Előszó
Tanulmányunk áttekinti a foglalkoztatás-növekedés szerkezetére vonatkozó alapvető tényeket azokban az európai országokban, ahol jelentősen nőtt a munkában állók száma a kilencvenes évek vége és 2008, a válság előtti utolsó békeév között: Bulgáriában, Finnországban, Hollandiában, Írországban, Olaszországban és Spanyolországban valamint - összehasonlításképpen - Magyarországon. Az európai munkaerő-felmérések (EU LFS) mikro-adatait használó kutatás közvetett módon próbál segítséget nyújtani annak megítéléséhez, hogy milyen hibahatárral dolgozik egy, a kínálati oldalon alapvetően demográfiai és oktatási adatokra, a keresleti oldalon pedig - nagyvállalati adatokon nyugvó - ágazati prognózisokra építő előrejelzési modell, melynek részei egy-egy ágazat-foglalkozás illetve foglalkozás-iskolázottság mátrixon keresztül kapcsolódnak össze. Melléktermékként, a tanulmány szeretne hozzájárulni a hazai foglalkoztatás növekedésével kapcsolatos ésszerű várakozások kialakításához.
Mielőtt a tárgyra térnénk, szeretnénk hangsúlyozni, hogy kutatásunknak nem célja válaszolni arra a kérdésre, hogy miért növekedett a foglalkoztatás a kiválasztott országokban. Hasonlóképpen, nem célunk válaszolni arra a szintén érdekes kérdésre sem, hogy milyen strukturális változások zajlottak le olyan országokban, ahol nem, vagy nagyon kis mértékben nőtt az aggregált foglalkoztatás. A tanulmányban alkalmazott dekompozíciós eljárások ilyen esetekben nehezen értelmezhető, bizonytalan eredményeket adnának.
Az adatokat tehát kizárólag az előrejelzési modelleket fenyegető kockázatok szempontjából elemezzük: arra vagyunk kíváncsiak, mekkorát tévedünk, ha elhanyagolunk, illetve egyszerű feltevésekkel írunk le bizonyos - nehezen modellezhető - részfolyamatokat. Három olyan területet emelünk ki, ahol az előrejelzés különösen nehéz:
• A csoportszintű aktivitási illetve foglalkoztatási ráták változása
• A foglalkozásokon belüli iskolázottsági szintemelkedés (upgrading)
• A foglalkoztatás változása a standard munkaformákon és a statisztikailag könnyen megfigyelhető munkáltatói és munkavállalói körökön kívül
Vissza