Előszó
A gazdaságirányítás rendszerének reformja új és fokozott követelmények elé állítja az irányító és végrehajtó pozíciókban dolgozó gazdasági szakembereket egyaránt. Az 1968-ban életbelépett új árrendszer, a termékforgalmazás rendjének alapvető átalakulása, továbbá az anyagi érdekeltség változása, a vállalatok önállóságának fokozódása, valamint a verseny fokozódó szerepe stb. a piackutatást egyre fontosabbá teszi a vállalatok és a népgazdaság számára is. A piackutatás ugyanis a népgazdasági tervek megalapozottságát szolgálja azáltal, hogy elősegíti a kereslet és kínálat összhangjának, illetve a népgazdaság arányainak helyes kialakítását. Hozzájárul ezen kívül a közgazdasági szabályozók (ár, hitel, kamat Stb.) kimunkálásához és hatásuk megállapításához. A kötelező utasításos rendszer, az un. centrál-modell megszűnése után a vállalatok számára úgyszólván nélkülözhetetlenné vált a piackutatás. Mint ismeretes, a vállalatok viszonylag nagy önállósággal döntenek a piacon kötelezettségeiket illetően a termelési, értékesítési variációk között. A feladatok és eszközök egyeztetéséhez, az optimális összhang biztosításához a vállalatoknak olyan információ-halmazra van szükségük, melynek jelentős hányada csak rendszeres és módszeres piackutatás útján szerezhető meg. Ahhoz, hogy a vállalatok megfelelő színvonalon végezhessenek operatív piackutatást, illetve, hogy intézkedésre alkalmas piaci információkat szerezzenek, - több más feltétel mellett - jólképzett szakemberekre van szükség, mégpedig olyanokra, akik "marketingszemlélet" alapján foglalkoznak piackutatással.
Jegyzetünknek az a célja, hogy az eddigi "öncélú" piackutató szemlélettől elszakadva, a piackutatással, mint a marketing tevékenység részterületével ismertessük meg hallgatóinkat. Természetesen eközben a marketing valamennyi elemét s ezek komplex rendszerét és összefüggéseit is igyekszünk bemutatni anélkül azonban, hogy az egyes részterületekkel egyenlő súllyal foglalkoznánk.
Az anyag megírása során elméleti vonatkozásban részben a külföldi szakirodalomra, részben a hazánkban eddig megjelent piackutató szak- és tankönyvekre, publikációkra támaszkodtunk. A módszertani részek összeállításánál a hazánkban eddig lefolytatott száznál több széles körű célkutatásra, kutató intézeteink és vállalataink piackutató gyakorlatára támaszkodtunk. A bemutatott példákat igyekeztünk a hazai gyakorlatból kiválasztani, csak akkor fordultunk külföldi példákhoz amikor erre nem volt lehetőség.
A jegyzet megírása során ismertnek tételeztük fel a közgazdasági alaptárgyakban már elsajátított fogalmakat és módszereket (pl. szükséglet, kereslet, reprezentáció), amelyek nélkülözhetetlen alapjai a piackutatás tudományos igényű művelésének s így az anyag elsajátításának is.
Vissza