"10 kötet a Műemlékeink sorozatból (nem teljes sorozat)"

Előszó

Részlet:
"A Magyar Nemzeti Galéria és a Párttörténeti Intézet hajléka 1893-96-ig Igazságügyi palotának, a Kúria és a budapesti ítélőtábla számára épült. Eredetileg 1864-ben még Ybl Miklóst bízták meg a legfelsőbb bírósági épület tervezésével, majd a kiegyezés után az első igazságügyminiszter, Szkalnitzky és Koch építészeket szólítja fel megoldási rajzok készítésére. Hauszmann Alajos, aki akkor tért vissza Berlinből, irodáikban részt vett a tervezésben, de ez az építkezés is elmaradt. A következő években is foglalkoztak az Igazságügyi palota emelésének gondolatával, előbb azonban az alsó bíróságok elhelyezéséről kellett gondoskodni, mert itt súlyosabb volt a helyzet.
A kilencvenes évek elején Szilágyi Dezső igazságügyminiszter szólítja föl Hauszmann Alajost (1847-1926), hogy keressen a fővárosban alkalmas telket. Ekkor még nem döntöttek arról, hogy a Kúriát és az ítélőtáblát egy közös, vagy két külön épületben helyezik-e el. Ez a kijelölendő telek nagyságától függött. Eleinte egy Duna-parti telekre, az Országháztól délre eső tér beépítésére gondoltak, ahová Trefort kultuszminiszter annak idején az Országos Képtár palotáját akarta elhelyezni, mások a várkerület elnéptelenedése miatt a várpalota körüli elhelyezés mellett kardoskodtak. Végül a mai helyben állapodtak meg. Ez a telek nemrégen ment át a katonai igazgatóság birtokából a kincstár tulajdonába, emellett közel van az Igazságügyminisztériumhoz és az Alkotmány utcában levő törvényszéki épülethez, melyet 1890- ben fejeztek be. Utóbbit szintén Hauszmann tervezte. Kimondták, hogy a palota főhomlokzata az Országházzal szemben a Földművelésügyi-és Igazságügyi minisztérium akkor közös épülete mintájára árkádokkal képezendő ki, középen rizalittal (előugrással). Az árkádokat azonban már a tervezésnél elhagyták, mert megdrágította és célszerűtlenné tette volna az épületet. Sajnos, az Alkotmány utca nem torkollik merőlegesen a Kossuth Lajos térre, ezért a Kúria telke ferdeszögű téglány és az Országház főkapuja, valamint kupolája sincs az utca tengelyében. Ennek végzetes hátránya az eredetileg az Országház főkapuja elé tervezett Kossuth Lajos-szobor mintájának ideiglenes fölállítása alkalmából tűnt ki." Vissza