Előszó
A külföldi egyetemi, főiskolai képzés helyét, létszámát, szakirányát a népgazdaság szakemberszükséglete, valamint külpolitikai célkitűzések határozzák meg. Külföldi képzés útján kell biztosítani a népgazdaság számára a speciális képzettségű szakemberek egy részét. Túl a kizárólagos szakmai szempontokon, a látókörbővítés, egy idegen nyelv szinte anyanyelvi fokon való elsajátítása, emberi kapcsolatok teremtése is indokolja a külföldi egyetemi képzést.
A szocialista országokban folytatott egyetemi tanulmányoknak hazánkban több mint három évtizedes hagyományai vannak. Az elmúlt időben hatezer magyar fiatal szerzett diplomát a Szovjetunióban és a többi szocialista államban. Jelenleg is mintegy másfélezren tanulnak a baráti országokban. Ma már kevés olyan középiskola van az országban, amelynek volt növendékei ne tanulnának, vagy éppenséggel ne szereztek volna diplomát külföldi egyetemen, főiskolán, alig van olyan nagyüzem, tudományos kutató- és tervezőintézet, egyetem, ahol ne dolgoznának külföldön végzett szakemberek; s egyre gyakoribb, hogy volt külföldi ösztöndíjasok gyermekei jelentkeznek egyetemi tanulmányokra abba az országba, ahol szüleik egyike vagy mindkettőjük tanult.
Az elmúlt tanévben 1000-en pályáztak külföldi egyetemi, főiskolai ösztöndíjra, összesen 650-en tettek sikeres felvételi vizsgát. Közülük s az előző évben előfelvett, sorkatonai szolgálatát teljesítő fiatalok közül került ki az a 300 ösztöndíjas, aki az idén megkezdte tanulmányait külföldön, 230 fiú pedig előfelvételi nyert az 1981/82-es tanévre, s jelenleg sorkatonai szolgálatot teljesít.
A pályázók többségének érdeklődése változatlanul a „divatos" szakok felé irányul. E szakokra nem ritka a nyolcszoros-tízszeres vagy még ennél is nagyobb arányú túljelentkezés. Ezért gyakran előfordul, hogy némelyik szakról, helyhiány miatt, kiváló pályázókat kellett elutasítani, más szakterületeken viszont szerényebb felvételi eredménnyel is el lehetett nyerni az ösztöndíjat.
Sokéves tapasztalat alapján a pályázók száma többszörösen meghaladja a felvételi lehetőségeket néhány szakon. Ezek közül sorolunk fel néhányat:
- Szovjetunió: elektrotechnika, műszergyártás; nemzetközi kapcsolatok; higiénikus orvos; idegen nyelv és irodalom;
- Csehszlovákia: számítástechnika;
- Német Demokratikus Köztársaság: villamosmérnöki szakok; közgazdaságtan.
Az említett szakok többségére pályázók, akik a felvételi vizsgán nem érték el a 16 pontot, már a minisztériumi felvételi beszélgetésen sem vehettek részt. Ugyanakkor évek óta kevesen pályáznak például könnyű- és élelmiszeripari szakokra.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal