Nemcsak kenyérrel/Az 1001. kilométer

Fülszöveg

Két kisregényt tartalmaz a kötet, Urbán Ernő utolsó írásait. A Nemcsak kenyérrel hőse, Györe tsz-elnök, mintha régi ismerősünk lenne - Urbán régebbi novelláiból, riportjaiból. De míg a hatvanas évek novelláinak a típus egyértelműen pozitív hőse volt, a kisregényben Györe jó tulajdonságai mögül előbukkannak hibái is. Igaz, ő tette az alig döcögő társulást modern mezőgazdasági nagyüzemmé, de gazdasági sikerei közben elfeledkezett róla, hogy a tsz emberek alkotta, embereket formáló közösség, és hogy az elvek tisztasága a gazdasági eseményeknél is fontosabb lehet. Vele szemben most Pungor a pozitív hős: a megnyugvást, belenyugvást nem ismerő puritán kommuista. Kritikája az író véleményét fejezi ki.
Az 1001. kilométer filmszerű szerkezete múltat és jelent kapcsol össze: egy falusi lakodalom éjszakai forgatagában fél évszázad történelmének tragikus konfliktusai villannak föl. Pethő egykori kiemelt munkáskáder volt, a felszabadulást követő politikai harcok önfeláldozó aktivistája, ma egykori eszményeit feledve, gazdag kisiparos, önző érdekember. Fekete Gábor tsz-elnök apját fehérterrorista tisztek ölték meg, 1919 augusztusában. Súlyos emlékei ellenére Fekete Gábor - öntudatlanul - számos dologban természetes ellenségei viselkedéséhez igazodott. Ő maga is tudja: különböző hagyományok élnek együtt az emberben, és különböző emberek egymás mellett, akiket emlékeik szembeállítanak egymással. De a közös érdek, a közös cél össze is fűzi őket: hajnalban, amikor az átmulatott éjszaka után váratlanul rohammunkára kell indulniuk, mindenki megtalálja a magához illő feladatot. Vissza