| Előszó | 5 |
| Hogyan működik a gondolkodó gép | |
| Miről lesz szó | 9 |
| Hogyan jöttek létre az elektronikus számológépek? | 14 |
| Számok és számrendszerek | 14 |
| A mechanika kora | 17 |
| Megjelennek az elektronikus számológépek | 27 |
| Néhány szó a számolás műszaki oldaláról | 33 |
| Számolás fogaskerekekkel | 33 |
| Számlálás - számolás | 36 |
| Villamosított "fogak" | 38 |
| Hogyan működik az elektroncső? | 39 |
| Az elektronikus "számkerék" | 45 |
| Megtervezzük az elektronikus számológépet | 48 |
| Miból áll egy összeadás? | 48 |
| Milyen egységekből áll az elektronikus számológép? | 49 |
| Hogyan működik az elektronikus számológép? | 52 |
| Hogyan "emlékszik" a számológép? | 57 |
| Milylen legyen a gép memóriája? | 57 |
| Mire jó a szedőszekrény? | 61 |
| Amikor a zavaró mozzanat hasznossá válik | 63 |
| Hogyan "emlékszik" a mágnes? | 66 |
| Mágnesezhető szigetelők | 68 |
| A körhinta, mint az emlékezet modellja | 73 |
| Az "emlékező" dob | 75 |
| Hogyan kell használni a számológép memória-egységét? | 80 |
| Miért van szükség a kettes számrendszerre? | 82 |
| Mi a számrendszer? | 86 |
| Megismerkedünk a kettes számrendszerrel | 87 |
| Hogyan számolunk a kettes számrendszerben? | 89 |
| Az aritmetikai egység | 95 |
| Összeadás villamos impulzusokkal | 95 |
| Kivonás villamos ipulzusokkal | 102 |
| Szorzás impulzusokkal | 104 |
| Hogyan "dönt" a gép? | 109 |
| A számológép telefonközpontja: A programvezérlés | 114 |
| Miből áll egy utasítás? | 117 |
| Hogyan tudja a gép a saját programját megváltoztatni? | 120 |
| Két- és több című utasításrendszerek | 122 |
| Hogyan érintkezik a gép a külvilággal? | 124 |
| Hogyan közöljük a géppel az adatokat? | 125 |
| Hogyan közli az adatokat a gép a külvilággal? | 130 |
| Hogyan tudja a gép, hogy mit kell csinálni? | 135 |
| Hogyan készül a program? | 137 |
| A számítás megszervezése | 140 |
| Kidolgozzuk a program első változatát | 143 |
| Egyszerűsítjük a programot | 145 |
| Gondolkodó gépek a gyakorlatban | |
| A gondolkodó gépek a tudomány és technika szolgáltatában | 153 |
| 400 év helyett 20 óra | 155 |
| A számológép mint időjós | 156 |
| Mire van szükség egy időjárás-jelentéshez? | 156 |
| A számológép segít a rádiócsövek tervezésénél | 160 |
| A szellemi munka automatizálása | 165 |
| Milyen a modern nagyüzem szervezete? | 168 |
| A "gondolkodó" gép - mint az üzem agyveleje | 171 |
| Egy példa: Hogyan lehet a bérszámfejtést automatizálni? | 173 |
| Útban az ember nélküli gyár felé | 181 |
| Mit jelent a teljes automatizálás? | 181 |
| Az első kísérletek | 182 |
| Az automatikus szabályozás alapelve | 184 |
| A számológépek a termelés irányításában | 188 |
| Gazdasági vezetés számológépekkel | 191 |
| Mire tanít a rikkancs példája? | 194 |
| Mit lehet tanulni egy borbélyüzletben? | 195 |
| Egy gyakorlati példa | 195 |
| A gondolkodás határán | 200 |
| Kempelen álma megvalósul | 200 |
| A gondokodó gép sakkozni tanul | 202 |
| A számológép fordít | 206 |
| Hogyan fordít az ember? | 208 |
| A szótározás automatizálása | 210 |
| Hogyan keresi ki a gép a szavakat? | 211 |
| A számológép tanulni kezd | 214 |
| Hogyan tanulunk? | 216 |
| A számológép bevásárolni megy | 217 |
| Idomítjuk a számológépet | 218 |
| Számológépek és a gondokodás | 219 |
| Tudnak-e a gépek gondolkodni? | 219 |
| Kirándulás a fiziológia területére | 222 |
| Önmagukat továbbfejlesztő automaták? | 223 |