| Előszó | |
| Dr. Gasztonyi Kálmán: Az élelmiszerek elemi alkotórészei és a víz | 19 |
| Víz | 20 |
| A vízmolekula szerkezete | 20 |
| A víz és a jég szerkezete | 21 |
| A víz szerepe az emberi testben | 24 |
| A víz kötése az élelmiszerekben | 24 |
| Élelmiszerek víztartalmának változása | 27 |
| Fagypont- és forrpontváltozás | 31 |
| Fémes elemek és vegyületeik | 32 |
| Nátrium és kálium | 32 |
| Réz | 33 |
| Kalcium | 33 |
| Magnézium | 34 |
| Alumínium | 34 |
| Ón | 34 |
| Ólom | 35 |
| Vas | 35 |
| Mikroelemek | 35 |
| Nemfémes elemek és vegyületeik | 36 |
| Foszfor | 36 |
| Kén | 36 |
| Halogénelemek | 36 |
| Dr. Bogdán Józsefné: Szénhidrátok | 39 |
| Monoszacharidok | 40 |
| A monoszacharidok szerkezete és tulajdonságai | 40 |
| Az egyszerű cukrok kémiai reakciói | 48 |
| A monoszacharidok leíró ismertetése | 58 |
| Monoszacharid-származékok | 66 |
| Dezoxicukrok | 66 |
| Elágazó szénláncú egyszerű cukrok | 67 |
| Aminocukrok | 68 |
| Cukorészterek | 69 |
| Cukotéterek | 70 |
| Cukoralkoholok | 70 |
| Karbonilsavak | 73 |
| Glikozidok | 75 |
| Oligoszacharidok | 77 |
| Diszacharidok | 78 |
| Triszacharidok | 86 |
| Nagyobb tagszámú oligoszacharidok | 88 |
| Poliszacharidok | 89 |
| Glükózpolimerek | 90 |
| Fruktózpolimerek | 97 |
| Mannánok | 99 |
| Uronsavpolimerek | 99 |
| Glükózamin-polimer | 101 |
| Kevert poliszacharidok | 101 |
| Növényi gumik, nyálkák | 102 |
| Szénhidrát-fehérje származékok | 103 |
| Dr. Gábor Miklósné: Aminosavak, peptidek, fehérjék | 107 |
| Aminosavak | 107 |
| Aminosavak fizikai tulajdonságai | 110 |
| Aminosavak kémiai tulajdonságai | 113 |
| Peptidek | 119 |
| Fehérjék | 120 |
| Fizikai-kémiai tulajdonságok | 120 |
| Kémiai tulajdonságok | 132 |
| Fehérjék mennyiségi meghatározása | 133 |
| Fontosabb természetes fehérjék | 141 |
| Dr. Gábor Miklósné: Lipidek | 163 |
| Gliceridek | 164 |
| Gliceridekben előforduló zsírsavak | 165 |
| Gliceridek kémiai átalakulásai | 170 |
| Lipoidok | 175 |
| Foszfatidok | 175 |
| Cerebrozidok | 176 |
| Szterinek | 176 |
| Lipoproteinek | 178 |
| Viaszok | 178 |
| Gyanták | 179 |
| Szénhidrogének | 179 |
| Természetes zsiradékok | 180 |
| Természetes zsiradékok fontosabb fizikai jellemzői | 180 |
| Természetes zsiradékok fontosabb kémiai jellemzői | 182 |
| Fontosabb természetes zsiradékok | 183 |
| Dr. Gasztonyi Kálmán: Vitaminok | 189 |
| A vitaminok általános jellemzése | 189 |
| A vitaminok fogalma és elnevezése | 190 |
| A vitaminok hatásmechanizmusa | 191 |
| A vitaminok csoportosítása | 192 |
| Zsíroldható vitaminok | 193 |
| A-vitaminok (retinolok, axeroftolok) | 193 |
| D-vitaminok (kalciferolok) | 197 |
| E-vitaminok (tokoferolok) | 199 |
| K-vitaminok (fillokinon és rokon vegyületek) | 201 |
| Vízoldható vitaminok | 203 |
| B1-vitamin (tiamin, aneurin) | 204 |
| B2-vitamin (riboflavin) | 206 |
| Nikotinsavamid (PP-vitamin) | 208 |
| B6-vitamin (piridoxin, adermin) | 209 |
| Pantoténsav | 210 |
| A p-aminobenzosav | 211 |
| Folsav (pteroil-glutaminsav) | 211 |
| Inozit | 212 |
| Biotin (H-vitamin) | 213 |
| B12-vitaminok (cianokobalamin) | 214 |
| C-vitamin (aszkorbinsav) | 215 |
| P-vitaminok (bioflavonoidok) | 219 |
| Dr. Gábor Miklósné: Természetes színezőanyagok | 221 |
| Karotinid színezékek | 221 |
| Kémiai szerkezet | 221 |
| Fontosabb tulajdonságok | 222 |
| Ismertebb vegyületeik | 223 |
| Kinonok | 225 |
| Kémiai szerkezet | 226 |
| Fontosabb tulajdonságok | 226 |
| Ismertebb vegyületeik | 226 |
| Flavonoid színezékek | 228 |
| Kémiai szerkezet | 228 |
| Fontosabb tulajdonságok | 230 |
| Ismertebb vegyületeik | 232 |
| Pirrolszínezékek | 233 |
| Kémiai szerkezet | 233 |
| Gyűrűs tetrapirrol-származékok | 234 |
| Lineáris pirrolszármazékok | 238 |
| Egyéb természetes színezékek | 239 |
| Melaninok | 239 |
| Betanin | 240 |
| Dr. Bogdán Józsefné: Egyéb szerves vegyületek | 241 |
| Egyéb élelmiszer-alkotó vegyületek | 241 |
| Szénhidrogének | 241 |
| Alkoholok | 244 |
| Fenolok, fenoléterek, fenolalkoholok | 252 |
| Oxovegyületek | 253 |
| Szerves savak és észterek | 259 |
| Alkaloidok | 272 |
| Műanyagok | 278 |
| A műanyagok felosztása | 278 |
| Fontosabb műanyagok | 279 |
| Dr. Gasztonyi Kálmán: Enzimkémia | 287 |
| Általános enzimkémia | 287 |
| Enzimkémiai alapfogalmak | 288 |
| Környezeti tényezők hatása az enzimaktivitásra | 304 |
| Az enzimaktivitást gátló és fokozó anyagok | 310 |
| Enzimpreparátumok előállítása | 317 |
| Az enzimek felosztása | 319 |
| Hidrolázok | 320 |
| Észterázok | 321 |
| Karbonhidrázok | 328 |
| Proteázok | 347 |
| Amidázok és amidinázok | 355 |
| Transzferázok | 357 |
| Foszfotranszferázok (transzfoszfatázok) | 357 |
| Glikoziltranszferázok (transzglikoliázok) | 360 |
| Aminotranszferázok (transzaminázok) | 363 |
| Izomerázok | 363 |
| Foszfoizomerázok | 364 |
| Oxido-reduktázok (redoxázok) | 265 |
| Dehidrogenázok | 365 |
| Oxidázok | 370 |
| Liázok és ligázok | 374 |
| Liázok | 374 |
| Ligázok (szintetázok) | 376 |
| Erjesztő enzimrendszerek | 376 |
| Alkoholos erjedés | 377 |
| Homofermentatív tejsavas erjedés | 380 |
| Heterofermentatív tejsavas erjedés | 380 |
| Dr. Gábor Miklósné: Élelmianyagok kolloidikája | 383 |
| Élelmiszer-szuszpenziók | 383 |
| Gyümölcslevek | 383 |
| Zöldséglevek | 385 |
| Borok | 385 |
| Élelmiszer-emulziók | 386 |
| Tej | 386 |
| Tejtermékek | 392 |
| Margarin | 393 |
| Tojássárgája | 393 |
| Majonéz | 394 |
| Élelmiszergélek | 394 |
| Fehérje alapú gélek | 394 |
| Poliszacharid alapú gélek | 396 |
| Élelmiszerhabok | 398 |
| Folyékony habok | 398 |
| Szilárd habok | 400 |
| Mesterséges habképző anyagok | 400 |
| Kettős és komplex élelmiszer-rendszerek | 401 |
| Kettős rendszerek | 401 |
| Komplex rendszerek | 401 |
| Dr. Gasztonyi Kálmán: Élelmiszer-technológiai adalékok | 407 |
| Tartósítószerek | 407 |
| A tartósítószerek hatásmechanizmusa | 407 |
| Szervetlen tartósítószerek | 409 |
| Szerves tartósítószerek | 410 |
| Antibiotikumok | 417 |
| Fitoncidok | 418 |
| Antioxidánsok | 420 |
| Természetes antioxidánsok | 420 |
| Mesterséges antioxidánsok | 421 |
| Izesítőanyagok | 422 |
| Édes íz | 423 |
| Sós íz | 426 |
| Keserű íz | 426 |
| Savanyú íz | 426 |
| Csípős íz | 427 |
| Mesterséges színezékek | 428 |
| Sárga szín | 430 |
| Piros szín | 431 |
| Kék szín | 432 |
| Fekete szín | 432 |
| Konzisztenciajavító szerek | 432 |
| Szénhidrát alapú gélkezelők | 433 |
| Fehérje alapú gélképzők | 436 |
| Szervetlen állományjavító adalékok | 438 |
| Dr. Gasztonyi Kálmán: Mérgező anyagok | 439 |
| Természetes mérgek | 440 |
| Mérgező alkaloidok | 440 |
| Mérgező aminosav-származékok | 443 |
| Mérgező glikozidok | 444 |
| Mérgező illóolaj-komponensek | 449 |
| Mikroorganizmusok által termelt mérgek | 451 |
| Baktériumtoxinok | 451 |
| Mikotoxinok | 454 |
| Szermaradványok (peszticidek) | 461 |
| Inszekticidek | 462 |
| Fungicidek | 470 |
| Herbicidek | 474 |
| Egyéb mérgek | 475 |
| Fémszennyeződések | 475 |
| Műanyagokból származó mérgek | 477 |
| A szennyezett természeti környezet ártalmai | 478 |
| Dr. Gasztonyi Kálmán: A táplálkozástan alapjai | 481 |
| Emésztés és felszívódás | 481 |
| Emésztés a szájban | 482 |
| A nyelőcső | 483 |
| Emésztés a gyomorban | 483 |
| Emésztés a vékonybélben | 484 |
| Emésztés a vastagbélben | 486 |
| Felszívódás | 487 |
| Tápanyagok anyagcseréje | 489 |
| Szénhidrátok anyagcseréje | 489 |
| Lipidek anyagcseréje | 493 |
| Fehérjék anyagcseréje | 496 |
| Energiaforgalom | 500 |
| Energiaszükséglet | 501 |
| Az energiaszükséglet fedezése | 502 |
| Dr. Bogdán Józsefné: Tisztító- és fertőtlenítőszerek | 505 |
| Tisztítószerek | 505 |
| Lúgos kémhatású tisztítószerek | 506 |
| Savas kémhatású tisztítószerek | 508 |
| Semleges kémhatású tisztítószerek | 509 |
| Fertőtlenítőszerek | 510 |
| Klórtartalmú fertőtlenítőszerek | 510 |
| Jódtartalmú fertőtlenítőszerek | 512 |
| Kvaterner ammóniumvegyületek | 512 |
| Amfoliszappanok | 513 |
| Irodalomjegyzék | 515 |
| Tárgymutató | 517 |