A mi iskolánk

Előszó

Ma, amikor Szentpéter lakossága megemlékezik az ezeréves magyar állam létrejöttéről, a magyar iskolák újraalakulásának 50 éves évfordulójáról, fontos kötelességének tesz eleget.
Államiságunk jelentőségét abban kell látnunk, hogy a magyar nép és a velük rokon népek közös akarattal, a vérszerződéssel egyesülni tudtak, hont tudtak foglalni és idegen népektől övezve hazát tudtak alapítani. István királyunk államférfiúi kötelességének bátor kiállásának közvetlen eredménye az, hogy a mai napig létezik a magyar nemzet. A magyarságot, amióta a Kárpát-medencében él, három nagy csapás érte. Erre három fogalom emlékeztet: a tatárjárás. Mohács és Trianon.
Kerek évfordulót ünnepel az iskola. A magyar anyanyelvű oktatás újraindításának 50. évfordulóját. Az 1949-es és az 1950-es év határkő volt a hazai magyar iskolák történetében. Az akkori alkotmány lehetővé tette, hogy a magyar anyanyelvű gyerekek saját nyelvükön tanulhassanak. Így Szentpéteren is megnyílt a lehetőség, hogy a háborút követő négy év után 1949. szeptember 1-jén 59 elsős a magyar iskola padjaiban kezdje meg a felkészülést az életre. A második és a harmadik osztály 1950 májusában nyílt meg.
Ez a kerek évforduló sugallta azt a gondolatot, hogy egy emlékkönyvben feldolgozzuk és kiadjuk falunk iskolatörténetét. Most a háború utáni magyar tannyelvű iskola újraindításának 50. évfordulójára emlékezünk, de szellemi elődünknek tekintjük a háború előtti református és katolikus iskolát, így valójában több száz éves intézmény ünnepel és emlékezik a félévszázados eseményre.
Amit ünnepelnünk kell az az újraindítás. Elindultunk egy úton tankönyvek és tantervek nélkül, amely az eltelt ötven év alatt igazolta az anyanyelvi oktatás létjogosultságát. Elindultunk egy rögös úton, de a saját utunkon! Az ötvenes években kevés volt a képesített pedagógus. A hetvenes és a nyolcvanas években lépések történtek a magyar iskolák megszüntetésére. A kilencvenes évek végén ismét ki kellett állnunk a magyar iskolákért egynyelvű bizonyítványok, igazgató leváltások és néhány tantárgy szlovák nyelven történő oktatásának tervezett bevezetése miatt. Most elkeserítően kevés pénz jut az iskoláknak. A pénztelenség szinte bénít. Mégsem a szegénységtől kell félteni igazán az iskolát, hanem attól, hogy "ne érje a lélek lazulása, a szívnek bénulása." Mert "nem az a szegény, kinek pénze kevés, szegény az, kinek álma elfogyott". Vissza