Dobronak

Előszó

Vannak szerencsés vidékek, ahol az ott élő polgárok életét generációkon át nem zavarják háborúk, rendszerváltások és határmódosítások. Lendva és környéke nem ezek közé tartozik, hiszen a lassan végetérő XX. században öt különböző állam területéhez csatolták. A kistájon lévő Dobronakra ugyanez vonatkozik, melynek háromféle elnevezése is jól jelzi a változásokat. Hol a régi magyar nevét - Dobronak -, hol a szlovén nyelvben használt formáját - Dobrovnik -, hol a magyarosított elnevezését - Lendvavásárhely - használták a hivatalos iratokon. A település közben ugyanott állt, ahol 200 éve és ugyanazok lakták, akik addig is. Rendszerek jöttek-mentek a dobronakiak többsége maradt szülőhelyén. Az állandóságot jelentő emberekről szól Göntér János könyve, aki maga személyesen élte át ezeket a változásokat.
A könyv írója előre jelzi: "Ne várjon tőlem senki olyan dolgozatot, mely vetekedhet a helytörténészek precíz írásaival. Nem állt rendelkezésemre más, csak az emlékezetem és mások elbeszélése. Hiteles forrásokat nem kutattam, ilyen igényem nem volt, ezért előfordulhat, hogy valamelyik évszám nem lesz pontos teljesen." E sorokat egy kicsit mentegetődzésnek szánta Göntér János, holott éppen e módszer miatt érdekes a könyve. Olyan benyomásokról, történetekről, élményekről olvashat az érdeklődő, amelyekről alig valami jelenik meg az írásos forrásokban. A mindennapi életet mutatja be ez a könyv, amely a valósághoz a legközelebb áll. Vissza