1453

Fülszöveg

„Az egykor isztambuli illetőségű Roger Crowley sziporkázó stílusban előadott beszámolója az 1453-as ostromról az elbeszélő történetírás legszebb erényeit csillogtatja."
Christopher Silvester, Dűz^
1453 tavaszán az oszmán törökök Konstantinápoly ellen vonultp.k valóra váltani a régi iszlám álmot: a keresztény Bizánc ezeréves fővárosának elfoglalását. A bekövetkező ostromban a védők kicsiny csapata szembeszállt a tízszeres túlerőben lévő roppant oszmán hadsereggel egy főidőn, vízen és föld alatt vívott hősies küzdelemben.
„A huszonegy éves Mehmed szultán könyörtelen, ám újító, lobbanékony, ám sokoldalú és mindenekelőtt fáradhatatlan uralkodóként lép elénk e magával ragadó, üde és eleven könyv lapjairól - méltó utódja Nagy Sándornak és a római császároknak, akiket legalább annyira csodált, mint bármelyik muszlim hőst."
Malisé Ruthven, Sunday Times
„Ha létezik pillanat, amikor egy középkori eseményen tetten érhető a modern fogékonyság, akkor az a Konstantinápoly bukásáról szóló... Tovább

Fülszöveg

„Az egykor isztambuli illetőségű Roger Crowley sziporkázó stílusban előadott beszámolója az 1453-as ostromról az elbeszélő történetírás legszebb erényeit csillogtatja."
Christopher Silvester, Dűz^
1453 tavaszán az oszmán törökök Konstantinápoly ellen vonultp.k valóra váltani a régi iszlám álmot: a keresztény Bizánc ezeréves fővárosának elfoglalását. A bekövetkező ostromban a védők kicsiny csapata szembeszállt a tízszeres túlerőben lévő roppant oszmán hadsereggel egy főidőn, vízen és föld alatt vívott hősies küzdelemben.
„A huszonegy éves Mehmed szultán könyörtelen, ám újító, lobbanékony, ám sokoldalú és mindenekelőtt fáradhatatlan uralkodóként lép elénk e magával ragadó, üde és eleven könyv lapjairól - méltó utódja Nagy Sándornak és a római császároknak, akiket legalább annyira csodált, mint bármelyik muszlim hőst."
Malisé Ruthven, Sunday Times
„Ha létezik pillanat, amikor egy középkori eseményen tetten érhető a modern fogékonyság, akkor az a Konstantinápoly bukásáról szóló hírekre való reagálás. Mint a Kennedy-gyilkosság vagy az Egyesült Államok elleni, 2001. szeptember 11-i terrortámadás esetében, az emberek jól láthatóan Európa-szerte pontosan emlékeztek, hogy hol voltak, amikor először meghallották a hírt. »Azon a napon, amikor a törökök bevették Konstantinápolyt, a nap elsötétedett« -jegyezte fel egy grúz krónikás. »Mi ez a förtelmes újság, amivel elibénk állnak Konstantinápolyról? - írta Eneo Silvio Piccolomini (a későbbi II. Pius pápa) V. Miklós pápának. -A kezem még most is reszket, amidőn írok; a lelkem borzong.« III. Frigyes sírva fakadt, amikor az üzenet elérkezett hozzá a Német-római Birodalomba. A hír olyan gyorsan terjedt szét Európában, ahogyan egy hajó vitorlázhat, ló ügethet, dal járhat szájról szájra. Itáliából szétgyűrűzött francia, spanyol, portugál, flamand, szerb, magyar és lengyel földre és rajtuk is túl. Londonban egy krónikás feljegyezte, hogy »ezen esztendőben vala, hogy Konstantin nemes városát a keresztény emberek elveszítették, és elnyerte a törökök fejedelme, Mohamed«. I. Keresztély, Dánia és Norvégia királya Mehmedről úgy fogalmazott, hogy ő az apokalipszis tengerből kiemelkedő fenevada. Az európai királyi udvarok közötti diplomáciai csatornák hírektől, figyelmeztetésektől és keresztes hadjáratokra tett javaslatoktól zsongtak. A keresztény világ ot elárasztották a levelek, krónikák, történetírások, jövendölések, balladák, sirámok és szentbeszédek a hit minden nyelvére lefordítva a szerbtől a franciáig, az örménytől az angolig. Konstantinápoly történetéről nemcsak a palotákban és várakban lehetett hallani, hanem az útelágazásoknál, a vásártereken és a fogadókban is. Elért Európa legtávolibb sarkaiba és a legegyszerűbb emberekhez; idővel még az izlandi evangélikus imakönyv is azzal fohászkodott, hogy Isten óvjon m pápa ravaszságától és a törökök rémségétől«. Ez csupán a kezdete volt az iszlámellenesség nagymérvű kiújulásának." Vissza