A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szocialista brigádvezetőinek tanácskozása Szegeden 1979. március

Előszó

A jó munka pezsdítő érzésével nyújtjuk át a szocialista brigádvezetők 1979. évi vállalati tanácskozásának emlékkönyvét a tisztelt olvasónak. Nem ünnepelni akarunk, csupán az öntudat és a társadalmi felelősségérzet nemes megnyilvánulását elevenítjük fel. Tesszük ezt azért, mert az 1977. évi gazdálkodás sikertelensége után sokan lemondtak a továbbfejlődés lehetőségeiről, sőt egyesek már a kenderipar közeli végéről beszéltek. És mégis azt kellett tapasztalnunk, hogy a kollektívában felébredt a korábbi sikerek nyomán elszunnyadt erő, és figyelemre méltó erőfeszítéssel legyőzték a nehézségeket. így született meg az 1978. évi gazdasági eredmény és nyomában az alkotó kedv felemelő ünnepei, a három gyáregységben is elnyert élüzem cím nyomán. Visszakerültünk a régi kerékvágásba, s egy tapasztalattal gazdagabban felötlik bennünk a lenini tanítás, hogy a kommunista sohasem állhat meg, a szocializmusban mindig új és új eredményekre kell törekedni. Eredmény és tanulság. Ez a párhuzam ad erőt az 1979-es esztendőre is. Ha megvizsgáljuk, milyen forrásból buzognak ezek az erők, elsők között találjuk a marxista-leninista eszmékhez, pártunkhoz oly közelálló kollektívákat; a szocialista brigádokat. Mindig is tudtuk, hogy a brigádokba tömörült dolgozók a legöntudatosabb, a legharcosabb elvtársaink, akik nemcsak örömeink forrását nyitják meg számunkra, de nehéz időkben méltán számolhatunk áldozatvállalásukra, lelkesedésükre. A világgazdasági válság, a gazdasági átrendeződés és ennek kapcsán felszínre került saját hiányosságaink nagy hatással vannak egész társadalmunkra. A szocialista brigádok a közösségen belül hamar felismerték azt az utat, amelyen haladva enyhíthetjük gazdasági bajainkat, valóra váltható ilyen nehézségek mellett is a fejlett szocializmus építése. Vissza