1836-1868. évi törvényczikkek

Szerkesztő

Budapest

'Nagy Gyula: 1836-1868. évi törvényczikkek ' összes példány

Kiadó:	Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1896
Kötés típusa:	Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám:	600 oldal
Sorozatcím:	Corpus Juris Hungarici-Magyar Törvénytár Millenniumi Emlékkiadás
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Millenniumi emlékkiadás. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája. Dr. Csiky Kálmán műegyetemi tanár, Dr. Kolosvári Sándor egyetemi tanár, Nagy Gyula orsz. levéltárnok, Dr. Óvári Kelemen egyetemi tanár, Tóth Lőrincz ny. curiai tanácselnök közreműködésével szerkeszti Dr. Márkus Dezső kir. törvényszéki biró.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Magyarország törvényhozását tünteti föl e gyűjtemény, Szent István királytól kezdve a mai napig. Minden magyar törvény szószerinti szövegének közlése kapcsán, e gyűjtemény híven akarja az olvasó... Tovább

Tartalom

1836. évi törvényczikkek
Előbeszéd	6
Az Ő Királyi felsége által boldog felavattatása és megkoronáztatása előtt az Ország Karai és Rendei részére kiadott Királyi Hitlevél az Ország közönséges Törvényei közé beiktattatik	7
Az ország szentséges koronájának őrjeiről	14
A magyar nyelvről	14
A jobbágyok költözése eseteiben tartandó módról s rendről s ugyanazon költözés következményeiről	15
A jobbágy-telki állományról	18
Azokról, melyek a telek haszonvételén felül a jobbágyok hasznai közé tartoznak	29
A jobbágyi tartozásokról	36
Az urbéri kötésekről	41
A községeknek belső igazgatásáról	42
A földesuri törvényhatóságról, és az urbéri perről	43
Azon közterhekről, melyeket a jobbágyföldeket használó nemesek azon használattól viselni tartoznak	49
A határbeli közös haszonvételekre nézve gyakorlatból behozandó arányuságáról	52
A nem-nemeseknek engedendő perlekedési tehetségről	55
A vérek közt a világos örökösödés esetébne végrehajtandó osztályról	55
A pénzbeli elmarasztalást magokban foglaló birói itéletek végrehajtása módjáról	56
A birói itéleknek okokkal leendő támogatásáról	58
A nem-nemesek büntető pereiben hozott itéletek felebbviteléről sé végrehajtásáról	58
A vásári biróságról	59
Tengermellék kereskedési Fiume városa, kerület és szabad révpartja itélőszékeiről	60
A szóbeli perek biróságairól	61
Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándvármegyéknek és Kövár vidékének Magyarországhoz való visszacsatolásáról	62
A Jász és Kun kerületeknek a hazai igazgató székekkel és a törvényhatóságokkal, a kerületek neve és pecsétje alatt engedett közvetlen levelezés szabadságáról	63
A szathmári kátalannak hitelességi kiváltság adatik	63
Négyesi báró Szepessy Ignácz, pécsi püspök által Pécsen alapitott Akadémiáról	63
Az ország közjavát és kereskedését gyarapitó magános vállalatokról	63
Egy állandó hidnak Buda és Pest közötti épitéséről	65
A beszegellett, vagy több külön törvényhatóságok alá tartozó helyekről	68
Somogy és Veszprém vármegye közt Siófok helység iránt fennforgó beszegellés tárgya ujonnan felvétetni rendeltetik	68
Tarpa mezővárosának Beregh vármegyéhez és Falu-Dobos helységének Szthmár vármegyéhez való csatoltatása a törvénybe iktattatik	68
István-Megye helysége Bács vármegyéhez csatoltatik	68
Krassó vármegye, Erdélyország és Véghelyi vidék közt fennforgó határbeli villongások iránt országos biztosság neveztetik	69
Az 18227-ki 16-dik törvény-czikkely által kirendeltetett biztosságokhoz a meghalt, avagy másként megakadályoztatott személyeknek helyökbe országbiztosai neveztetnek	69
Az 1647-diki 78-dik törvény-czikkely bővebben magyaráztatik	70
Az egyházi és minden ily természeti tizedről	70
Az 1659-ki 53-dik törvény rendelete módosittatik	70
Az egyesek költségein készitendő vizi munkálatoknak előmozditásáról	70
A nemzeti muzeumról	71
A nemzeti muzeumra folytatva tett ajánlásokról	72
A Ludovicea magyar katonai intézetre folytatva tett adakozásokról	73
Bárdányi gróf Buttler Jánosnak a magyar Ludovicea katonai intézetre tett ajánlása törvénybe iktattatik	74
A Pesten országos költségen felállitandó nemzeti játékszinről	75
A tébolyodottak intézetére tett ajánlásokról	75
1681-ik 55-dik törvény-czikkely világositatik	75
A mostani országgyülés költségeinek szabad ajánlásképen a nemesi rend által való viseléséről	76
A perek folyamatáról	76
A néhai Hiller János, báró Rosen András és báró Pley András által eddig le nem fizetett hazafiusitási taksarésznek elengedéséről	77
Gróf Leiningen - Westerburg August; Burgberg du Mont Beaufort Ágoston; báró Montbach Fridrik; báró Strvtnik Ágoston; Niesner József; gróf Brigido Pál; báró Jöchlinger Felix; Sternfeld János; Sardagna János; báró Pacoassi János és testvérei; báró Gerstäcker Venczel; báró Bibra Károly Fridrik; Reissig Lajos Keresztély, báró Pöck János és Peregrin hazafiusitási bevételökről	77
Báró Mandel Lajos és Pidoll Károly az ország hazafiusitott nemesei közé lett bevételéről	78
Vivenot Rudolf és Eduard testvéreknek hazafiusitásáról	78
Befejezés	79
1840. évi törvényczikkek
Előbeszéd	85
Az ország szent koronája őrjének megválasztásáról	85
A magyar ezredekhez ujonczokban tett segedelmi ajánlatról	86
A katonai élelmezés és szállásolás tárgyában országos biztosság rendeltetik	87
A Duna s egyéb folyamok szabályozásáról	88
A büntető- és javitó rendszer kidolgozásárra országos választmány küldetik ki	90
A magyar nyelvről	91
Az 1836. évi országgyülésen alkotott s urbéri tárgyu törvényczikkelyek némely szakaszainak világositásukról s részint módositásukról	92
A jobbágyok örökösödéséről	95
A mezei rendőrségről	98
A vizekről és csatornákról	106
Az 1836:XX. törvény-czikkelyben elrendezett szóbeli perek biróságának hatósága kiterjesztetik	108
Az 1836-ik évi XVI. törvény rendelete kiterjesztetik	108
Az 1836-ki XIV. törvényczikk olykép módosittatik	109
Az 1836-ki XXVII. törvény-czikkely 7. §-sa módosittatik	109
A váltó-törvénykönyv behozatik	109
A kereskedőkről	145
A gyárok jogviszonyairól	149
A közkeresetre összálló társaságok jogviszonyairól	150
A kereskedői testületekről és az alkuszokról	155
A fuvarosokról	156
Adóssági követelések elsőbbség végetti betáblázásáról	158
A csődületről (Concurs)	160
Az ügyészi és biztosi vallásról	174
Az 1836-dik évi XLV. törvény kiterjesztetik	174
Az 1827-dik eszt. XIV. törvény következtében a "Tabula Iudiciaria Regnorum Slavoniae, Croatiae et Dalmatia" előtt folyó "Juris" pereknek a báni tábla elébe leendő áttétetése iránt	174
Az elhunyt egyházi személyek által hátrahagyott örökség összeirásáról sé felosztásáról	175
A Sequestrumokról és Moratoriumokról	175
Az 1836:XXXIII. törvényczikkely tartalmának a Jász- és Kún kerületek birtokos lakosaira való kiterjesztéséről	175
A zsidókról	175
A Jász és Kún kerületek községeiben behozandó összesitésről és arányosságról	176
Az 1836-dik évi XII. törvényczikkelynek a Hajdukerületre kiterjesztéséről	177
Mosony vármegye és Bruck városa közötti határbeli kérdés elintézsére országos biztosság neveztetik	177
Mármaros vármegye és galicziai kuti uradalom között Ignatyásza havas felett fennforgó határvillongások elintézése országos küldöttségre bizatik	178
Bihar vármegye és Erdélyország határai felett fennforgó kérdések elintézsére országos biztosság neveztetik	178
Az 1827:XVI-dik és 1836:XXXII-dik törvény-czikkelyek által rendelt biztosságoknak részint meghalt, részint akadályoztatott tagjai helyett mások neveztetnek	178
Zsiva tájéka és Cséb, máskép Ki-Nestin, ugyszinte Butykovácz, máskép Uj-Vukovár szigetek Bács megyéhez kebeleztetnek	179
A közadónak mely törvényhatóság pénztáraiba fizetéséről, és különösen a balassagyarmati Illésen szőlőt biró nem nemes lakosokról	179
A Dunát a Tiszával összekötő csatornáról	179
A Buda és Pest városai közötti épitendő álló hid tárgyában készült szerződésről	181
Az 1836:XXV-dik törvény-czikkely kiterjesztetik	181
Néhai Alagovich Sándor zágrábi püspök árvaintézetbeli alapitványa törvénybe iktattatik	181
A magyar tudós társaságra folytatva tett adakozásokról	181
A magyar Ludovicea katonai intézetre tett ajánlásról	184
A pesti magyar szinházról	184
A mostani országgyülés költségeinek szabad ajánláskép a nemesi rend által való viseléséről	186
Báró Lederer Ignácz honositásáról	186
Báró Eichoff Józsefnek hazafiusitásáról	187
Feiler Ferencz honositásáról	187
Gróf Huyn János Károly és Hugó, s báró Rolsberg Miksa hazafiusitásukról	188
A bihaini báró Piret Lajos, báró Hiller József és gróf Folliot-Crenneville Lajos Károly hazafiusitás taksabeli tartozásuk elengedéséről, és az utóbbiaknak törvénybe iktatásukról	188
Gróf Messey Lajos, báró Waldstätten György, gróf Bubna Károly, báró Wimmersperg Emánuel, gróf Hoyos Antal, herczeg Thurn és Taxis Fridrik, herczeg Thurn és Taxis Vilmos Károly, gróf Aichelburg ferencz, báró Flödnig Eduárd és Adolf, báró Wimmer József, báró Mattencloit Gottfried és gróf Lilienberg Volfréd honositásukról	189
Wildner Ignácz, pütlingeni Veque János, Glogowsky Lajos, ehrenheimi Sitra Jakab, Zubovics József és István, Burdina Rudolf, Beker József, Brosenbach Károly, saint-aulairei Schiwny Károly, Ballarini Károly és waldstätteni Hayek Erneszt hazafiusitásukról	190
Gróf Sommery Lajos hazafiusitásáról	190
Mack Ignácz honositásáról	190
Mack Ignácz alapitványáról	191
Befejezés	191
1844. évi törvényczikkek
Előbeszéd	197
Az orszgá sz. koronája őreinek megválasztásaikról	197
A magyar nyelv és nemzetiségről	198
A vallás dolgában	199
A nemesi javak birhatásának nem-nemesekre kiterjesztéséről	199
A nem-nemeseknek is minden közhivatalokra lehető alkalmazásáról	200
Az 1840:15. törv. czikkben foglalt váltó-törvénykönyv némely szakaszának vilgositásáról s illetőleg módositásáról	200
Az 1840:22. tövényczikk némely szakaszainak bővitéséről s illetőleg módositásáról	204
A hétszemélyes táblának ezentul a husvétutáni törvényszakban is leendő összeüléséről s a decretalis napok megszüntetéséről	205
A közmunkák szabályozásáról	205
A folyó-homok által okoztató károk meggátlásáról rendelkező 1807:20. törvényczikk módositásáról s illetőleg bővitéséről	208
Az országgyülési szállások szabályozása és bérök fizetése iránt	209
A mostani országgyülés költségeinek szabad ajánláskép a nemesi rend általi viseléséről	211
Hrabovszky-féle alapitvány iránti követelésnek kiczikkelyezéséről	211
Befejezés	211
1848. évi törvényczikkek
Előbeszéd	216
Dicsőült József nádor emléke törvénybe iktattatik	217
Fenséges cs. kir. ausztriai főherczeg István Magyarország nádorává választatik	217
Független magyar felelős ministerium alakitásáról	218
Az országgyülés évenkinti üléseiről	222
Az országgyülési követeknek népképviselet alapján választásáról	223
Az 1836:21. t. cz. foganatositásáról	230
Magyarország és Erdély egyesitéséről	231
A közös teherviselésről	232
Az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről	232
Az összesitésről, legelő elkülönözésről és faizásról	233
Azon ügyekről, melyek eddig a földesuri hatóságok által intéztettek	234
Az urbéri megszüntetett magán úri javadalmak status-adóssággá leendő átváltoztatásáról	234
A papi tized megszüntetéséről	236
A hitelintézetről	236
Az ősiség eltörléséről	237
A megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról	237
A megyei tisztválasztásokról	238
Sajtótörvény	238
A magyar egyetemről	243
A vallás dolgában	243
A nemzeti szinről és ország czimeréről	244
A nemzeti őrseregről	244
A szabad királyi városokról	246
A községi választásokra nézve	249
A Jász-Kún kerületekről	249
A Hajdú-kerületről	250
Fiume és Buccari szabad tengerkeskedési kerületekről	251
A nádori méltósághoz kötött hivatalokról	252
Az ország közhivatalnokairól	253
A felelős ministerségnek a közlekedési tárgyak iránti teendőiről	253
A szinházakról	253
Befejezés	254
1848. évi erdélyi országgyülési törvényczikkek
Magyarország és Erdély egygyé alakulásáról	261
A legközelebbi közös hongyülésre küldendő követek népképviselet alapjáni választásáról	262
Nemzeti fegyveres erőről	264
Az urbériségeken feküdt uri szolgálat (robot), dézma és pénzbeli fizetések kisajátitásáról	265
Az urbéri kisajátitott magán uri javadalmak státusadóssággá változtatásáról	266
Az urbéri viszonyok elenyésztetésének testületek irányábani következéséről és a IV. törvényczikk rendelkezése alá foglalt dézmákon kivüli egyéb dézmákról	267
A közös teherviselésről	268
Sajtó-törvény	268
A bevett vallások teljes jogegyenlőségéről	268
A közlekedések előmozditásáról	269
Sóárról és sóskutakról	269
A m. kir. ministerium átirata Erdély országosan egybesereglett Karainak és Rendeinek	270
István nádor rendelete az erdélyi követválasztás tárgyában	271
Az 1861. évi országbirói értekezlet által javaslatba hozott törvénykezési szabályok
Bevezetés	275
Polgári magánjog	282
Bünvédi eljárás	300
Váltótörvény	301
Csődtörvény	302
Kereskedelmi, fuvarozási és vásári törvények	306
Urbéri földtehermentesitési, arányossági és mezei rendőrségi ügyek	306
Bányaügy	307
Vegyesek	318
1867. évi törvényczikkek
Felséges I. Ferencz József úr Magyarország és Társországai királyává avattatik és koronáztatik	326
Ő királyi Felsége által szerencsés felavattatása és megkoronáztatása előtt az ország részére kiadott királyi hitlevél és koronáztatásakor letett királyi eskü az ország törvényei közé iktattatnak	327
Ő császári és apostoli királyi Felségének V. Ferdinándnak a trónról, és fönséges császári királyi főherczeg Ferencz Károlynak a trónöröklésről még 1848-dik évben történt lemondásaikról	330
A koronázott királyi Felségnek tiszteletdij ajánltatik	330
Felséges erzsébet királyné megkoronáztatván részére tiszteletdij ajánltatik	330
Az ország szent koronája őreinek megválasztásáról	331
Az 1847/8. III. t. cz. azon intézkedéseinek, melyek a nádor mint kiályi helytartó jogkörére vonatkoznak, módositásáról, és a nádorválasztás elhalasztásáról	331
A ministerium alakitására vonatkozó 1847/8. III. t. cz. 12-ik §. módositásáról	332
A magyar ezredek kiegészitésére szükségelt ujonczok megajánlásáról	332
Az 1847/8. évi IV. t. cz. 6-ik §-ának módositásáról	333
A nemzetőrségről szóló 1847/8. XXII. t. cz. felfüggesztetik	333
A magyar korona országai és az ő Felsége uralkodása alatt többi országok között fenforgó közös érdekü viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról	333
A vasutak és csatornák épitése végett létesitendő kölcsönről	346
Azon arányról, mely szerint a magyar korona országai az 1867. XII. törvényczikkben a sanctio pragmatica folytán közöseknek ismert államügyek terheit ezentul viselik	346
Az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évi járulékról	347
A magyar korona országai és ő felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről	350
Az izraeliták egynejoguságáról polgári és politikai jogok tekintetében	354
Az 1868. év első évharmada folytán viselendő közterhekről	354
1868. évi törvényczikkek
A magyar korona országaiban levő vasutak és csatornák külön összpontositott telekkönyvezéséről	359
A czukor és égetett szeszes italok kivitelénél visszatéritendő fogyasztási adóról	367
A törvények kihirdetéséről	368
Az 1868-dik évi májushó elsejétől ugyanazon évi juniushó 30-dikáig viselendő közterhekről	368
A gödöllői uradalomnak megvételéről és a koronai javak állományába sorozásáról	369
A kereskedelmi és iparkamarákról	369
A magyar királyi pénzverdékben verendő pénzek alakja, belértéke és súlya iránt	373
Az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része épitése tárgyában	375
A görög-keleti vallásuak ügyében	377
Az 1868-dik évi juliushó elsejétől ugyanazon évi septemberhó 30-káig viselendő közterhekről	379
A sójövedék iránt	379
A Zákánytól Zágrábig és a Hatvantól Miskolczig terjedő vasutvonalak épitése tárgyában	381
A magyar észak-keleti vasut kiépitése tárgyában	381
A dohány-jövedék iránt	384
A lotto-jövedék iránt	386
A szeszadóról	387
A bor- és husfogyasztási adó iránt	388
Az arany és ezüst áruk finomsági tartalma, ellenőrzése s fémjelzése iránt	389
A seradóról	389
A czukoradó iránt	390
A közadók kivetése, befizetése, biztositása, behajtása és pénzügyi törévnyszékek fölállitása iránt	390
A házadóról	397
A bélyeg és illetékek, valamint a dijak tárgyában	402
A személyes kereseti adóról	407
A földadóról	407
A jövedelemadóról	409
A magyar ezredekhez 1868-dik évben szükséges ujonczok megajánlása tárgyában	414
Az 1868-dik évi államköltségvetésről	415
A szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról	416
A Magyarország s Horvát-Szlavon és Dalmát-országok közt fenforgott közjogi kérdések kiegyenlitése iránt létrejött egyezmény beczikkelyezéséről	422
Az uzsoratörvények eltörléséről	440
Az ország némely vidékein rablók által megzavart közbiztonság helyreállitására megkivántató póthitelről	441
Az urbéri örökváltságokért országos alapból adandó megtéritésről	441
A személyes kereseti adóról	446
A bor és husfogyasztási adóról	446
Az 1853. évi deczember hó 5-dikén kelt általános és 1857. évi február 18-án kelt dalmátországi külön vámtarifának némi módositása iránt	447
Az arad-temesvári vasut kiépitése tárgyában	447
A népiskolai közoktatás tárgyában	449
A gyulafehérvári görög-katholikus érsekség s a lugosi és szamos-ujvári görög-katholikus püspökségek iránt	469
A véderőről	470
A honvédségről	480
A népfelkelésről	485
Magyarország és Erdély egyesitésének részletes szabályozásáról	486
A nemzetiségi egyenjoguság tárgyában	490
A magyar keleti mozdonyvasut, valamint annak Gyula-Fehrévár, Maros-Vásárhely és Nagy-Szebenig vezető szárnyvonalai kiépitése tárgyában	494
A függő adósságok ellenőrzéséről	497
A közös nyugdijakról	500
A vegyes házassági válóperekről	500
A vasutak és csatornák épitésére felvett kölcsön hováforditásáról	501
Az 1869-dik évi államköltségvetésről	502
A tiszavidéki vaspályatársulat tartozása törlesztéséről	505
A Lonjsko polje terület ármentesitési kötlségei beszedéséről s e területre az 1868:XXV. törvényczikk 7. §-ban foglalt kedvezmény kiterjesztéséről	505
A törévnyesen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról	506
A polgári törvénykezési rendtartás tárgyában	508
A kisajátitásról	572
A kisajátitásról Buda és Pest városok területén	581
A sz. kir. Pest város által felveendő kölcsön tárgyában	588
Az 1868-ik évi XXIII. törvényczikk 30-ik §-ának az 1869-ik év végeig leendő kiterjesztéséről	588
Függelék az 1868:XXX. t. czikkhez
A Horvát-Szlavon-Dalmátországok által önkormányzati jogkörükben 1868-1895-ig alkotott törvények jegyzéke	589