A világűr titkai

Fülszöveg

Az ember évezredek óta lankadatlan érdeklődéssel figyeli az égbolt jelenségeit, tanulmányozza az égitestek világát. Őseink számára azonban a bolygók és csillagok csak titokzatos fénypontok voltak, amelyek több-kevesebb szabályszerűséggel róják égi pályájukat. A csillagászat első ugrásszerű, minőségi változása akkor következett be, amikor Galilei a 17. század elején először pillantott távcsővel az égre. A Világegyetem enciklopédiájának két kötete ettől az időponttól kezdve követi nyomon a csillagászat fejlődését, foglalja össze azóta elért eredményeit. A második nagy ugrás az Univerzum kutatásában szinte a szemünk előtt következett be az elmúlt évtizedekben, ami az évről évre korszerűbb berendezéseknek, műholdaknak és űrszondáknak, tudósok és űrhajósok elmélyült munkájának, tettrekészségének köszönhető, s annak a máig ismert vonzalomnak, amelyet Ptolemaiosz, az ókor jeles asztrológusa így fogalmazott meg: "Tudom halandóságomat s éltem múlékonyságát, de midőn a mozgalmasan keringő csillagspirálokat fürkészem, már nem a földet érintem lábammal, hanem Zeusz oldalán veszem magamhoz az ambrózia nektárját, az istenek eledelét."
A Világegyetem enciklopédiájának második kötete, A világűr titkai a csillagok és galaxisok világába kalauzolja el az olvasót színes fényképek, rajzok, izgalmas műholdfelvételek segítségével, és nem kevésbé izgalmas fejezetek foglalkoznak az Ősrobbanást követő eseményekkel, a Világegyetem fejlődésével és lehetséges sorsával. Vissza