Büntető eljárásjog

Szerző

Dr. Bánáti János

Dr. Belovics Ervin

Budapest

'Dr. Bánáti János: Büntető eljárásjog ' összes példány

Kiadó:	HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	570 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-7490-38-8

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

1994-ben megkezdték az új Büntető eljárási törvény előkészületeit, a jogszabály azonban számos, kitérő és szakmai vita után csak 2003 júliusában lépett hatályba. Ezzel egy időben jelent meg a HVG-ORAC Kiadónál a Büntető eljárásjog című tankönyv első kiadása. Azóta alig több mint két év telt el, ám az egyes processzuális elvek, intézmények kapcsán folyó viták nem jutottak nyugvópontra. A törvény koncepcionális célkitűzéseit csak részben sikerült elérni, s a rövid idő ellenére több új megoldandó kérdés is felvetődött. Ennek megfelelően, a törvény 2006 elején elfogadott új, több száz szakaszos Novellája több új intézményt vezet be, pl. korlátozott mértékben lehetővé teszi a kétfokú perorvoslatot, s ennek megfelelően átformálja a rendkívüli jogorvoslatok körét. Meghonosítja a "távoltartást", mint új, a családon belüli erőszak visszaszorítására is alkalmassá válható kényszerintézkedést, s nemzetközi kötelezettségeinkkel összhangben megteremti a mediáció alapjait a büntetőeljárásban. Ugyanakkor számos új, pontosító, kiegészítő intézkedés igyekszik segíteni a büntetőeljárás hatékonyabb, gyorsabb, az állam büntetőjogi igényét és az eljárási résztvevők jogait egyaránt figyelembe vevő lefolytatását.
A korábbi kiadást író neves szakemberek - bírák, ügyészek, ügyvédek, egyetemi professzorok - ezúttal is arra vállalkoztak, hogy az új Novella hatályba lépésével szinte egy időben átdolgozzák és kiegészítik a korábbi tankönyvet.
Ennek során mód nyílik az Olvasónak a mű arányait, szerkezetét is érintő észrevételeinek figyelembevételére. A szerzők továbbra is arra törekedtek, hogy jól áttekinthető, a törvény értelmezését, elsajátítását segítő olyan könyvet készítsenek, amelyet az egyetemi hallgatókon kívül haszonnal olvashatnak a büntető igazságszolgáltatás valamennyi területén dolgozó szakemberek is. Vissza

Tartalom

Előszó az első kiadáshoz	15
Előszó a második kiadáshoz	15
A büntetőeljárás alapfogalmai, a magyar büntető eljárásjogi törvény elvei és rendszere	17
A büntetőeljárás és a büntető eljárásjog fogalma	17
A büntető eljárásjog kialakulásának, önállósodásának szakaszai	18
A büntető eljárásjog, mint önálló tudomány és stúdium	18
Nézetek az anyagi jog és az eljárásjog viszonyáról	19
A büntető eljárásjog forrásai	19
A büntető eljárásjog kapcsolata más jogágakkal	21
A büntető eljárásjog hatálya és értelmezése	22
A büntető eljárási rendszerek	24
Vádelv, nyomozó elv, vegyes rendszerek	24
Az eljárás klasszikus rendszerei ún. "tiszta" mivoltukban	25
A kompromisszum	26
Nemzetközi tendenciák a büntető eljárásjog területén	27
Az 1998. évi XIX. törvény felépítése	28
A magyar büntetőeljárás történeti vázlata	30
A korai középkor bűnvádi perjoga	30
A Tripartitumtól az első kódexig	31
A Bűnvádi Perrendtartás (1896. évi XXXIII. tc.) és a kor igazságügyi szervezete	34
A II. világháború utáni fejlődés	35
Az új büntetőeljárási kódex koncepciója és előkészületei	37
A büntetőeljárás alapelvei	39
Az alapelvek fogalma és csoportosítása	39
A hivatalból történő eljárás elve	41
A büntetőeljárás megindításának feltételei	42
Jog a (tisztességes) bírósági eljáráshoz és a jogorvoslati jog	43
Az eljárási feladatok megoszlása és a vádelv	43
Az ártatlanság vélelme és a kapcsolódó elvek	44
A védelem joga	45
A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása	46
Az anyanyelv használatának joga	47
A büntetőeljárás alanyai	48
Néhány elvi kérdés az alanyok és csoportosításuk kapcsán	48
A büntetőeljárási jogviszonyok és az eljárási cselekmények	49
Az eljárási cselekmények fontosabb alaki szabályai	50
Az alanyok jogképessége és cselekvőképessége	54
A bíróság	55
A bírói szervezet, az eljáró bíróságok	55
A bíróság összetétele	59
A bíróság hatásköre, illetékessége, a kizárás	59
A Nemzetközi Büntetőbíróság és az Emberi Jogok Bírósága	63
Az ügyész	65
Az ügyész feladatai	65
Az ügyész hatásköre, illetékessége és kizárása	66
A nyomozó hatóságok	66
A hivatásos alanyokat érintő kizárási szabályok vázlata	69
A büntetőeljárás "individuális" alanyai	70
A terhelt	71
A terhelt jogai	71
A terhelt kötelességei	72
A védő és a védelem	72
Történeti áttekintés	72
A védő és a védelem a nemzetközi egyezményekben	74
A védő szerepe és helyzete a büntetőeljárásban	75
A védői jogok gyakorlásának feltétele, a meghatalmazás vagy kirendelés	76
Meghatalmazás	76
Kirendelés	77
A védő jogai	79
A jelenlét joga	80
A kérdezés joga	80
Kapcsolat a terhelttel	81
Indítványtételi jog	82
Rendes és rendkívüli perorvoslatokhoz való jog	82
A védői munka eredményességét biztosító egyéb jogosítványok	82
A védő kötelezettségei	84
Hatósági jogok a védővel szemben	84
Tanulságos döntések a védő tevékenységét érintő bírói gyakorlatból	85
A sértett	86
A magánvádló	86
A pótmagánvádló	87
A magánfél és a polgári jogi igény	90
A bűncselekmény sértettje kárának állami enyhítése	91
Egyéb érdekelt, képviselők, segítők	92
A tanú érdekében eljáró ügyvéd	93
Felvilágosítás-adás és a nyilvánosság tájékoztatása a büntetőeljárás során	93
A bizonyítás	95
A bizonyítás általános tanai	96
A bizonyítás fogalma és jelentősége	96
A bizonyítási rendszerek	96
A bizonyítás tárgya	98
A bizonyítás eszközei	101
A bizonyítás törvényessége	103
A bizonyítékok értékelése	105
A bizonyítás egyes eszközei	109
A tanúvallomás	110
A tanú fogalma	110
A tanú jogai és kötelezettségei	111
A vallomástétel akadályai	113
A kihallgatás tilalma	113
A vallomás megtagadásának joga	117
A tanú kihallgatása	122
A tanú védelme	129
A tanúvédelem általános szabályai	129
A személyi adatok zártan kezelésével védett tanú	132
A különösen védetté nyilvánítás	133
Személyi védelem	136
A védelmi program	137
A szakvélemény	141
A szakértő alkalmazása	141
A szakértő	145
A szakértő kizárása	146
A szakértői vizsgálat	149
A szakvélemény előterjesztése	155
A szakértő meghallgatása	159
Más szakértő igénybevétele	160
A szakértő kötelességszegésének következményei	163
A tolmács	164
A pártfogói felügyeleti vélemény	166
A tárgyi bizonyítási eszközök és az okiratok	168
A tárgyi bizonyítási eszközök	168
Az okiratok	169
A terhelt vallomása	171
A bizonyítási eljárások	176
A szemle	176
A bizonyítási kísérlet	178
A felismerésre bemutatás	179
A szembesítés	181
A szakértők párhuzamos meghallgatása	182
A kényszerintézkedések	184
A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések	185
A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések fogalma, célja és törvényessége	186
A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések csoportosítása	191
Az őrizet	192
Az őrizet fogalma, célja	192
Az őrizet feltételei, elrendelése, időtartama	193
Az előzetes letartóztatás	197
Az előzetes letartóztatás fogalma, célja, törvényessége	197
Az előzetes letartóztatás feltételei	201
A kényszerintézkedés általános feltételei	201
Az előzetes letartóztatás különös feltételei	204
Az előzetes letartóztatás tartama	209
A kényszerintézkedés tartama a vádemelés előtt	212
A kényszerintézkedés tartama a vádemelés után, a felülvizsgálat	213
Az előzetes letartóztatás elrendelése, megszüntetése	215
Az előzetes letartóztatás végrehajtása	217
A lakhelyelhagyási tilalom	218
A lakhelyelhagyási tilalom fogalma, feltételei	218
A kényszerintézkedés elrendelése, tartama, felülvizsgálata	219
A kényszerintézkedés megszüntetése, részleges feloldása	223
A lakhelyelhagyási tilalom megszegésének szankciói	224
A házi őrizet	225
A házi őrizet fogalma, feltételei	225
A házi őrizet tartama, ellenőrzése, megszegésének szankciói	227
A távoltartás	229
A kényszerintézkedés fogalma, célja, feltételei	229
A távoltartás elrendelése, tartama, megszüntetése, megszegésének szankciói	233
A távoltartás viszonya a lakhelyelhagyási tilalomhoz	236
Az ideiglenes kényszergyógykezelés	237
Az ideiglenes kényszergyógykezelés fogalma, célja, feltételei	237
Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése, tartama, felülvizsgálata és megszüntetése	239
Az ideiglenes kényszergyógykezelés viszonya az előzetes letartóztatáshoz és az elmemegfigyeléshez	242
Intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására	244
Az intézkedés fogalma, az elvétel tárgya	244
Az óvadék	246
A jogintézmény fogalma, célja, alkalmazásának feltételei	246
Az óvadék megállapítása és sorsa	250
Az óvadék viszonya a biztosítékhoz	256
A jogintézmény értékelése	258
Egyéb jogokat érintő kényszerintézkedések	259
A házkutatás	259
A házkutatás fogalma, tárgya, célja	259
A kényszerintézkedés feltételei, elrendelése, végrehajtása	261
Házkutatás "védett intézményekben"	263
A motozás	265
A motozás fogalma, célja	265
A motozás elrendelése, végrehajtása	266
A lefoglalás	267
A lefoglalás fogalma, célja, tárgya, korlátai	267
A lefoglalás elrendelése, végrehajtása, a lefoglalt dolog sorsa	272
A házkutatás, motozás, lefoglalás közös szabályai	276
Számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés	277
A kényszerintézkedés fogalma, célja	277
A jogintézmény alanya, az intézkedés végrehajtása	278
A zár alá vétel	280
A zár alá vétel fogalma, célja, feltételei	280
A zár alá vétel tárgya	280
A kényszerintézkedés elrendelése, feloldása	281
A zára alá vétel viszonya a lefoglaláshoz	285
A biztosítási intézkedés	286
Az intézkedés fogalma, célja, feltételei	286
A biztosítási intézkedés tárgya, érintettje	287
Az intézkedés végrehajtása, feloldása	287
Az eljárás rendjét biztosító kényszerintézkedések	289
A rendbírság	289
Néhány tanulságos döntés a gyakorlatból	292
Az elővezetés	292
A testi kényszer alkalmazása	294
A nyomozás	296
A nyomozás néhány elvi kérdése	296
A "nyomozás" és a "vizsgálat"	296
A nyomozás fogalma	298
A nyomozás helye a büntetőeljárásban	298
Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata	299
A nyomozási cselekmények rögzítése	302
A nyomozás során hozott határozatok	302
A nyomozás menete	305
A büntetőeljárás megindítása nyomozással	305
A nyomozás megindítása feljelentés alapján	306
A feljelentés kiegészítése	306
A magánindítvány	306
A feljelentés elutasítása	307
A nyomozás lefolytatása	310
A nyomozás határideje	310
A nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége	311
A gyanúsított kihallgatása	312
A tanú kihallgatása	314
Szaktanácsadó és hatósági tanú közreműködése	314
A nyomozási cselekményeknél való jelenlét	315
A nyomozás részbeni mellőzése és felfüggesztése	317
A nyomozás megszüntetése	319
A nyomozás iratainak megismerése	321
Jogorvoslat a nyomozás során	322
A panaszintézés rendje	322
A felülbírálati indítvány rendje	323
Az ellenvetés	324
Az ügyészi vagy bírói engedélyhez kötött adatszerzés	324
A nyomozási bíró eljárása	329
A nyomozási bíró feladata	330
Az ügyészi szakasz	334
A vád és a vádelv történeti fejlődésének hazai vázlata	334
A vád jelentősége, a vádelv, a monopólium	335
A vád fogalma, a vádemelés feltételei, az "ügyészi bizonyosság" kérdései	335
A vádemelés eljárásjogi kérdései	337
Intézkedések a nyomozás iratainak megismerése után	337
A vád formái, a vádirat	338
A vádemelés részbeni mellőzése	339
A közvetítői eljárás (2007. január 1-jétől hatályos)	340
A vádemelés elhalasztása	341
Jogorvoslat az eljárás ügyészi szakában	342
A pótmagánvád az ügyészi szakban	342
A vád képviselete, a váddal való rendelkezés kérdései	343
A tárgyalés előkészítése	346
A tárgyalás előkészítésénekk elvi és gyakorlati jelentősége	346
A tárgyalás előkészítésének történeti áttekintése	347
A tárgyalás előkészítésének formái	348
A tanácsülés	348
Az előkészítő ülés	349
Az egyesbíró eljárása	353
A tárgyalás előkészítése körében hozott határozatok	354
Áttétel	354
Egyesítés, elkülönítés	355
Az eljárás felfüggesztése	358
Az eljárás megszüntetése	364
Intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt	369
Határozat kényszerintézkedésekről	372
A vádtól eltérő minősítés lehetősége	374
A bíróság tanácsa elé utalás	375
Öttagú tanács elé utalás	375
A tárgyalás előkészítése után hozott határozatok	376
Jogorvoslat a tárgyalás előkészítése során	377
A fellebbezés kizárása	377
Határozathozatal mellőzése	379
Jogorvoslat megrovás esetén	379
A tárgyalás kitűzése	380
A vádirat közlése	381
A kitűzés	383
Idézés, értesítés	385
Az elsőfokú tárgyalás	389
A tárgyalási rendszerek	389
Az esküdtszéki rendszer	390
Az ülnökrendszer	391
Reformjavaslatok	392
A tárgyalás a hatályos jogban	392
A bírósági eljárás formái	392
A tárgyalás szerepe, jelentősége	393
A tárgyalás nyilvánossága	393
A tárgyaláson részt vevő személyek	395
A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása	396
A tárgyalás folytonossága és folyamatossága	398
A tárgyalási jegyzőkönyv	401
Az elsőfokú tárgyalás lefolyása	401
A tárgyalás megnyitása és megkezdése	403
A bizonyítás	404
A kihallgatás rendszere a tárgyaláson	407
Egyéb bizonyítékok, a bizonyítás kiegészítése	408
Az ügyész rendelkezési joga a váddal	409
Perbeszédek és felszólalások	409
Tárgyalás tartása zártcélú távközlő hálózat útján	411
Az elsőfokú bíróság határozatai	413
A határozathozatal: a tanácskozás és a szavazás	413
Ítéletek és végzések	414
Büntetőjogi norma és büntető határozat	414
A határozatok fajtái és szerkezete	414
A tettazonosság problematikája	417
A határozat kihirdetése	418
A másod- és harmadfokú bírósági eljárás	421
A jogorvoslat fogalma, fajtái	422
Kötőerő, jogerő	424
A jogorvoslat elbírálásának fórumrendszere	427
A másodfokú, illetve a harmadfokú bíróság jogosultságai	428
Az elsőfokú bíróság határozatai elleni fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya	430
A fellebbezésre jogosultak köre	432
A másodfokú bírósági eljárás általános szabályai	434
A felületbírálat terjedelme	434
Kötöttség az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásához	437
Bizonyítás a másodfokú bírósági eljárásban	440
A súlyosítási tilalom	441
A másodfokú bírósági eljárás	445
Az iratok felterjesztése a másodfokú bírósághoz	446
A fellebbezési eljárás formái	447
A másodfokú bíróság határozatai	450
Az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása	450
Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása	452
Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése	455
A másodfokú bíróság teendői a határozat meghozatala után	465
A harmadfokú bírósági eljárás szabályai	465
A másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya	465
A fellebbezésre jogosultak	467
A felülbírálat terjedelme	467
Kötöttség a felülbírált ítélet tényállásához	468
A fellebbezés elintézésének formái	468
A harmadfokú bíróság határozatai	468
A megismételt eljárás	470
A rendkívüli jogorvoslatok	472
A perújítás	473
A perújítás okai	473
A perújítás iránya	478
A perújítási eljárás	479
A felülvizsgálat	481
A felülvizsgálattal megtámadható határozatok	482
A felülvizsgálat okai	482
A felülvizsgálati eljárás	487
Jogorvoslat a törvényesség érdekében	492
Jogegységi eljárás	495
A külön eljárások	498
A külön eljárások fogalma, csoportosítása	498
Az egyszerűsítő külön eljárások	499
A bíróság elé állítás	500
A bíróság elé állítás fogalma, lényege, értékelése	500
A bíróság elé állítás feltételei	501
A nyomozás, az ügyész feladatai, a "vádemelés"	503
A tárgyalás, a bíró mozgástere	505
Lemondás a tárgyalásról	509
A jogintézmény fogalma, célja, jellemzői	509
Az eljárás feltételei, alkalmazása együttműködő személy esetén	511
Az ügyész eljárása, az ügyész és a terhelt kapcsolata	514
A bíróság eljárása	515
A nyilvános ülés, a határozat	518
A perorvoslat, a másodfokú eljárás	519
A tárgyalás mellőzése	521
A jogintézmény fogalma, célja, feltételei	521
Az ügyész feladatai, a bíróság mozgástere, döntése	525
A jogorvoslat, a kérelemre tartott tárgyalás	527
A súlyosítási tilalom, a rendes jogorvoslat és a felülbírálat	529
Eljárás távol lévő terhelttel szemben	531
A jogintézmény fogalma, célja, feltételei, az eljárási garanciák	531
A nyomozás, az ügyész eljárása	535
A bíróság eljárása	538
Jogorvoslatok - az "előkerült" terhelt lehetőségei	540
Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében	543
A vádlott speciális személyével kapcsolatos külön eljárások	544
A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás	544
A fiatalkorúak elleni eljárás személyi és tárgyi hatálya	545
Az eljárás speciális alanyai	545
Bizonyítási, eljárási sajátosságok	546
A letartóztatás speciális szabályai	547
A katonai büntetőeljárás	548
A katonai büntetőeljárás személyi és tárgyi hatálya	548
Speciális eljáró hatóságok	549
A kényszerintézkedések sajátos szabályai	550
Katonai vétség elbírálása fegyelmi jogkörben	550
Eljárás mentességet élvező személyek ügyében	551
A bűncselekmények jellegére tekintettel szabályozott külön eljárás, a magánvádas eljárás	552
A magánvádló jogai, kapcsolata az ügyésszel, az eljárás megindulása	553
A személyes meghallgatás, mint sajátos "közbülső eljárás" és a tárgyalás	554
A különleges eljárások, a végrehajtás	556
A különleges eljárások fogalma, célja	556
A különleges eljárások közös szabályai	557
A különleges eljárások csoportosítása	557
Egyes különleges eljárások	558
A kényszergyógykezelés felülvizsgálata	558
Eljárás próbára bocsátás esetén	559
Az ún. "tárgyi" eljárás	560
Az összbüntetésbe foglalás	561
A bírósági mentesítés	561
A biztosíték	562
A kártalanítás, a visszatérítés	563
A határozatok végrehajtása	565
Halasztás, részletfizetés	566
A kegyelmi eljárás	566
Irodalomjegyzék	567