Fülszöveg
Az író - könyvéről: Marcalgergelyi paraszti világából indultam a városok felé, a hűség kötelezettségét és a szélesebb tájékozódás parancsát érzemtem mindig: bárhol jártam, éltem, dolgoztam, Pápán, Budapesten vagy a világban. Eszmélésem, munkálkodásom a felszabadulás után kezdődött. Az irodalom, de mindenekelőtt a dráma világa vonzott, művek, előadások élményét próbáltam tudatosítani, megfogalmazni. Hogy ez mennyire sikerült, nem tudom, mindenesetre megpróbáltam az érdeklődést esztétikummá nemesíteni. Örülnénk, ha az önmagam elé tűzött célokat s a magammal szemben támasztott igényt írásaimmal tudnám bizonyítani. Tudom, a kép, amit a gyűjtemény mutat, távolról sem teljes, még a mai alkotó törekvések és problémák egészét sem tudja megközelíteni, és nem végleges megfogalmazása a felvetett problémáknak. Első megfogalmásnak tekintem, ha lehetőségeim engedik, próbálom továbbmélyíteni mindazt, amit ezek az írások csak megpendítenek. A dráma formája, stiláris kérdései, az írott szöveg és a...
Tovább
Fülszöveg
Az író - könyvéről: Marcalgergelyi paraszti világából indultam a városok felé, a hűség kötelezettségét és a szélesebb tájékozódás parancsát érzemtem mindig: bárhol jártam, éltem, dolgoztam, Pápán, Budapesten vagy a világban. Eszmélésem, munkálkodásom a felszabadulás után kezdődött. Az irodalom, de mindenekelőtt a dráma világa vonzott, művek, előadások élményét próbáltam tudatosítani, megfogalmazni. Hogy ez mennyire sikerült, nem tudom, mindenesetre megpróbáltam az érdeklődést esztétikummá nemesíteni. Örülnénk, ha az önmagam elé tűzött célokat s a magammal szemben támasztott igényt írásaimmal tudnám bizonyítani. Tudom, a kép, amit a gyűjtemény mutat, távolról sem teljes, még a mai alkotó törekvések és problémák egészét sem tudja megközelíteni, és nem végleges megfogalmazása a felvetett problémáknak. Első megfogalmásnak tekintem, ha lehetőségeim engedik, próbálom továbbmélyíteni mindazt, amit ezek az írások csak megpendítenek. A dráma formája, stiláris kérdései, az írott szöveg és a színpadi megjelenítés közötti gondolati problémák jelentkezése, úgy érzem, mindig ad annyi művészi izgalmat, hogy csupán a láthatót, az érzékelhetőt leírni is nagyszerű felfedezésekhez vezethet. E felfedezések gyakorlásai ezek az írások.
Ha a színpad fogalma három tényezőből épül - az író szándéka, a megjelenítés és a közönség érzékelő jelenléte -, a kritikus megpróbálja ezt a háromféle magatartást eggyé ötvözni írásaiban, a kép hűsége, igazsága, a látottak tudatosítása érdekében. Valamit talán sikerül megfogalmaznia az élményből, számolva azzal, hogy a telitalátot, a véglegességet nem is érhetjük el soha... Ezek az írások talán mégis jeleznek valami igényt, törekvést - a keresés és felfedezés izgalmát és szándékát...
Vissza