| NATO | |
| Az amerikai uralkodó körök európai tervei | 9 |
| Az atlanti szövetség létrejöttének előzményei | 9 |
| A Marshall-terv | 9 |
| A Marshall-terv céljai | 11 |
| A brüsszeli paktum | 12 |
| A NATO és a vezető szerveinek struktúrája | 15 |
| A NATO ellentétben az ENSZ alapokmányával | 16 |
| A Szovjetunió magatartása | 20 |
| A NATO vezető szerveinek megteremtése | 20 |
| A NATO regionáis parancsnokságai | 22 |
| Ellentétek a parancsnoki posztok betöltésében | 22 |
| A NATO polgári szerveinek megteremtése | 24 |
| A NATO a nemzetközi feszültség fokozódásának éveiben | 26 |
| A "kölcsönös védelmi segítségről" szóló törvény | 26 |
| A "biztonság kölcsönös szavatolásának" törvénye | 28 |
| Gazdasági blokád a szocialista országok ellen | 28 |
| Kétoldalú szerződések amerikai támaszpontokról | 29 |
| A "felszabadítás doktrínája" | 30 |
| A NATO stratégiája | 31 |
| Az integrált fegyveres erők | 33 |
| A NATO Tanácsának 1952 februári lisszaboni ülésszaka | 34 |
| Az infrastruktúra programja | 36 |
| A militarizmus gazdasági következményei | 37 |
| A NATO és a Nyugat-Európa "integrációjára" vonatkozó tervek | 38 |
| A Schuman-terv | 40 |
| Nyugat-Németország remilitarizálásának tervei | 40 |
| A Pleven-terv | 42 |
| Az Európai Védelmi Közösség | 44 |
| A Német Szövetségi Köztársaság bevonása a NATO-ba | 47 |
| A párizsi szerződések | 48 |
| Az úgynevezett biztosítékok tartalma | 50 |
| A NATO atomfelfegyverzése | 52 |
| A szocialista országok politikája | 55 |
| Az európai biztonság | 55 |
| A Varsói Szerződés | 58 |
| Az atlanti szövetség problémái | 59 |
| A kis tagállamok helyzete a NATO-ban | 59 |
| A nagy és a kis NATO-államok közti viszályok | 60 |
| Dánia, Norvégia és Izland helyzete a NATO-ban | 61 |
| A brit hadügyi politika | 62 |
| Kereskedelmi embargó a szocialista országok ellen | 64 |
| Kísérletek egy új NATO-stratégia kidolgozására | 66 |
| A NATO tanácsának 1957 december tanácskozásai | 68 |
| Az MC-70 terv és az úgynevezett Norstad-terv | 69 |
| Terv a "negyedik atomhatalomról" | 72 |
| Az ellentétek a NATO-ban | 74 |
| A NATO és a nemzeti felszabadító mozgalom | 77 |
| Az amerikai katonai politika következményei a NATO-ban | 79 |
| Az NSZK bevonása a NATO-ba | 81 |
| Brit javaslatok a "feszültség enyhítésére" | 81 |
| Franciaország politikája a NATO-ban | 83 |
| A NATO-probléma 1961 és 1965 között | 84 |
| Az amerikai stratégiai doktrína felülvizsgálása | 84 |
| A "rugalmas reagálás" stratégiai doktrínája | 85 |
| A "rugalmas reagálás" stratégiájának belső ellentmondásai | 91 |
| Terv a NATO sokoldalú nukleáris erejének megteremtésére | 95 |
| A francia koncepciók kibontakozása | 102 |
| A gazdasági ellentétek a NATO-ban | 106 |
| A Német Szövetségi Köztársaság befolyása a NATO-ra | 113 |
| A Bundeswehr felépítése | 115 |
| A Bundeswehr tábornokainak emlékirata | 118 |
| A Német Szövetségi Köztársaság erőfeszítései a párizsi szerződések határozatainak felülvizsgálására | 119 |
| Nyugatnémet katonai támaszpontok Nyugat-Európában | 122 |
| A nyugatnémet stratégiai tervek | 123 |
| A DECO II-terv | 124 |
| A Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország kapcsolatai | 125 |
| A NATO és a német kérdés | 127 |
| Az NDK kormánya 1961. augusztus 13-i intézkedéseinek jelentősége | 130 |
| CENTO | |
| Az imperialista hatalmak katonai tervei a közel- és a közép-keleten | 137 |
| Imperialista tervek katonai tömbök létesítésére | 137 |
| Az Egyesült Közép-keleti Parancsnokság | 138 |
| Az Egyesült Államok kezdeményezése | 140 |
| Nagy-Britannia állásfoglalása | 141 |
| A bagdadi paktum struktúrája és tevékenysége | 142 |
| A bagdadi paktum létrejötte | 142 |
| Az arab országok magatartása | 143 |
| A bagdadi paktum és a szuezi válság | 144 |
| Az Egyesült Államok csatlakozása a Katonai Bizottsághoz | 146 |
| Ellentétek a bagdadi paktumban | 146 |
| A paktum katonai tevékenysége | 148 |
| Törökország | 148 |
| Irán | 150 |
| Pakisztán | 151 |
| A paktum gazdasági tevékenysége | 152 |
| Tervek a paktum megszilárdítására | 153 |
| Az Eisenhower-doktrína | 154 |
| Az Eisenhower-doktrína lényege | 154 |
| A doktrína szerinti gazdasági "segély" | 156 |
| A Richardson-misszió | 157 |
| Az Eisenhower-doktrína mérlege | 159 |
| Az Egyesült Államok és a szíriai válság | 160 |
| A szovjet békejavaslatok | 161 |
| A Rockefeller-doktrína | 163 |
| Amerikai és angol intervenció Libanonban | 163 |
| A bagdadi paktum válsága az iraki forradalom után | 164 |
| A CENTO agresszív jellege és veszélyes politikája | 168 |
| Kétoldalú egyezmények az Egyesült Államokkal | 169 |
| Az iráni helyzet | 171 |
| A törökországi fordulat | 173 |
| A pakisztáni fejlődés | 177 |
| A CENTO és a felszabadító mozgalom | 177 |
| A jemeni forradalom | 180 |
| A CENTO és a rakétafegyverek | 182 |
| Az U-2 repülőgép provokációja | 183 |
| A CENTO titkos okmányai | 184 |
| SEATO | |
| A SEATO - A "kollektív védelemről szóló szerződés" Dél-Kelet-ázsiában | 193 |
| A SEATO létrejöttének körülményei | 193 |
| Tárgyalások a szövetség megalakításáról | 196 |
| Nagy-Britannia belépésének okai | 197 |
| A francia imperializmus céljai | 198 |
| Erőfeszítések az ázsiai országok megnyerésére | 199 |
| Az antikommunista paktum | 201 |
| A paktum agresszív jellege és struktúrája | 202 |
| A szövetség vezető szervei | 204 |
| A gyarmattartók fegyvere | 206 |
| Ázsia a paktum ellen | 208 |
| A paktum tevékenysége | 209 |
| Törekvések India bevonására | 209 |
| SEATO-intervenció Indonéziában | 212 |
| Burma | 214 |
| Az Egyesült Államok és Indokína országai | 216 |
| Vietnam | 216 |
| Kambodzsa | 221 |
| Laosz | 222 |
| A SEATO a Kínai Népköztársaság ellen | 228 |
| Ellentétek a paktumon belül | 229 |
| Az ázsiai országok SEATO-tagságának kedvezőtlen következményei | 230 |
| Az ázsiai tagállamok elégedetlensége | 233 |
| A NEATO | 237 |
| A SEATO jelentősége | 238 |
| OAS | |
| Az amerikai államok szervezete - Az Észak-amerikai monopóliumok eszköze Latin-Amerika leigázására | 243 |
| Az Egyesült Államok latin-amerikai politikája | 243 |
| Latin-Amerika gazdasági jelentősége az Egyesült Államok számára | 243 |
| A Monroe-doktrína | 244 |
| A pánamerikanizmus | 245 |
| Az Egyesült Államok imperialista terjeszkedése | 246 |
| Hogyan használta ki az Egyesült Államok a második világháborút? | 248 |
| A katonai és politikai tömb kialakulása (1945-1948) | 250 |
| A chapultepeci konferencia | 251 |
| A Truman-terv | 253 |
| Előkészületek a katonai tömb megteremtésére | 254 |
| A "nyugati félteke védelméről" szóló szerződés | 255 |
| Az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) megalakulása | 258 |
| Az OAS struktúrája és tevékenységének első időszaka (1948-1958) | 259 |
| Az OAS alapokmányának fő rendelkezései | 259 |
| Az OAS fő szervei | 262 |
| Az OAS és a koreai háború | 264 |
| A kétoldalú katonai szerződések | 265 |
| Az Egyesült Államok harca Guatemala ellen | 267 |
| A nemzeti felszabadító mozgalom fellendülése | 269 |
| A kubai forradalom és az OAS | 273 |
| A "Szövetség a Haladásért" | 279 |
| Az Egyesült Államok 1961 áprilisi intervenciója Kuba ellen | 280 |
| További agresszív akciók előkészítése | 281 |
| Az OAS és a karibi válság | 285 |
| A Johnson-Mann-doktrína | 293 |