Előszó
Ez a könyv, melyet most az olvasó a kezében tart, nem kalandregény, nem is szépirodalmi mű. Nehéz meghatározni műfaját. Talán dokumentum gyűjteménynek nevezhető. Én-aki magam is átélője voltam a...
Tovább
Előszó
Ez a könyv, melyet most az olvasó a kezében tart, nem kalandregény, nem is szépirodalmi mű. Nehéz meghatározni műfaját. Talán dokumentum gyűjteménynek nevezhető. Én-aki magam is átélője voltam a könyvben leírt eseményeknek és most a lektor szerepét kell betöltenem-talán azt mondanám, hogy a háború utáni zűrzavaros évek történelmének egy szeletje, egy kis ablak, melyen át bepillanthatunk az idők sötétségébe. Mint köztudott, az az évtized döntően beleavatkozott a magyar társadalom életébe; nemcsak a politikai, hanem a kulturális, a tudományos, a művészeti és a gazdasági életbe is. A magyar társadalomnak talán nincs is olyan rétege, ahova ne rontott volna be, nem kímélve sehol a még megmaradt értékeket, a kultúra, a tudományok hordozóit. Kinek pozitív, kinek negatív irányban, de szinte mindenkinek a nagy változások, a megdöbbentő fordulatok évtizede volt. A tiszalöki fogolytábor történetét nem írók írták. A túlélők, egyszerű emberek személyes élményeit, írásos vallomásait gyűjtötte össze sok éves munkával egy lelkes helytörténész - Görbedi Miklós tanár úr - akinek ezért a nagy és fáradságos munkájáért igen hálásak vagyunk. Tehetségünk szerint igyekeztünk minden segítséget megadni neki. Tettük azért, mert már nem sokan élünk az érintettek közül és fontosnak tartjuk, hogy ez a történet - ami ma már az egyetemes történelem része-ne vesszen el az utókor számára, még ha oly morzsányi töredéke is annak. A történet negatív résztvevői érthető módon hallgatnak, tehát mindenképpen nekünk kellett elmondani amit tudunk.
A kerettörténet,-amely végigvezeti az olvasót a táborközei három éves mindennapi életén-teljesen objektív. Sem hozzátéve, sem pedig elhallgatva nincs benne semmi, de távolról sem teljes, s talán soha nem is lesz az. Ennek egyik oka az is, hogy még a mai napig sem sikerült felkutatni valamennyi, Magyarországon még élő egykori táborlakót. Reméljük, hogy ez a könyv ebben is a segítségünkre lesz. A leírtak hitelességét én, - aki 1951 februárjától, tehát kezdettől fogva, 1953. augusztus 21-ig a tábor foglya voltam-felelősségem tudatában tanúsítom.
Vissza