1.062.389

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

"10 kötet a Műemlékeink sorozatból (nem teljes sorozat)"

Az egri vár/Balaton melléki présházak/A sárvári vár/Nagytétény műemlékei/A siklósi vár/A jáki templom/A fertődi Eszterházy-kastély/A bujáki vár/Nagyvázsony/Nyírbátor

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"Eger története a XI. század első felében kezdődik. Az Eger patak vizenyős völgyéből kiemelkedő várdombon, a mai vár helyén létesült az I. István király által alapított püspökség. Az... Tovább

Előszó

Részlet:
"Eger története a XI. század első felében kezdődik. Az Eger patak vizenyős völgyéből kiemelkedő várdombon, a mai vár helyén létesült az I. István király által alapított püspökség. Az egyházi székhely épületeit a XI. század elején a dombsor nyugati nyúlványára emelték, mely alacsonyabb volt, mint a szomszédos, keletre fekvő domb teteje.
Az I. István-kori székesegyház helye a régészeti kutatások elégtelensége miatt még ismeretlen, de a templom létezésére utal IV. Béla király 1261. évi oklevele. A legkorábbinak meghatározható építészeti emlékek a XII. század második feléből valók. Az ásatások során feltárt templommaradványok alaprajzi elrendezése és a faragott kövek a XII. század vége felé történt építkezésekről vallanak. A székesegyház háromhajós, félköríves szentélyzáródású, román stílusban épült bazilika volt. A krónikák szerint ebben a székesegyházban temették el az 1204-ben elhunyt Imre királyt.
Az egri püspöki székhely épületeit 1241-ben a tatárok kifosztották és elpusztították. Ez arra mutat, hogy Eger a XIII. században nem volt várszerűen megerősítve. Amennyiben erősített hely lett volna, sem Rogerius, sem IV. Béla király — az egri püspökségnek adott oklevelében — nem hagyta volna említés nélkül. Rogerius „Siralmas ének"-ében sokkal jelentéktelenebb helyek kis erősítéseit is megemlítette, ha azok a tatárokkal szemben ellenállást tanúsítottak.
A tatárjárás szomorú tanulságai megmutatták, hogy csupán az erősített helyek képesek ellenállni az ellenség támadásának. Ezért mondja IV. Béla király egyik oklevelében: "...a tatárok vadsága országomat majdnem teljesen elpusztította ... miért is ... elrendeltem, hogy a koronám alá tartozó alkalmas helyeken mindenféle erősségek és várak keletkezzenek, ahová a nép veszedelem idején menekülhessen..." Lambert egri püspök 1248-ban kapott engedélyt a királytól várépítésre." Vissza

Tartalom

1. Az egri vár 46 oldal
2. Balaton melléki présházak 46 oldal
3. A sárvári vár 46 oldal
4. Nagytétény műemlékei 54 oldal
5. A siklósi vár 47 oldal
6. A jáki templom 46 oldal
7. A fertődi Esterházy-kastély 42 oldal
8. A bujáki vár 39 oldal
9. Nagyvázsony 68 oldal
10. Nyírbátor 61 oldal
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem