1001 éjszaka

Előszó

Minden előszó olyan előszobához vagy előcsarnokhoz hasonlít, amelyen a látogató szórakozottan fut át, hogy mennél hamarább jusson a belső termekbe, amelyekre voltaképp kiváncsi. Ebben az örömében nem is akarjuk megzavarni az olvasót, csak tréfásan figyelmeztetni akarjuk, hogy az előszókat a nevükkel ellentétben, legjobb akkor tanulmányozni, mikor az ember már túl van az egész mű elolvasásán.
Az "Ezeregyéjszaka" hatalmas művének ezt a kivonatos kiadását mégse lehet előszó nélkül útjára bocsátani. Minden könyvbarát tudja, hogy az "Ezeregyéjszaka" teljes kiadása hatalmas munka, amely például a legteljesebb angol kiadásban tizenhat tekintélyes kötetet tesz ki. Ezt a terjedelmes tömeget azonban bizonyos szempontok alkalmazásával le lehet rövidíteni egyetlen vaskos kötetté, amely az Ezeregyéjszaka hatalmas parkjának virágait olyan bokrétába köti, hogy ez fölöslegessé teszi a park elhagyottabb és sivárabb részleteinek fárasztó megjárását. A "teljes" kiadások amúgyis jobbára hozzáférhetetlenek, mert eredetileg is kevés példányszámban jelentek meg, könyvtárak poros méhében csak kutatók ujjai forgatják lapjaikat. Ez a kiadás, amelyet a magyar olvasó itt kap, a nagyközönség számára készült és az az előnye mindenesetre meg van, hogy terjedelménél fogva elolvasható. De más érdemei is vannak. Ezt a kiadást olyan ember szerkesztette, aki az egész művet lefordította és így minden részletével tisztában volt. Igyekezete pedig főként abból állt, hogy a fárasztó és a mai közönségre nézve érdektelen részeket elhagyja. Ami kimaradt, arra csakugyan kevés szüksége van az olvasónak, mert legföljebb a tudományos kutatót érdekelheti. Ami megmaradt, az a java az Ezeregyéjszakának és kimerítő képet ad az egész hatalmas műről. Ez nem volt könnyü feladat és alább az olvasó részletes képét kapja annak a bölcs és ízléssel válogató módszernek, amellyel az Ezeregyéjszaka minden bűbáját egyetlen kötetbe lehet sűríteni. Már ezért is szükség volt az előszóra, mert különben az olvasó még azt hihetné, hogy "becsapták". Vissza