Emberi jogok - jogszabályokban

Előszó

Az emberi jogok és szabadságok olyan alkotmányi és nemzetközi jogi intézmények, amelynek szerepe, hogy védje az állampolgár jogait az állami szervek, hatóságok esetleges túlkapásaival szemben, segítse kibontakoztatni és fenntartani az emberi egyéniséget. Az emberi jogok tételes rögzítésére a francia forradalomban „deklaráció" formájában került sor. A második világháború szomorú tapasztalatain okulva az ENSZ alapokmánya is leszögezte az emberi jogok egyetemes védelmét. A későbbiekben az emberi jogok és szabadságok kimunkálása egy sor nemzetközi egyezményben valósult meg. E jogok érvényesülését különböző bizottságok vizsgálják s észrevételeiket jelentésekben rögzítik. Az Alkotmány 7. § (1) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját." E szabályokat a magyar jog az Alkotmány 7. § (1) bekezdésének első fordulata szerint „elfogadja"; s ezért külön transzformáció vagy adaptáció nélkül azon „vállalt kötelezettségek" közé számítanak, amelyek belső joggal való összhangját ugyancsak az Alkotmány idézett bekezdése írja elő második fordulatában. Az emberi jogok jogi kiteljesedésének és megvalósításának elemi feltétele pontos ismeretük, belső tartalmuk megértése, megértetése. Napjainkban egyre több szó esik az emberi jogok érvényesüléséről, követelményeinek a hatóságok általi betartásáról. A rendőrségnek, a rendőrnek az állampolgárok előtt naponta vizsgáznia kell szakmából, emberségből és nem utolsó sorban az emberi jogok tiszteletéből. A rendőrségnek példát kell mutatnia mások jogainak tiszteletében, hiszen a fokozott jogosítványok birtokában gyakoribb lehetősége teremtődik azok indokolt és indokolatlan korlátozására, megértésére egyaránt. A rendőrség társadalmi ismertsége nagyban függ attól, hogy mennyire tartja, tartatja be az emberi jogokat, képes-e kellő differenciálással, arányos reagálással csak azok jogait korlátozni, akik erre maradéktalanul rászolgáltak. El kell érni, hogy a rendőri intézkedések a társadalomra fokozottan veszélyes, a más állampolgárok jogait ténylegesen és súlyosan megsértő személyekkel szemben legyen határozott és következetes, míg enyhébb normasértéseknél kerüljön előtérbe a segítő, megelőző, meggyőző jelleg. A jogszabálygyűjtemény terjedelmi és egyéb okokból - sajnos, a teljesség igénye nélkül - tesz kísérletet a rendőri tevékenységgel leginkább érintett emberi jogok nemzetközi normákban és a hazai jogszabályokban rögzített szabályainak összehasonlítására, egymás mellé rendezésére. Megkerülhetetlen volt azon kapcsolódó jogszabályok idézése is, amelyek áttételesen érintik a rendőri feladatok végrehajtását. Az alkotmánybírósági határozatok figyelembevétele és felsorakoztatása kellő eligazítást nyújt a jogszabályokban. A jogszabályok döntő többsége törvény, törvényerejű rendelet, kormányrendelet. A rendőrséget illetően természetesen alacsonyabb szintű normákban is fellelhetőek az emberi jogok betartásával kapcsolatos előírások, szabályok és feltételek; azonban ezek, valamint a holdudvarban még helyet foglaló, azonos szintű jogszabályok bemutatása áttekinthetetlenné tette volna az anyagot. Az idézett jogszabályok 1996. december 1-ig bezárólag tartalmazzák az időközbeni módosításokat. A feldolgozás témakörei szorosan kapcsolódnak az egyes emberi jogokhoz vagy a közvetlenül egymáshoz tartozó emberi jogcsoportokhoz. Ily módon 15 fejezetben került a téma tárgyalásra. Az egyes fejezetek szerkezetét a Nyilatkozat, az Egyezmény és az Egyezségokmány együttesen határozta meg. Vissza