Előszó
Kedves Olvasóink! Fogadják tisztelettel és lapozzák szeretettel az 1990/91-es tanév krónikáját. A mai csehszlovákiai magyarság lélekszámban is legnagyobb gimnáziumának eredményeiről, sikereiről számolunk be. Az elmúlt iskolai évre a megváltozott, a forrongó, a forrongásból tisztulni akaró kelet-európai viszonyok voltak jellemzőek. Kereste s keresi mindenki: ember, intézmény ország a maga helyét, szerepét, küldetését. Hiszen az „elmúlt évek öröksége, hogy a 20. századi európai ember belédermedt önnön énjébe, mint az ősvilági pók a borostyánkőbe." Kerestük és keressük az olvadás valamely folyamatát, hogy szabadon, felszabadultan éljünk és dolgozzunk.
Végzős diákjainkhoz a hagyományos szalagavatói ünnepségen így szóltam:„Nem élünk könnyű időket, nem tudjuk, mit hoz a holnap. Azt azonban tudjuk, hogy valamilyen üdvösség reménye nélkül nem lehet élni, mint ahogyan nem élhetünk szeretet nélkül, a belső megbékélés távlata nélkül sem. Vállalni kell magunkat és helyzetünket. Kevesebb lárma kell és több csöndesség. Kevesebb előítélet és több türelem. Midnyájunknak meg kell tanulnunk kibontakoztatni belső lehetőségeinket, fogékonyságunkat az élet örömei iránt és együtt élni más emberekkel."
Tanulóink sikert sikerre halmoztak a különböző tanulmányi versenyeken, sportrendezvényeken. Minden szakolimpián volt eredményes tanulónk. Az országos kiejtési verseny első helyezése, a próza- és versmondó versenyek eredményei, a nyelvi vetélkedők, a tanulmányi olimpiákon elért eredmények mind igazolják a hozzáértő, kiváló szakmai ismereteket, a tanárok felelősségteljes munkáját.
Ebben az évben is számtalan rendezvényen, író-olvasó találkozón vehettek részt tanulóink. Rendszeresek voltak a matematikai előadások, ismeretterjesztő előadások és diákbálok is. Tanulóink külföldön is sokszor képviselték iskolánkat. Ettől az évtől kezdve jogosan birtokba vehették a csónakházat a Holt-Vágon.
Csodálatos élményben volt része tanárnak, diáknak egyaránt az elmúlt év novemberében, amikor az erdélyi Baróti Szabó Dávid Középiskola diákjait, énekkarát, tanárait köszönthettük a Baróti Szabó Dávid Napok keretén belül. Remélem, ez a találkozó hosszantartó bartássággá alakul majd.
Iskolánk erejét az is bizonyítja, hogy mennyi a továbbtanuló diákok száma és milyen az érdeklődés iskolánk iránt. Mind a két eredmény a gimnázium újkori történelmében a legkiválóbb, hisz 179 alapiskolás szerette volna tanulmányait gimnáziumunkban folytatni, a főiskolára pedig a végzős tanulók több mint 85%-a jelentkezett.
Iskolánkban megalakult az oktatásügyi minisztérium rendelete alapján az iskolatanács, amely hivatott felügyelni és tanácsokkal ellátni az iskola új vezetését. Kívánom, legyen az elkövetkező időszak iskolánk életében még eredményesebb, sikeresebb korszak.
Vissza