Auschwitz mint Golgota, Golgota mint Auschwitz

Fülszöveg

Akár hallgatom, akár olvasom Éliás Józsefet, megragad közlésének az a kettős tulajdonsága, hogy a legmagasabb szintű tudományosság és a közérthetőség együtt érvényesül benne.
Írása olyan tudomány, amelyet - anélkül, hogy „népszerűsítő leereszkedés" volna - mindenki megért: az egyetemi tanár és a kevésbé iskolázott ember számára egyaránt izgalmas alkalom. Szerzőnk a legégetőbb emberviszonyulási kérdések megoldását keresi s mert a keresés útjába úgy szegődik, hogy nem tér le arról, míg nem talál s csak ha talál, vállalja az írásos közlést, könyvei, ez a könyve is, életszolgálatok, élet-közvetítés. Sajátossága, hogy a létezés vertikális (függélyes, Felülről való) és horizontális (vízszintes, földi-ok-okozati) vonulatának a metszetétől meghatározott minden közlés - mint eddig minden számottevő és előbbre vivő magyar gondolkodóé ezért kelt oldalról oldalra lapozva új meg új meglepetést. Aztán ha az olvasó túl van a meglepetésen, méltán teszi fel magának a kérdést: Hogy-hogy nem jöttem rá erre eddig, hiszen olyan egyszerű és magától értetődő. Amit a szerző ebben a könyvben felfedez, olyan egyszerű, hogy még nem jött rá se Nyugat, se Kelet, közelebbről: Európa sem. Tragédiát szült, hogy Golgota után minden úgy ment tovább, mint Golgota előtt volt. És most attól „reng alattunk a föld", hogy Auschwitz után minden oldalról az folytatódik, ami Auschwitz előtt volt. Vaknak a szem Éliás József könyve. Vissza