Jogászok Móra szegedi környezetében

Előszó

Részlet:
Apró Ferenc
Jogászok Móra szegedi környezetében
Reizner János (1847-1904) a könyvtár és múzeum igazgatója volt az első jogász, akit a Szegedre került (1902) Móra ismer(hetet)t. Nem dolgoztak együtt, hiszen amikor írónk - Tömörkény jóvoltából - mint napidíjas szakdíjnok, 1904. június 1-jétől a múzeum csigagyűjteményét leltározta, Reizner már nem élt. Az 1927-ben megjelent Szeged monográfiában Móra tollából való a könyvtárról és a múzeumról szóló fejezet. Reiznerről írt sorai, melyek föltehetőleg a hallottakat tükrözték, mértékadóvá váltak: Vérbeli tudós, erőskezű szervező, akinek vezetése alatt készült el az első nagy katalógus, s aki eddigi szerény bérlakásból a kultúrpalotába telepítette át a könyvtárt. Nevéhez fűződik a múzeum megalapítása is, amelynek legrégibb osztályait, a régiség- és éremtárt, továbbá a szépművészeti gyűjteményt ő állította fel.
Ambrózvics Dezső (1864-1919 és Móra kapcsolatáról keveset tudunk. Ambrozovics jogot végzett, Pesten tett ügyvédi szakvizsgát. Szívének más terület lett kedvesebb: író, költő, zene- és műkritikus, a Képzőművészeti Társulat titkára lett. Az orosz irodalom első jelentős magyarra fordítója (Gogol, gorkij, Puskin stb.) Meglepetés volt, hogy festménygyűjteményét Szegedre szándékozott hagyni. Igaz, özvegye örökölte meg, aki férjének a szándékát tiszteletben tartva, ajándékozási szerződést kötött a várossal. Móra ez ügyben szedőréstervezetet készített, többször is Budapestre utazott, tárgyalt Ambrozovicsnéval. Az Ének a búzamezőkről c. regényben (1927) az Oroszországból érkezett levelet az igazgató ú (=Móra) a múzeumhoz közel lakó ügyvédhez vitte lefordíttatni. Valószínűnek tartom, hogy az orosz nyelvet ismerő Ambrozovics volt részben a modell. Vissza