Előszó
Részlet a könyvből:
"Székesfehérvárt, a kiegyezés után, a történelmi múlt iránt fellángolt romantikus lelkesedés időszakában nem volt nehéz híveket, támogatókat találni a helyi történelem...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"Székesfehérvárt, a kiegyezés után, a történelmi múlt iránt fellángolt romantikus lelkesedés időszakában nem volt nehéz híveket, támogatókat találni a helyi történelem ápolására. Nemcsak Szent István, Nagy Lajos, Mátyás király sírjai, a városhoz kapcsolódó országos események játszottak ebben szerepet, de Heszlmann Imre ásatásai is, amelyek történelmünk egyik legfontosabb emlékének, a királyi bazilikának maradványait tárták fel.
A Fejér megyei és Székesfehérvár Városi Történelmi és Régészeti Egylet
Rövid, lelkes előkészületek után az Egylet 1873. október 27-én tartotta alakuló gyűlését. Az új társulat ekkor 137 tagot tartott nyilván, megyei főnemeseket, tekintélyes polgárokat, közéleti személyiségeket, püspököket, a klérus számottevő tagjait, köztük Rónay Jácint püspök, Czobor Béla egyetemi tanár, Károly János, Fejér megye történetének későbbi írója, Zichy Jenő említhető. A tiszteleti tagok sorában Ipolyi Arnold, Fraknói Vilmos, Pulszky Ferenc, Heszlmann Imre, Rómer Flóris, Hampel József, Szilágyi Sándor nevével találkozunk. A rangos névsor az egylet számára kezdettől fogva széleskörű társadalmi érdeklődést szerzett.
Elnökként a főispán, alelnökként a városi polgármester vállalt szerepet."
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal