A gőzhajózás kezdete a Dunán, "Carolina", az első gőzhajó

Előszó

Magyarország teljes területe véglegesen 1718-ban szabadult fel a török iga alól. A Bánságban a Duna, Horvátországban a Száva képezte a török uralom alatt maradt Szerbia, illetve Bosznia felé a határt. A törökök távozása után megkezdődött a hódoltság alatt elnéptelenedett Bácska és Bánát betelepítése, majd a Duna és Tisza alsó szakaszán, valamint a Száván megindult a hajózás is. Ilyen körülmények között a lakosság rohamosan szaporodott, és a mezőgazdasági termelés rohamos fejlődésnek indult. A termésfelesleg kivitelre került, de elszállítása megfelelő úthálózat hiányában mind nagyobb követelményt támasztott a viziutakkal szemben. A hajótér iránti kereslettel együtt járt a tömegáruk szállítására alkalmas hajózás fellendülése, és rövidesen 1500-8000 mázsa (bécsi mázsa = 56 kg) hordképességű, keményfából épült fedett hajók százai népesítették be a Dunát és mellékfolyóit.
A Duna mentén Pest, Komárom. Győr, a Tisza mellett Szolnok, Szeged, a Kulpánál pedig Sziszek és a feljebb fekvő Károlyváros voltak a hajózás gócpontjai.
A kivitelre küldött gabona, dohány, gyapjú és bor nagy része Ausztriába, kisebb része pedig az Adriai-tenger felé irányult. A nyugatra szánt termékekkel megrakott hajók végállomása Győr és Moson volt, mivel a Gönyü és Pozsony között elfajult meder miatt tovább nem mehettek. Az Adriai-tenger felé indított szállítmányok a Száván és a Kulpán tették meg az utat Sziszekig, esetleg Károly-városig, ahol átrakodásra kerültek, és tengelyen folytatták útjukat Senjbe vagy Fiuméba.
Vissza