Társadalombiztosítás '95

Előszó

A magyarországi társadalombiztosítási járulék világviszonylatban is igen magas. Jelenleg már negyvennégy százalék, amely a társadalombiztosítás szétválasztása óta megbontásra került, ebből 24,5 százalék a Nyugdíjbiztosítási Alapot, 19,5 százalék pedig az Egészségbiztosítási Alapot illeti. A biztosítási kötelezettség alá eső személyek maguk négyszázalékos egészségbiztosítási és hatszázalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettek. Míg a munkaadók által fizetett társadalombiztosítási járuléknak nincs felső határa, addig az egészségbiztosítást és a nyugdíjjárulékot csak meghatározott jövedelemhatárig (napi 2500 forintig) lehet fizetni. Ez azzal is jár, hogy az egyes társadalombiztosítási ellátások (például: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, nyugdíj) alapjául sem lehet ennél nagyobb összeget beszámítani. A munkaadónak és a biztosítottak által fizetendő járulékok alapja - eléggé sajnálatos módon - nem esik egybe. Jó néhány olyan juttatás van, ami után csak a munkáltató fizet társadalombiztosítási járulékot, a biztosított nem fizethet utána sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot. Így aztán ezen esetekben olyan társadalombiztosítási elvonásról van szó, amely után semmiféle ellátási kötelezettség nincs. A társadalombiztosítás keresetarányos ellátásait ugyanis csak azokból a jövedelmekből lehet számítani, amely után egészségbiztosítási, vagy nyugdíjjáruléki-fizetési kötelezettség áll fenn. Vissza