150 éve született gróf Széchenyi Ödön

Előszó

Nagy nevek örökösei az apa dicsőségével, nevének dicskörével nagy kötelességeket is örökölnek. Ilyen nagy név örököse volt gróf Széchenyi Ödön, hisz a "legnagyobb magyar"-nak, gróf Széchenyi Istvánnak és Seilern Crescencia grófnőnek házasságából született 1839. december 14-én Pozsonyban. Ő volt a fiatalabbik fiú (bátyja, Béla földrajztudós és geológus volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a jeles Ázsia-kutató, aki 1878-79-ben Lóczy Lajossal a tibeti fennsíkot tanulmányozta), ki Nagycenken élt és nevelkedett.
Kiváló, Nagyenyedről hozatott tanárok oktatták a dacos és különc ifjút. Pestre költözése előtt ott érte egy olyan mély behatás, ami egész életét meghatározta. 1860 szeptemberében - ő akkor még nincs 21 éves - tűz pusztított a falujában. A korabeli újsághír szerint: "Nagycenken szeptember 2-án tűz ütött ki, mely csakhamar 8 házat és gazdasági épületet hamvasztott el. A nagy Széchenyi Istvánnak egyik fia, Ödön... legott a szerencsétlenség színhelyére sietett.... elsők voltak az oltók között (Zichy Gézával) magukat veszélynek téve ki úgy, hogy gróf Széchenyi Ödön ruhája testén égni kezdett. Ők azonnal intézkedtek, hogy némileg enyhítsék a szerencsétlen károsultak nyomorát. Ugyanaznap Fertőszentmiklóson is tűz ütött ki, amelynek 98 ház lett a martaléka. A derék Ödön gróf itt is azonnal megjelent, habár a rémítő szép miatt az utcán járni is majdnem lehetetlen volt, mert tűzhengerben és füstben állott mezővárosunk nagy részét. Ő itt is tett a lehetőségig, másnap pedig kenyérrel látta el a számos éhezőket", írta a "Pesti Hírnök" 1860. szeptember 11-én. A lelkes fiatalember látta az emberek szenvedését és tehetetlenségét a tűzpusztítással szemben. Mint önkéntes tűzoltó átesett a "tűzkeresztségen", és bizonyára felötlött benne a tűzoltóságok megszervezésének gondolata is, de akkor még annak helyes kivitelezési módját nem ismerte. Vissza