125 éves a kolozsvári egyetem

Előszó

1872. november 10-én nyílt meg a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem, amely 1881 januárjában felvette a Ferenc József Tudományegyetem nevet. Az új egyetem az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűjteményeivel, könyvtárával és tudós tagjainak közreműködésével jó körülmények között kezdhette meg munkáját. A vezetőség bölcs politikájával a legjobb szakembereket csalogatta az új egyetemre, így néhány évtized alatt számos tudományágban az európai élvonalba küzdötte fel magát. Gyorsan növekedett a tanárok, a tanszékek és a diákok száma. Az első világháború után, 1919-ben román tannyelvűvé vált intézmény néhány év múlva az I. Ferdinánd Tudományegyetem nevet kapta. Ugyanabban az évben a Ferenc József Tudományegyetem Szegedre távozott, és az erdélyi magyarság elvesztette azt a jogát - amit azelőtt igazságtalanul az erdélyi románságnak nem adtak meg hogy anyanyelvű felsőfokú oktatási intézménnyel rendelkezzék. 1940-ben, a bécsi döntés után az I. Ferdinánd Egyetem Nagyszebenbe és Temesvárra költözött, Szegedről pedig visszatért a magyar tannyelvű egyetem. 1945-ben a visszaköltöző Ferdinánd Egyetem újra elfoglalta az egyetem épületeit, és visszaállította a román nyelvű oktatást. 1945 júniusában királyi rendelettel Kolozsváron magyar előadási nyelvű univerzitás létesült, amely még 1945-ben felvette a Bolyai Tudományegyetem nevet, az I. Ferdinánd Egyetem pedig a továbbiakban Victor Babes név alatt működött. 1959-ben az akkori romániai politikai vonalnak megfelelően a két intézményt összevonták, azóta az egyesített egyetem a Babes-Bolyai Tudományegyetem (a továbbiakban BBTE) nevet viseli. A BBTÉ-n létezésének első évében (1959/1960) 6917 diák tanult, akik közül 2062 magyar nemzetiségű, tehát a diákok közel 30 százaléka. A 660 oktatóból 247 volt magyar. A továbbiakban azonban a magyar nyelvű oktatást tudatosan sorvasztották, és a magyar nyelv és irodalom szak kivételével majdnem teljesen megszűnt. A diáklétszám állandóan csökkent, a magyar nyelvet ismerő tanárok fokozatosan kiöregedtek, az utánpótlás nagyon gyér volt. Ez utóbbi megállapítás elsősorban a humán szakokra érvényes (történelem, filozófia, szociológia, lélektan, pedagógia, stb.). Lényegesen jobb volt a helyzet a természettudományok terén, főleg a matematikán, fizikán és kémián. Az 1989 decemberi események következményeként jelentős változások történtek a Babes-Bolyai Egyetemen. Az új vezetőség célul tűzte ki az oktatás és a tudományos kutatás gyökeres átalakítását, az oktatás formájának és tartalmának korszerűsítését, színvonalának emelését, a vezető európai és Egyesült Államokbeli egyetemekhez való felzárkózását. A magyar nyelvű oktatás lényegesen bővült. Intézményünk jelenleg 18 karral, ezen belül 90 szakkal működik az alapképzésben. Ezenkívül 50 szakterületen folyik magiszteri képzés, és a legfontosabb szakterületeken doktori címet lehet szerezni. Vissza