Előszó
Részlet:
"Az emberiség legrégibb mestersége az agyagművesség, a kerámia. Eredete közvetlenül a tűz felfedezése utáni időre tehető. A történelem előtti ember gabona, élelem és víz tárolására...
Tovább
Előszó
Részlet:
"Az emberiség legrégibb mestersége az agyagművesség, a kerámia. Eredete közvetlenül a tűz felfedezése utáni időre tehető. A történelem előtti ember gabona, élelem és víz tárolására vesszőből font, agyaggal tömített edényeket használt. Azt tapasztalta, hogy az így elkészített edény tűzzel érintkezve tartósabbá válik. Hamarosan azt is észrevette, hogy az égetett agyagedény készítéséhez vesszőfonat nem is szükséges.
Kezdetben az edényeket szabad kézzel formálták agyagtömbből, vagy hosszú agyaghurkák körkörös felrakásával készítették. Rájöttek arra is, hogy a száradási és égetési repedések elkerülésére finom kvarchomokkal soványított agyagot kell használni. Szerencsére a természetben előforduló agyagtelepek többnyire homokkal soványított agyagot tartalmaznak. A máz felhasználásához az a felismerés vezetett, hogy a fahamu a cseréppel a tűzben olvadékot képez, a felületet tömíti, és könnyen tisztíthatóvá teszi. A korongolást Elő-Ázsiában és Egyiptomban már az i.e. 3. évezredben ismerték.
A kerámia legrégebbi emlékeit - ember-és állatfigurákat az i.e. 7. és 6. évezredből- egyiptomi sírokban találták. A későbbi sírleletek agyagból készített használati tárgyai kezdetben egyszerű formájú, durva felületű, később a 4. évezredben változatos formájú, csiszolt, vörös vagy fekete szájperemmel ellátott csészék, tálak. Megjelenik az edények falán a festett és vésett díszítés, először geometrikus, később figurális emberi és állatalakok, jelvények, hajók stb. (1. ábra). Mezopotámiában, ahol nem volt építkezésre alkalmas kő, kifejlődött a téglaépítészet. A babiloniak történelmüket is agyagtáblákra vésték ékírással (Gilgames eposz). Assurbanipal király könyvtára 22 ezer darab agyagtáblából állott.
Az értékes babiloni agyagművesség egyik legszebb emléke az i.e. 6. évszázadból Nabukadnezár diadalútja és az Istar szentély kapuja. A diadalut falait és a díszkaput színes, mázas domborműves díszítésű tégla borítja. Színe fémes fényű, kék és sárga, a domborművek oroszlán-, bika- és sárkány-figurákat ábrázolnak (Berlin Pergamon Múzeum)."
Vissza