Előszó
Walkó Bözsi itt született az Egyesült Államokban, de hosszabb időre visszatelepült Magyarországra, ahol történelemmel foglalkozott. Saját szavaival így vallott önmagáról. "A történelemben nem találtam semmi jót vagy szépet. A gazdag gazdag volt, a szegények pedig évezredeken át küzdöttek hihetetlen nyomorúságban. Erre már egészen fiatal koromban felfigyeltem, ezért a szocialisták elképzeléseivel szimpatizáltam, s ez az érzés egészen a mai napig megmaradt bennem.
Édesapám, aki tervrajzoló volt, korán meghalt, így visszatelepedtem Amerikába. Itt rövidesen férjhez mentem Walkó Józsefhez, akivel hosszú boldog éveket éltünk együtt, s ő volt az, aki folytonosan bátorított könyvem kiadására. Sajnos ma már özvegy vagyok, s a legborzasztóbb az egész öregségemben, hogy számomra a legfontosabbat a látásomat veszítem el".
Vissza
Fülszöveg
Az írónő első kiadott könyvét tartja most kezében az olvasó, mely két család tragikus történetéről szól, bemutatva azt, hogy hová vezethet a fanatikus vallás és a gyűlölet. A Zöldesi család zsidó származású, a családfő Zöldesi Gábor bankár, akinek fiát Gézát 1941-ben származása miatt elküldik az egyetemről, sőt még a személyzet is otthagyja a házat.
A másik családban Erdősi László korai halála után Erika, a történet főszereplője szép harmóniában él édesanyjával. Ápolónőnek készül, de otthagyja a kórházat, s az akkor éppen személyzet nélkül maradt Zöldesi házba kezd el dolgozni, mint csecsemőgondozó. A család hamarosan szívébe zárta a meleg, tisztaszívű lányt.
Budapest abban az időben még csendes volt, de a környező országokból már jöttek a hírek, hogy a zsidóknak mivel kell majd szembenézniük származásuk miatt. Zöldcsiné aki keresztény volt a család érdekében félretette büszkeségét és pap testvéréhez fordult segítségért. A fennkölt testvér még a lakásba sem engedte be őt....
Tovább
Fülszöveg
Az írónő első kiadott könyvét tartja most kezében az olvasó, mely két család tragikus történetéről szól, bemutatva azt, hogy hová vezethet a fanatikus vallás és a gyűlölet. A Zöldesi család zsidó származású, a családfő Zöldesi Gábor bankár, akinek fiát Gézát 1941-ben származása miatt elküldik az egyetemről, sőt még a személyzet is otthagyja a házat.
A másik családban Erdősi László korai halála után Erika, a történet főszereplője szép harmóniában él édesanyjával. Ápolónőnek készül, de otthagyja a kórházat, s az akkor éppen személyzet nélkül maradt Zöldesi házba kezd el dolgozni, mint csecsemőgondozó. A család hamarosan szívébe zárta a meleg, tisztaszívű lányt.
Budapest abban az időben még csendes volt, de a környező országokból már jöttek a hírek, hogy a zsidóknak mivel kell majd szembenézniük származásuk miatt. Zöldcsiné aki keresztény volt a család érdekében félretette büszkeségét és pap testvéréhez fordult segítségért. A fennkölt testvér még a lakásba sem engedte be őt. Viselkedését Zöldesiné nem tudta kiheverni, először az idegeivel voltak problémák, majd rövid időn belül meg is halt. s alig néhány hónapos kisleánya is hamarosan követte őt. A megpróbáltatások megtörték Zöldesi urat is, aki egyik nap bánatában elkezdte osztogatni bankja pénzét az embereknek, s hozzátette, jobb ha ők költik el, mintha Hitler kezébe kerül. A következő napon Zöldesi úr eltűnt, s többé senki sem hallott felőle. Fiúk, Géza időközben behívólevelet kapott, de mint azt már korábban elhatározta, hogy Hitler katonája nem lesz, inkább a bujdosást választotta. Mint úrigyerek, minden gyakorlat nélkül béresnek szegődött. így istállóban aludt, s a kútnál mosakodott.
A még ottlévő személyzet, köztük Erika is értesítést kapott, hogy 48 órán belül el kell hagyniuk a házat. A szakácsné Bogdánfalvára ment, ahol egy kis háza volt, Erika pedig vissza édesanyjához, aki amikor megtudta, hogy Gézától vár gyereket, állapotosan kitette az utcára. A mama és leánya soha többé nem látták egymást.
Erika a szakácsnéhoz ment Bogdánfalvára, s ott szülte meg aranyos ikergyerekeit. Géza közben szabad ember és Nemzeti Géza lett. Sikerült ugyanis elintéznie egy pappal, hogy új születési bizonyítványt kapjon, s így meg tudta védeni önmagát és családját. De hamarosan valami nyugtalanság kerítette hatalmába, s beleszeretett egy zongoratanárnőbe.
Erika egyedül maradt a gyerekekkel, s 1947-ben családjával elhagyta Magyarországot, s Amerikában telepedtek le. Tizenöt év után látogat haza a gyerekekkel s a Szabadság téren előadást tartó szónokban felismeri volt férjét, akit a gyerekek életükben először látnak. A találkozás fájdalmas meglepetés mindkét fél számára, de kibékülve megpróbálják az újrakezdést. Ekkor hangzott el Erika szájából a könyv címadó mondata "Egyszer megbocsátok!"
A történet egyszerű megfogalmazása ellenére lebilincselően érdekes, tele van érzelmi vibrálásokkal, s különösen sokat mond azok számára akik maguk is részesei voltak ennek a szörnyű időszaknak.
Vissza