSADALOM - ÚJ GONDOLKODÁSMÓD 348
A spanyol kultúra Ezüstkora 349
A RESTAURÁCIÓ VÁLSÁGA. A „KATASZTRÓFA" 350
Új társadalmi mozgások 350
Cánovas óvatos külpolitikája 351
Vereség a spanyol-amerikai háborúban 352
AZ ALFONZINUS KORSZAK 352
XIII. Alfonz (1902-1931) trónra lépése 352
A munkásság helyzete 353
A kétpárti váltógazdaság vége 353
Portugália (harsányi iván) / 355
A KIRÁLYSÁG VILÁGHATALMI POZÍCIÓI 355
A politikai rendszer
TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁG I. MÁRIA KIRÁLYNŐ IDŐSZAKÁBAN (1777-1816) 356
A NAPÓLEONI HÁBORÚK KORA. AZ ANT1GO REGIME HANYATLÁSA 358
A világhatalmak között 358
Küzdelem a spanyolokkal 358
A francia törekvések ellen 358
A királyi család emigrációja 359
AZ 1820. ÉVI FORRADALOM ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 359
A háborúk hatása 359
Tiltakozás a brit befolyás ellen 360
Az 1820. januári forradalom 360
Az 1822. szeptemberi alkotmány 361
Brazília különválása 361
A „TESTVÉREK HÁBORÚJA" 362
A liberális alkotmány eltörlése 362
Polgárháború 362
II. MÁRIA KIRÁLYSÁGA (1834-1853) 363
A gazdaság a polgárháborúk után 363
A „SZEPTEMBRIZMUS" ÉS AZ 1838. ÉVI ALKOTMÁNY 364
Politikai és alkotmányos fordulatok 364
V. PÉTER URALKODÁSÁNAK ÉVEI (1853-1861) 365
Gazdasági növekedés 365
A társadalmi rétegződés 365
Kultúra és művészet 366
A rabszolgaság eltörlése 366
A MONARCHIA NEHÉZSÉGEI 367
A .RÓZSASZÍN TÉRKÉP" ÉS A BRIT ULTIMÁTUM 367
A gyarmatügyek és a nagyhatalmak 367
Politikai harcok a századfordulón 368
A MONARCHIA BUKÁSA, A KÖZTÁRSASÁG ELSŐ ÉVEI 368
Skandinávia (Vadász Sándor) 369
SVÉDORSZÁG 369
A napóleoni kor változásai 369
Alkotmányos fejlődés 370
Skandinavizmus és külpolitika 371
A svéd-norvég unió megszűnése 371
Agrárországból ipari ország 372
A svéd-norvég unió és az alkotmány 372
NORVÉGIA 372
Gazdaság és társadalom a 19. században 373
Politika 373
DÁNIA 374
A schleswig-holsteini kérdés 374
Gazdasági fellendülés 375
A belpolitika a századfordulón 375
FINNORSZÁG 376
A finn nagyhercegség az orosz birodalomban 376
Az orosz birodalom (Palotás Emil) 378
OROSZORSZÁG A 19. SZÁZAD ESŐ FELÉBEN 379
Reformkísérlet mint kezdet 379
Területi hódítások 380
A honvédő háború és következményei 381
Nemesi forradalmárok 383
A „miklósi kor" 385
A Lengyel Királyság. A novemberi felkelés 387
A krími háború 388
Gazdaság, társadalom és kultúra a század első felében 389
OROSZORSZÁG A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN 394
Ajobbágyfelszabadítás 394
Polgári reformok 396
A forradalmi mozgalmak vegyesrendi szakasza 397
A konzervatív visszahatás 400
A cári birodalom perifériái 402
Gazdaság, társadalom és kultúra a 19. század második felében
és a 20. század elején 405
AZ ELSŐ OROSZ FORRADALOM (1905-1907) 411
Koalíciókkal Franciaország ellen 411
A forradalmi válság 413
Alkotmányozás, parlamentarizmus orosz módra 416
FORRADALOM UTÁN - VILÁGHÁBORÚ ELŐTT 420
A Balkán-félsziget (palotásemil) / 424
AZ OSZMÁN BIRODALOM A SZÁZADFORDULÓN 424
A SZERB ÁLLAMISÁG MEGSZÜLETÉSE 426
Az első felkelés 426
Az autonómia megszerzése 429
A GÖRÖG SZABADSÁGHARC 430
Előzmények 430
A szabadságharc menete 431
A görög kérdés a nemzetközi politikában
AZ OSZMÁN „REFORMKOR" 434
A román fejedelemségek egyesülése 435
A nagy eszme. az első balkán-szövetség 437
A bolgár nemzeti mozgalom 440
A nagy keleti válság (1875-1878) 442
Népesség - gazdaság a 19-20. század fordulóján 445
A politikai viszonyok a századfordulón 447
A balkán-háborúk 450
A század eszmetörténete (Vadász Sándor) 453
Legitimizmus 454
Liberalizmus 456
Szocializmus 459
Keresztényszocializmus 461
Anarchizmus 465
Fajelméletek 467
Az Európa-gondolat fejlődése 470
II. EURÓPÁN KÍVÜLI ORSZÁGOK
Az Amerikai Egyesült Államok (Urbán Aladár) 475
a köztársaság megszilárdításától a polgárháborúig 475
Az új alkotmány kidolgozása és életbe léptetése 476
Washington elnöksége és a föderalista kormányzat 479
Jefferson és a „virginiai dinasztia" kormányzása 482
A kétpártrendszer átalakulása és a jacksoni demokrácia 488
Területi terjeszkedés a Csendes-óceánig 491
Az amerikai társadalom és a modern rabszolgaság 493
Az 1850. évi kompromisszumtól az 1860. évi elnökválasztásig 496
A polgárháború és következményei 500
a polgárháborútól az első világháborúig 506
A kétpártrendszer a polgárháború után 506
Az Unió ipari fejlődése 510
A Nagy Síkság termőre fordítása és politikai következményei 514
A századforduló Amerika társadalma és a reformok 516
Az Egyesült Államok mint nagyhatalom 519
Latin-Amerika (Urbán Aladár) 527
HARCOK A FÜGGETLEN ÁLLAMISÁGÉRT 527
Kísérlet Nagy-Kolumbia megszervezésére 527
Harcok a La Plata Alkirályságban és Peruban 528
Új-Spanyolország függetlenné válása 529
Az önálló Brazília születése 530
HATÁRVITÁK ÉS HÁBORÚK 531
TÁRSADALOM ÉS POLITIKA LATIN-AMERIKÁBAN 533
A KARIB-TÉRSÉG 539
Ázsia a hosszú 19. században (Balogh András) 542
AZ ISZLÁM VILÁG 542
AZ OSZMÁN BIRODALOM 544
Stagnálás és elvetélt reformok (1800-1870) 544
A tengerszorosok ügye 550
Az arab területek helyzete 551
Az elkerülhetetlen bomlás 552
Az arab területek távolodási folyamata 556
PERZSIA 559
AFGANISZTÁN 563
INDIA 565
A brit Kelet-indiai Társaság 565
Új földtulajdon-viszonyok megteremtése 565
A gyarmati gazdaság kialakulása 567
A szipoj-felkelés 567
Politikai fejlődés a szipoj-felkelés után 568
A NEMZETI ÉBREDÉS 571
Koalíciókkal Franciaország ellen 571
Az 1905-ös tömegharc 572
A brit indiai kormány intézkedései a nemzeti mozgalom letörésére 574
KÍNA 575
Kína „feltörése". Az ópiumháborúk és az egyenlőtlen szerződések 575
A felkelések évtizedei 579
Restauráció és önerősítés 579
Reform és felkelés 582
Forradalom és káosz 583
DÉLKELET-ÁZSIA 587
Indonézia 587
Malájzia 590
Indokína 592
Burma 594
Délkelet-Ázsia a 20. század elején 596
Japán (Szerdahelyi István) 599
Afrika 1789-1890 (Búr Gábor) 621
Felfedezőutak Afrikában 621
A rabszolga-kereskedelem felszámolása 623
Missziós tevékenység 625
AFRIKA ÁLLAMAI A GYARMATOSÍTÁS ELŐTTI ÉVTIZEDEKBEN 625
A „versenyfutás" Afrikáért 627
Ausztrália, Óceánia és Új-Zéland (Mózes Mihály) 630
AZ ÖTÖDIK KONTINENS FELFEDEZÉSE ÉS BENÉPESÜLÉSE 630
Terra Australis Incognita 630
Az abók világa: a bennszülöttek Ausztráliája 631
Az első telepesek 631
A MODERN AUSZTRÁLIA SZÜLETÉSE 631
Területi kiteljesedés 631
Az aranyláz, korai gazdasági és népesedési robbanás 632
Politikai fejlődés Ausztráliában 633
Az Ausztrál Államszövetség létrejötte és jellemzői 633
ÓCEÁNIA TÖRTÉNETE (1790-1890) 634
Népvándorlás a Csendes-óceánon 634
Óceánia gyarmatosítása 635
ÚJ-ZÉLAND 638
Időrendi áttekintés 641
Irodalom 665
Életrajzi ismertetés 675

Témakörök