kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 243 oldal |
Sorozatcím: | Tanuljunk nyelveket! |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar Eszperanto |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Tankönyvi száma: 5672. |
Bevezetés | |
Hangtan | |
A betűk | 9 |
A hangok | 9 |
Hangsúly | 11 |
Hangzóhosszúság | 11 |
Alaktan | |
A szófajok | 15 |
A főnév | 15 |
A köznevek | 16 |
A tulajdonnevek | 18 |
A névmások | 21 |
Személyes névmások | 22 |
Birtokos névmások | 26 |
Mutató névmások | 27 |
Kérdő névmások | 31 |
Vonatkozó névmások | 32 |
Általánosító névmások | 34 |
Határozatlan névmások | 35 |
Kölcsönös névmás | 38 |
Tagadó névmások | 39 |
A melléknév | 40 |
Minősítő melléknevek | 40 |
Kijelölő melléknevek | 43 |
A névelő | 49 |
A számnév | 52 |
Tőszámnév | 52 |
Sorszámnév | 53 |
Szorzószámnév | 54 |
Törtszám | 55 |
Gyűjtőszámnév | 55 |
Osztószámnév | 56 |
Számtani műveletek | 57 |
Néhány kifejezés | 58 |
A határozószó | 59 |
Eredeti határozószók | 59 |
Képzett határozószók | 67 |
Az ige | 68 |
Az igeragozás | 68 |
Az igeszemléletek | 74 |
Az egyszerű igeragozás használata | 78 |
A főnévi igenév használata | 80 |
A melléknévi igenév használata | 81 |
A határozói igenév használata | 83 |
Az összetett igeragozás használata | 83 |
Az igemódok használata | 89 |
Az igefajták használata | 91 |
A magyartól eltérő néhány igehasználat | 96 |
A viszonyszók | 97 |
Viszonyszós esetek | 99 |
Kombinált viszonyszók | 100 |
A kötőszók | 101 |
A mellérendelő kötőszavak | 101 |
Az alárendelő kötőszavak | 102 |
Az indulatszók | 103 |
Hangutánzó szók | 105 |
Mondattan | |
Az egyszerű mondat | 107 |
Az egyszerű mondta fajtái tartalom szerint | 107 |
Kijelentő mondat | 107 |
Kérdő mondat | 108 |
Óhajtó mondat | 109 |
Felszólító mondat | 109 |
Az egyszerű mondat fajtái szerkezet szerint | 109 |
A mondatrészek | 110 |
Az alany | 110 |
A mondat alanya | 110 |
A cselekvés alanya | 111 |
Alanytalan mondatok | 112 |
Visszahatás az alanyra | 112 |
A visszaható névmások használata | 113 |
Az állítmány | 116 |
Az egyszerű állítmány | 116 |
Az öszetett állítmány | 117 |
Az állítmánynév | 118 |
A segédige | 119 |
A névszói-igei állítmány | 120 |
Közvetlen állítmánynév | 120 |
Közvetett állítmánynév | 122 |
A tárgy | 124 |
A főnévi tárgy | 125 |
A főnévi igenévi tárgy | 130 |
A határozók | 132 |
A határozók alakja | 132 |
Határozószói határozó | 132 |
Igenévi határozó | 133 |
Tárgyesetű főnévi határozó | 134 |
Viszonyszós főnévvel kifejezett határozók | 134 |
Főnévi igenévi határozó | 135 |
Alanyesetű főnévi határozók | 135 |
A határozók fajtái | 136 |
Helyhatározók | 138 |
Időhatározók | 142 |
Számhatározók | 145 |
Állapothatározók | 145 |
Módozathatározók | 150 |
Tárgyhatározók | 155 |
A jelzők | 159 |
A főnév jelzői | 159 |
A melléknév jelzői | 171 |
A határozószó jelzői | 173 |
Az igenév jelzői | 174 |
Az összetett mondat | 174 |
Mellérendelt mondatok | 175 |
Kapcsolatos mondatok | 175 |
Választó mondatok | 175 |
Ellentétes mondatok | 176 |
Következtető mondatok | 177 |
Magyarázó mondatok | 177 |
Alárendelt mondatok | 178 |
Egyenes beszéd | 178 |
Alárendelt mondatok | 178 |
Kiegészítő mellékmondatok | 179 |
Határozói mellékmondatok | 183 |
Jelzői mellékmondatok | 197 |
Szórend | 199 |
Szóalkotás | |
A szóelemek | 201 |
A szóelemek jellege | 202 |
A szóelemek módjai | 202 |
Szóösszetétel | 203 |
A szóhatás szabályai | 203 |
A végződéscsere | 204 |
A végződések jelentése | 204 |
Kategória képzők | 206 |
A különféle elemű szavak továbbképzése | 206 |
Szóösszetételek továbbképzése | 207 |
Szókapcsoló végződés | 208 |
Fordított szóhatás | 208 |
Többszörös szóösszetétel | 209 |
A "szükséges és elég" elve | 209 |
A képzők | 210 |
Utóképzők | 210 |
Előképzők | 216 |
Módosító képzés | 222 |
Módosító utóképzők | 222 |
Módosító előképzők | 224 |
Helyesírás | 228 |
Rövidítések | 230 |
Függelék | 231 |
Mutató | 233 |