Tápvizelőkészités erőművek üzemében

Szerző

Grafikus

Budapest

'Őri Róbert: Tápvizelőkészités erőművek üzemében ' összes példány

Kiadó:	Szerzői kiadás
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1949
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	169 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Nyomatta: Máté Ernő Könyvnyomda, Budapesten.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A tápvízelőkészítést, a legfeljebb 10-12 légkörös üzemnyomású, továbbá a Cornwall- és Tischbein rendszerű kazánok korában, üzemi szempontból harmadrangú kérdésnek tekintették. Műszaki körök figyelme akkor irányult komolyabban a tápvízre, amikor osztott kamrás kazánokkal 20-22 légkörnyomású üzemet tartottak fenn. Ebben az időben észlelték először az üzemekben, hogy a tápvízzel kapcsolatban nemcsak az eddig egyedül rettegett kazánkőképződés kiküszöbölése a kizárólagosan megoldandó feladat, hanem a kazánszerkezet időelőtti elhasználódásának, a csövek eldugulásának, nedves gőzből származó vizütéseknek és a turbinalapátok sérülésének megakadályozása, mert hisz ezek már olyan jelenségek, amelyek hatásukban az üzem biztonságát és gazdaságosságát mind komolyabban és nagyobb kihatásban veszélyeztetik. A tápvízelőkészítés problémája az üzem Achilles-sarkává akkor vált, amikor kényszerkeringésű csöveskazánok (La-Mont, Sulzer, Benson stb.) hódítottak maguknak helyet, 64, 80 és 100 légkörös nyomással.
A tápvízelőkészítésnél felmerülő kérdések megoldási nehézsége abban rejlett, hogy a gépészeti vonalon képzett üzemvezető, csak az üzemi vonatkozású jelenségek regisztrálására, de nem azok kémiai irányú megelőzésére volt alkalmas, míg az esetleg segítségül hívott vegyész megállapította ugyan a helyes vegyi eljárást, de utasításokat az üzem gépészeti vonatkozásában már nem adhatott, mert ezen a vonalon nála hiányzott a szükséges gépészeti ismeret, holott ezen a különleges területen működőknek, a dolgok természeténél fogva, vegyészeti, gépészeti és hőtani ismeretekkel egyaránt kell rendelkezniük. Amerikában és Németországban, ahol az ipar nagy mértékben specializálódott, jelentkeztek először azok az üzemi vegyészek, akik a víz kémiai-technológiai ismeretein kívül, üzemi gyakorlatuk révén, mindinkább kidolgozták a nagynyomású erőművek üzemével kapcsolatos és elsőrangú jelentőségű tápvízelőkészítés problémájának megoldását. Vissza

Tartalom

Bevezetés - - - - - - - - - - - - - -5
I. Vízben előforduló idegen anyagok vegyi formái és azok hatása 7
1. Oldatok - - - - - - - - - - - - -7
a) Oldatok jellegzetes tulajdonságai - - - - - -7
b) Az ion-elmélet alapfogalmai - - - - - - -8
2. Vegyületek ___ - ___ - __ - -11
a) Sav - - - - - - - - - - - - -12
b) Bázis 12
c) Só ,- - - - - - - - - - - - -13
d) A sók hidrolízise - - - - - - - - - -14
3. Az idegen anyagok üzemi hatása - - - - - - -16
a) A diszperzoidok hatása - - - - - - - - -16
b) A kolloid oldatok hatása - - - - - - - -17
c) A molekuláris oldatok hatása - - - - - - -17
II. Tápvízelőkészítő eljárások és hatályosságuk - - - - -21
1. Tápvízelőkészítés mechanikai eljárással - - - - -23
a) Derítés - - - - - - - - - - - -23
b) Szűrés - - - - - - - - - - - -23
2. Tápvízelőkészítés vegyi eljárással - - - - - - -25
a) Vegyfolyamatok - - - - - - - - - -26
b) Üzemviszonyok - - - - - - - - - -29
c) Üzemi berendezések és számítások - - - - - -35
3. Tápvízelőkészítés hőeljárással - - - - - - - -50
a) A lágyítás fokozása desztillálással - - - - - -51
b) A korrozió és annak megakadályozása (Gáztalanítás) -63
4. Irányadó szempontok a tápvízelőkészítő-berendezések elbírálásánál - - 68
III. A tápvízelőkészítő berendezések üzemének irányítása - -73
1. A kazánkőképződés feltételei és megakadályozása - - -73
2. Kazánvízsűrűség és vízlebocsátás - - - - - - -77
3. A nátronszám és a p- és m-értékek - - - - - -89
IV. Üzemi vízvizsgálat - - - - - - - - - - -84
1. A vízvizsgálat módszerei és eszközei - - - - - -84
2. Fizikai-, kémiai vizsgálatok - - - - - - - __89
a) A pH-érték meghatározása - - - - - - - - 89
b) Az elektrolitikus vezetőképesség meghatározása - - - 96
c) Fajsúly, illetőleg sűrűség meghatározása - - - - 97
3. Anyagcsoportok vizsgálata - - - - - - - - 99
a) A vízben szuszpendált anyagok meghatározása - - - 99
b) A vízben lévő szerves anyagok vizsgálata - - - - 101
c) Az olajtartalom meghatározása - - - - - -- 104
d) A keménység meghatározása - - - - - - - 105
e) A lúgosság meghatározása - - - - - - - - 109
4. A vízben oldott gázok vizsgálata - - - - - - - 111
a) Az oxigéntartalom meghatározása - - - - - - 111
b) A szénsav meghatározása - - - - - - - - 113
5. Az anionok vizsgálata - - - - - - - - - - 115
a) A kloridok meghatározása - - - - - - - - 115
b) A szulfátok meghatározása - - - - - - - -117
c) A szulfitok meghatározása - - -- - - - - - 121
d) Karbonát- és bíkarbonát meghatározása - - - - 122
e) A foszfát meghatározása - - - - - - - - 123
6. A kationok vizsgálata - - - - - - - - - - 125
a) A kalcium (mész) meghatározása - - - - - - 125
b) A magnézium meghatározása - - - - - - -126
7. A nemelektrolitok vizsgálata - - - - - - - - 128
a) A kovasav meghatározása - - - - - - - - 128
8. A tápvízelőkészítéshez használt vegyszerek vizsgálata - - 130
a) Az égetett mész meghatározása - - - - - - - 130
b) A szóda meghatározása - - - - - - - - - 130
c) A nátronlúg (meghatározása - - - - - - - -130
d) A trifoszfát meghatározása - - - - - - - - 131
Függelék - - - - - - 132
1. Hűtővíz jelentősége és kezelése hőerőművek üzemében 132
2. Tápvízelőkészítő berendezések tipizálása - - - - -135
3. Táblázatok - - - - - - - - - 138
4. Forrásmunkák jegyzéke - - - - - - - - - 153