Előszó
Részlet a könyvből:
"Tátika, te kedves, szerény egyszerűségedben is nemes kis virág. Tátika, te gyermektáncmozgalmunk reneszánszának beindítója, Te örökké vidám, Te örökké tiszta, Te munkádban,...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"Tátika, te kedves, szerény egyszerűségedben is nemes kis virág. Tátika, te gyermektáncmozgalmunk reneszánszának beindítója, Te örökké vidám, Te örökké tiszta, Te munkádban, küldetésedben, fellépéseidben örökké nemes és egyszerűen szép, Te már tíz éves vagy?! Nem hiszem, nem hisszük, mert Te kor nélküli fiatal vagy. Nálad az évek, a minden egyes újabb év, újabb és újabb megújulást, művészi és embernevelési munkádban elmélyülést eredményez. Így nem lehet "öregedni", "korosodni", így csak értékesebbé válni lehet.
Mikor is találkoztunk először, gondolom olyan helyen, ahol már figyelmet felkeltő volt a teljesítményed? Trencsénben, a "Gyönyör forrásnál" elnevezésű országos versenyen, 1980-ban. Számotokra is, számomra is gyönyört, gyönyörűséget jelentett az ottani bemutatkozástok. Beérett több éves munkátok eredménye. Szlovákiai országos fórumon mérettettetek meg, és sikerrel. Műsorkoncepciótokkal, táncolási stílusotokkal, a táncos néphagyományok színpadra állításával, és zenei kísérletetekkel egyszerre országos példává váltatok. Akkor, műsorotokat látva, az ott jelen levő együttesvezetőket - az ország színe-java ott volt -, és a sok-sok gyermektáncost megérintette valami, új valami olyat láttak, amit eltanulni, sajáttá tenni érdemes, ami előbbre viheti az ő alkotómunkájukat is, ami megújítóan hatott a szlovák gyermektáncmozgalomra is."
Vissza