1.068.232

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Építőanyagipari technológia II.

Az építőanyagipari szakközépiskolák IV. osztálya számára/Kézirat

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 319 oldal
Sorozatcím: Szakközépiskolai tankönyv
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-10-2746-5
Megjegyzés: Kézirat. Fekete-fehér illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"Az emberiség legrégibb mestersége az agyagművesség, a kerámia. Eredete közvetlenül a tűz felfedezése utáni időre tehető. A történelem előtti ember gabona, élelem és víz tárolására... Tovább

Előszó

Részlet:
"Az emberiség legrégibb mestersége az agyagművesség, a kerámia. Eredete közvetlenül a tűz felfedezése utáni időre tehető. A történelem előtti ember gabona, élelem és víz tárolására vesszőből font, agyaggal tömített edényeket használt. Azt tapasztalta, hogy az így elkészített edény tűzzel érintkezve tartósabbá válik. Hamarosan azt is észrevette, hogy az égetett agyagedény készítéséhez vesszőfonat nem is szükséges.
Kezdetben az edényeket szabad kézzel formálták agyagtömbből, vagy hosszú agyaghurkák körkörös felrakásával készítették. Rájöttek arra is, hogy a száradási és égetési repedések elkerülésére finom kvarchomokkal soványított agyagot kell használni. Szerencsére a természetben előforduló agyagtelepek többnyire homokkal soványított agyagot tartalmaznak. A máz felhasználásához az a felismerés vezetett, hogy a fahamu a cseréppel a tűzben olvadékot képez, a felületet tömíti, és könnyen tisztíthatóvá teszi. A korongolást Elő-Ázsiában és Egyiptomban már az i.e. 3. évezredben ismerték.
A kerámia legrégebbi emlékeit - ember-és állatfigurákat az i.e. 7. és 6. évezredből- egyiptomi sírokban találták. A későbbi sírleletek agyagból készített használati tárgyai kezdetben egyszerű formájú, durva felületű, később a 4. évezredben változatos formájú, csiszolt, vörös vagy fekete szájperemmel ellátott csészék, tálak. Megjelenik az edények falán a festett és vésett díszítés, először geometrikus, később figurális emberi és állatalakok, jelvények, hajók stb. (1. ábra). Mezopotámiában, ahol nem volt építkezésre alkalmas kő, kifejlődött a téglaépítészet. A babiloniak történelmüket is agyagtáblákra vésték ékírással (Gilgames eposz). Assurbanipal király könyvtára 22 ezer darab agyagtáblából állott.
Az értékes babiloni agyagművesség egyik legszebb emléke az i.e. 6. évszázadból Nabukadnezár diadalútja és az Istar szentély kapuja. A diadalut falait és a díszkaput színes, mázas domborműves díszítésű tégla borítja. Színe fémes fényű, kék és sárga, a domborművek oroszlán-, bika- és sárkány-figurákat ábrázolnak (Berlin Pergamon Múzeum)." Vissza

Tartalom

A KERÁMIAIPAR ALAPISMERETEI 7
1. A KERÁMIAIPAR TÖRTÉNETE (Somodi Zsuzsanna) 9
1.1. Az európai kerámia története 10
1.2. A magyarországi kerámia története 13
1.3. A hazai kerámiaipar jelenlegi helyzete . 16
1.4. A kerámia fogalma, tárgyköre és felosztása 17
2. A KERÁMIAIPAR NYERSANYAGAI (Somodi Zsuzsanna) 19
2.1. Képlékeny nyersanyagok 19
2.1.1. Az anyag és a kaolin keletkezése, lényegesebb tulajdonságai 19
2.1.2. Az anyagok ásványi Összetétele. (Az agyagásványok. Az agyagok felépítésében résztvevő egyéb ásványi elegyrészek.) 21
2.1.3. Az agyagok csoportosítása technológiai szempontból.
(Nem tűzálló agyagok. Tűzálló agyagok. A kaolin. A betonit. A talkum.) 33
2.1.4. Az agyagok ásványi összetételének meghatározása. (A kémiai összetétel. Az ásványi összetétel kiszámítása a kémiai összetétel adataiból. Az ásványi összetétel meghatározása röntgenanalízissel.) 35
2.2. Nem képlékeny nyersanyagok 45
2.2.1. Vázképző nyersanyagok. (Szilieium-dioxid. Timföld. Égetett kerámiai cserepek, samott.) 46
2.2.2. Olvadékképző anyagok. (Földpátok. Föld alkáli-oxid tartalmú olvadékképző anyagok.) 48
3. A KERÁMIAI TECHNOLÓGIA ALAPELEMEI (Somodi Zsuzsanna) 53
3.1. A masszakészítés 53
3.1.1. A szemcseösszetétel meghatározása. (Szemcsevizsgálat szitálással. A szemcsevizsgálat eredményének értékelése. Szemcsevizsgálat iszapolással és ülepítéssel. A szedimentációs analízis értékelése.) 56
3.1.2. Fajlagos felület 61
3.2, A kerámiai massza formálása 63
3.2.1. Az agyag-víz kolloid diszperz-rendszer. (Az agyagásványok vizes diszperzióban. Az agyagszuszpenzió. Az elektrolitok hatása az agyagiszap stabilitására. Az agyagok adszorpciós tulajdonságai. Az agyagiszap reológiai /folyási/ tulajdonságai.) 63
3.2.2. Formálás öntőmasszából. (Az öntőforma. Az öntési művelet. Követelmények az öntőmasszával szemben.) 85
3.2.3. Formálás képlékeny masszából. (A képlékenység okai. A képlékenység mérése. A képlékenység növelése és csökkentése.) 91
3.2.4. Formálás sajtolómasszából. (Száraz sajtolás. Nedves sajtolás.)
3.2.5. Néhány általános szempont a formáláshoz. (A massza homogenitása. A formálási eljárás kiválasztása. A nyers masszából formált tárgy méretezése.) 105
3.3. A száritás 108
3.3.1. A száritás folyamata 108
3.3.2. A kapilláris vizáramlás intenzitása 112
3.3.3. A száradási érzékenység 115
3.3.4. A száradási érzékenységvizsgálata. (Macey-Nosovaféle módszer. Bigot-féle módszer. Alviset-féle módszer. Pilz-féle módszer.) 118
3.3.5. A száradási érzékenység csökkentése 120
3.4. Az égetés 121
3.4.1. A szinterelés 121
3.4.2. A kerámiai massza egyes komponenseinek átalakulása az égetés folyamán. (Az agyagásványok átalakulása. A mullit képződése és tulajdonságai. A szilícium-dioxid átalakulása. Az aluminium-oxid átalakulása. ) . 123
3.4.3. Az olvadékképző anyagok átalakulása. (Alkáli-oxidok. Föld alkáli-oxid ok. Ferro-és ferri-oxid.) 131
3.4.4. A kerámiai égetés mellékreakciói 134
3.4.5. Az égetett kerámiai cserép vizsgálata. (Műszeres vizsgálatok. Technológiai vizsgálatok.) 135
DURVAKERÁMIA 145
4. TÉGLA- ÉS CSERÉPGYÁRTÁS (Dr. Kakasy Gyula) 147
4.1. A téglagyártás nyersanyaga 147
4.1.1. Az anyagok káros alkotói 147
4.1.2. Téglaipari anyagaink csoportosítása 150
4.2. Az agyagbánya 154
4.2.1. Az agyagbánya művelése. (A bányák víztelenítése.) 156
4.2.2. Az agyagbánya gépei. (Meritéklétrás vedersoros kotró. Egy kotróedényes kotró vagy exkavátor. Földmunkagépek.) 157
4.2.3. Az agyag szállítása 163
4.2.4. Agyagtárolók 164
4.3. Téglaipari nyersgyártás 166
4.3.1. Előkészítés a formáláshoz. (Aprítógépek. Tisztítógépek. Adagolók. Keverő, nedvesítő és homogenizáló gépek. Az élőkészítőgépek telepítése.) 167
4.3.2. A tégla és cserép formálása. (A csigasajtó. A vákuumsajtó. A csiga- és vákuum sajtó teljesítménye.
A sajtolás hibái. Csökkentett nedvességtartalmú
massza sajtolása. A tetőcserép sajtolása.) 179
4.3.3. A levágó automaták 193
4.3.4. Nyersáru csoportosító és átrakó rendszerek 195
4.4. Tégla- és cserépipari termékek szárítása 201
4.4.1. A száradási érzékenység technológiai okai. (Előkészítési és megmunkálási tényezők. Formálási tényezők. Alaki tényezők.) 201
4.4.2. A téglaipari szárítók. (A szárítók osztályozása. A légszárítás jellegzetességei.) 203
4.4.3. Természetes szárítók. (Szabadtéri szárítók. Térszárítók.) 207
4.4.4. Műszárítók. (A műszárítók hő- és légellátása. A műszárítók irányítása. Szakaszos üzemű vagy kamrás műszárítók. Folyamatos üzemű szárítók.) 208
4.5. A tégla és a cserép égetése 221
4.5.1. Az égetés folyamán történő változások. (Kémiai változások. Fizikai változások.) 221
4. 5. 2. Az égetési görbe 227
4.5.3. Téglaégető kemencék. (A körkemence. Az alagútkemence.) 230
4.6. Késztermékkezelés 252
4.7. A tégla- és cserépipari termékek minőségi követelményei 260
4.7.1. Legfontosabb minőségi jellemzők. (Külső alak, méretpontosság. Üreges téglák üregtérfogata és üregmérete. Testsűrűség. Vízfelvevő képesség. Szilárdság. Fagyállóság. Víztartóképesség. Kivirágzósók.) 260
4.7.2. Fontosabb gyártmányok. (Tömör és üreges téglák. Kézi falazóblokkok. Soklyukú válaszfaltégla. Vázkerámiai gyártmányok. Falburkoló és iker falburkoló téglák. Egyéb téglaipari gyártmányok. Tetőcserepek. ) 266
4.7.3. Mintavétel 270
5. TŰZÁLLÓ ÉPÍTŐANYAGOK (Dr. Kakasy Gyula) 280
5.1. Bevezetés 280
5.2. A tűzálló anyagok felosztása 280
5.3. A tűzálló anyagok tulajdonságai 285
5.3.1. Tűzállóság 285
5.3.2. Terhelés alatti lágyulás 288
5.3.3. Térfogatállóság 289
5.3.4. Ellenállás a hőmérsékletváltozással szemben 290
5.3.5. Hőtágulás 291
5.3.6. Hővezetési képesség 291
5.3.7. Tömörség és gázáteresztő képesség 292
5.3.8. Nyomó szilárdság 292
5.3.9. Ellenállóképesség vegyi hatásokkal szemben 293
5.4. A tűzálló anyagok gyártástechnológiája 296
5.4.1. Szilikagyártmányok 296
5.4.2. A luminium-szilikát gyártmányok. (A samottgyártás. A nagy timföld tartalmú tűzálló anyagok. Ömlesztett timfölddus tűzálló anyagok, Alumínium-szilikát alapanyagú gyártmányok felhasználása.) 299
5.4.3. Bázikus tűzálló anyagok. (Magnezitgyártmányok. Krómérc tartalmú gyártmányok.) 306
5.4.4. Szilicium-karbid gyártmányok 315
5.4.5. Nem formázott tűzálló gyártmányok 317
5.4.6. Hőszigetelő anyagok 319
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Építőanyagipari technológia II. Építőanyagipari technológia II. Építőanyagipari technológia II. Építőanyagipari technológia II. Építőanyagipari technológia II.

A borító enyhén kopottas, töredezett, a gerinc javított. A címlap enyhén hiányos.

Állapot: Közepes
4.480 Ft
1.790 ,-Ft 60
9 pont kapható
Kosárba