1848

Előszó

A letűnt évszázad többnyire hamis képet festett 1848 március Idusáról. Vásári olajnyomatot, olcsó giccset. Alakjait édeskés dicsfénybe burkolta, regényhősökké, romantikus figurákká formálta. Amikor a nagy nap századik évfordulójának ünnepén pirosló lánggal gyullad fel az emlékezés, a talmi mázat lekaparjuk, hogy a nemes arany valódi fényében ragyogjon. Megszólaltatjuk az események szereplőit és szemtanúit. A kis mozaikokból elénk tárul az igazi kép, a valóság. Az elhalványult arcok megelevenednek, a fakult körvonalak kiszínesednek, a szereplőkről lehull a rájuk rakott álarc és az esemény úgy pattan ki szemünk láttára, mint a feslő rózsabimbó.
Kik szólalnak meg a mozaikokból összerakott történelmi freskóban? Petőfi Sándor (Naplójegyzetek. Összes művek, II. k. Bp. Athenaeum, 1895), Jókai Mór (Önéletrajz és egyéb emlékezések 1825-1904. Bp. Franklin 1904), Birányi Ákos (Pesti forradalom Martius 15-19. Pest, Trattner, 1848), Bulyovszky Gyula (Márciusi visszaemlékezések. Naplótöredék. Főv. Lapok, 1867. 60. sz.), Frankenburg Adolf (Márciusi emlékek. Főv. Lapok, 1870. 41. sz.), Hamary Dániel (Március 15-ike 1848-ban. Hazánk. V.), Incze Henrik (Die Geschichte des 15. März in Buda-Pest. Bp. Közművelődés, 1899), Kléh István (A pesti forradalom története 1848-ban. Pest. Beimel, 1858), Nyáry Albert (Márciusi emlékek. Vas. Ujs. 1866. márc. 14), Degré Alajos (Visszaemlékezéseim. Bp. Pfeiffer, 1883), Egressy Ákos (Emlékeim. Bp. Saj. kiad. 1893), Vahot Imre (Emlékiratai. Bp. Kocsi, 1880), Vajda János (Egy honvéd naplójából. Pest, Corvina, 1869), Zerffi Gusztáv (Martius 15-dike 1848 Pesten. Egy lap néptörténete. Pest, Hartleben, 1848) és Táncsics Mihály (Életpályám. Központi Táncsics Bizottság. Bp. 1870-1885). Legtöbbjük ott volt 1848 március 15. reggelén a Pilvaxban, mámorosan érkeztek, hirtelen sasszárnyakat kaptak és szárnyalásukban magukkal ragadták a melléjük sorakozókat. Vissza