Méltányosság az oktatásban

Két jelentés az oktatás méltányosságáról

Szerkesztő

'Radó Péter: Méltányosság az oktatásban ' összes példány

Kiadó:	Oktatási és Kulturális Minisztérium Európai Uniós Kapcsolatok Főosztálya
Kiadás helye:
Kiadás éve:	2007
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	114 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-87399-2-6
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az oktatás egyik legfontosabb feladata, hogy csökkentse a társadalmakban meglévő gazdasági, területi, etnikai és kulturális különbségekre visszavezethető egyenlőtlenségeket, hogy a maga összetett eszközrendszerével segítse a méltányosságot, növelje a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi, munkaerő-piaci esélyeit. A magyar oktatásban az elmúlt másfél-két évtizedben számos kezdeményezés indult útjára annak érdekében, hogy minél többen jussanak a tanulás, az iskolarendszer általi támogatás révén több esélyhez, minél többen tudjanak integrálódni a társadalomba, a gazdaságba, s minél több a társadalom peremén élő, hátrányos helyzetű ember tudjon jobb életfeltételek közé jutni.
Különösen jelentősek azok a törekvések, amely a magyarországi - meglehetősen nagyszámú - roma népesség oktatási szegregációjának, diszkriminációjának csökkentését szolgálták, s amelyek minden erőfeszítés, kormányzati, törvényhozói akarat ellenére sem eredményeztek áttörést. Magyarország e törekvések ellenére a méltányosság, az esélyteremtés terén elmarad a gazdaságilag fejlett polgári demokráciák átlagától, amely nemcsak azért jelent súlyos gondot, mert ez a helyzet számos társadalmi igazságtalanság, diszkrimináció és előítélet fennmaradását eredményezi, hanem azért is, mert jelentősen hat a gazdasági növekedésre, s mindenekelőtt a foglalkoztatás terén tapasztalható súlyos problémák konzerválódására. Az egyenlőtlenségek következtében a népesség egy jelentős hányada kiszorul a munkaerőpiacról, alacsony képzettsége révén nem vonható be a gazdaságilag hatékony, magasabb munkakultúrát igénylő tevékenységekbe. Az OECD, a gazdaságilag legfejlettebb országok együttműködésére létrejött szervezet évtizedek óta fontos missziónak tekinti, hogy segítse az egyes tagországokat abban, hogy minél hatékonyabb politikákat alakítsanak ki a méltányosság, az esélyteremtés érdekében, hogy úgy alakítsák oktatási-képzési rendszerüket, hogy az minél hatékonyabban segítse a hátrányban lévők felzárkózását, s minél inkább csökkentse az etnikai kisebbségi, nemi diszkriminációt az oktatás egészében. 2005-ben az OECD több országra kiterjedően vizsgálta azt, hogy mennyire eredményesek az egyes országok a méltányosság növelése, a hátrányos helyzetűek esélyteremtése terén. Az OECD szakértői csoportja elmélyült vizsgálódást folytatott az egyes országokban, így Magyarországon is. A szakértők sokféle oldalról közelítették, hogy a magyar oktatás, a politikai, az esélyteremtés érdekében tett köz- és szakpolitkai törekvések mennyire szolgálják a méltányosság szempontjainak hatékony érvényesülését. Vissza

Tartalom

Előszó 9
Méltányosság az oktatásban: dimenziók, okok és oktatáspolitikai válaszok 11
Bevezetés 13
Az oktatás méltányossága 13
1. Társadalmi környezet és a méltányosság mértéke 15
1.1. Háttér: az oktatás társadalmi-gazdasági környezete Magyarországon 15
1.1.1. Népességfogyás, elöregedés, csekély migráció 15
1.1.2. A magyar népesség iskolázottsága 17
1.1.3. Gazdaság, munkaerőpiac 18
1.1.4. Társadalmi szerkezet, szegénység 20
1. 2. A magyar oktatási rendszer strukturális jellegzetességei 21
1.2.1. Iskolaszerkezet 21
1.2.2. Oktatásirányítás 23
1.3. A méltányossággal kapcsolatos nézetek és megközelítések 24
2. Méltányosság profil 28
2.1. Továbbhaladás és törések a tanulói pályákon 28
2.1.1. Az óvoda 28
2.1.2. Az alapfokú végzettséget nem szerzők 29
2.1.3. Középfok: tipikus tanulói utak 30
2.1.4. Korrekciós utak és második esély 30
2.2. Az egyenlőtlenségek dimenziói 33
2.2.1. Szocioökonómiai státus 33
2.2.2. Lakóhely 33
2.2.3. „Hátrányos megkülönböztetés az oktatásban" 36
2.2.4. Személyes képességek 37
2.2.5. A társadalmi nem 39
3. Az egyenlőtlenségek nemzedékek közötti átadása: továbbtanulási aspirációk 41
4. Az egyenlőtlenségek okai 45
4.1. Motivációs korlátok 45
4.1.1. Közoktatás 45
4.1.2. Motivációk az iskolarendszeren kívüli tanulásra 46
4.2. Intézményi korlátok 49
4.3. Minőségi (pedagógiai) szelekció 51
5. A méltányosság erősítését szolgáló oktatáspolitikák 54
5.1. A politikaformálás és implementáció rendszerszintű feltételei 54
5.2. Oktatáspolitikai kezdeményezések 56
5.3. Kormányzati célprogramok 58
6. Következtetések és értékelés 63
Irodalom 66
Az oktatás méltányossága - Tematikus vizsgálat 69
Köszönetnyilvánítások 71
1. Bevezetés 72
1.1. Az OECD tematikus vizsgálata az oktatás méltányosságáról 72
1.2. Látogatás Magyarországon - országjelentés 73
2. Az ajánlások összegzése 75
2.1. Ésszerű méltányosság megvalósítása az egész életciklusban 75
2.2. Egyes népességi csoportokkal kapcsolatos ajánlások 76
2.3. Nagyobb méltányosságot lehetővé tevő feltételek 77
3. Hogyan tekintünk az esélyteremtésre a magyar összefüggésben? 78
3.1. Politikai, gazdasági és történelmi összefüggések 78
3.2. Fő kihívások - ahogyan mi látjuk őket 81
4. Szelekciós mechanizmusok a magyar iskolarendszerben 84
4.1. Adatok az oktatási rendszerről 84
4.2. Szelekció és választás az iskolarendszerben 86
5. Az OECD méltányosságról szóló ajánlásainak kerete 90
6. Ajánlások 92
6.1. Ésszerű méltányosság megvalósítása az egész életen át tartó tanulásban 92
Kisgyermekkori nevelés és oktatás 92
Az alapfokú oktatásból a középfokú oktatásba való átmenet 93
Az oktatási kínálat javítása az alacsonyan képzett fiatalok és felnőttek számára 95
Felsőoktatás 98
A rendszer egészének fejlesztése 100
6.2. Egyes népességi csoportokkal kapcsolatos ajánlások 103
Sajátos igényű gyermekek 105
Példa a Lépésről lépésre roma speciális iskolák kezdeményezés értékelő záró jelentéséből (3. év) - Összefoglalás 106
A roma tanulók oktatása 107
6.3 Nagyobb méltányosságot lehetővé tevő feltételek 110
Záró megjegyzés 114