| Előszó | 15 |
| A büntetőjog és a büntetőjog tudománya | 17 |
| A büntetőjog fogalma, feladata. A büntetőjog emberképe | 17 |
| A büntetőjog kialakulása. Büntetőjog és erkölcs | 17 |
| Büntetőnorma és büntetőtörvény | 20 |
| A büntetőjog fogalma | 21 |
| A büntetőjog emberképe és filozófiája | 23 |
| A büntetőjog tárgya. A bűnözés | 23 |
| A büntetőjog tudománya | 24 |
| A büntetőjog tudománya és az európai jogi gondolkodás | 24 |
| Büntetőjogi iskolák | 26 |
| A közvetítő iskola | 30 |
| A neoklasszikus iskola | 30 |
| Egyéb büntetőjog-tudományi irányzatok | 30 |
| A büntetőjog-tudomány módszertana. A dogmatika | 31 |
| A bűnügyi tudományok | 31 |
| A kriminológia | 32 |
| A kriminalisztika | 32 |
| A kriminálpolitika | 32 |
| Az igazságügyi elmekórtan | 33 |
| Az igazságügyi orvostan | 33 |
| A magyar büntetőjog-tudomány nagyjai | 33 |
| A magyar büntetőjogi kodifikációk történelmi és tudományos keretei | 34 |
| A magyar büntetőjog története a csemegi-kódextől napjainkig. A jogállami büntetőjog | 36 |
| A magyar büntetőjog története a Csemegi-kódextől napjainkig | 36 |
| A Csemegi-kódex. Az I. és II. Büntető Novella | 36 |
| A Horthy-korszak büntetőjoga | 38 |
| A II. világháború végétől 1950-ig terjedő időszak | 39 |
| Az 1950. évi Btá.-tól az 1961. évi Btk.-ig terjedő időszak | 40 |
| Az 1961. évi Btk.-tól az 1978. évi Btk.-ig terjedő időszak | 42 |
| Az 1978. évi Btk. és a rendszerváltozás büntetőjoga | 42 |
| Semmiségi törvények | 43 |
| A jogállami büntetőjog. A büntetőjog alapelvei | 46 |
| A jogállami büntetőjog. Jogbiztonság és igazságosság | 46 |
| A büntetőjog alapelvei | 50 |
| A büntető jogszabály tana | 53 |
| A büntetőjog forrásai | 53 |
| A büntetőtörvény rendszere és szerkezete | 56 |
| A büntetőnorma szerkezete | 57 |
| A diszpozíció | 58 |
| A büntetőjogszabály értelmezése | 59 |
| Az értelmezés célja. Szubjektív és objektív jogalkotói akarat | 59 |
| A büntetőnorma értelmezésének módszerei | 59 |
| Az értelmezés alanyai | 62 |
| Az értelmezés eredménye | 63 |
| Az analógia kérdése | 63 |
| A büntetőtörvény hatálya | 65 |
| A hatályról általában | 65 |
| Az időbeli hatály | 66 |
| Területi és személyi hatály | 70 |
| Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség | 73 |
| Külföldi ítélet érvénye | 73 |
| Bűncselekmény tana | 75 |
| A bűncselekmény fogalma | 75 |
| A bűncselekmény fogalom történeti fejlődése | 75 |
| A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjogtudományban | 77 |
| A bűncselekmény fogalma a Büntető Törvénykönyvben | 79 |
| A bűncselekmény fogalmi elemei | 80 |
| A bűncselekmények súly szerinti kategóriája | 84 |
| A Btk. jogtechnikai megoldása | 86 |
| A törvényi tényállás tana | 87 |
| A törvényi tényállás - a tényállásszerűség | 87 |
| A törvényi tényálls értelmezése | 89 |
| A bűncselekmény tárgya. A jogtárgy | 91 |
| A törvényi tényállás tárgyi oldala. (Az objektkív tényállási elemek) | 92 |
| A bűncselekmény alanya (A tettes) | 106 |
| A törvényi tényállás alanyai oldala (Szubjektív tényállási elemek) | 108 |
| A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai | 122 |
| Az akadályokról általában, rendszerük | 122 |
| A büntethetőséget kizáró okok | 123 |
| A beszámítást kizáró okok | 125 |
| A bűnösséget kizáró okok | 134 |
| A cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró okok | 138 |
| Az eljárás lefolytatásához szükséges feltétel hiánya | 151 |
| A büntethetőséget megszüntető okok | 155 |
| A büntethetőség elévülése | 157 |
| A tevékeny megbánás | 162 |
| A bűncselekmény megvalósulási szakaszai (stádiumai) | 164 |
| A bűncselekmény megvalósulási szakaszairól általában | 164 |
| A befejezett bűncselekmény | 165 |
| A kísérlet | 167 |
| A kísérlet büntetendősége | 167 |
| A kísérlet fogalma | 167 |
| A kísérlet csoportosítása | 170 |
| A kísérlet büntetése | 171 |
| Az alkalmatlan kísérlet | 171 |
| Az önkéntes visszalépés | 173 |
| A maradék-bűncselekmény | 175 |
| Az előkészület | 176 |
| Az előkészület büntetendősége | 176 |
| Az előkészület elkövetési magatartásai | 177 |
| Az önkéntes visszalépés | 178 |
| A maradék-bűncselekmény | 179 |
| Bűncselekmény elkövetői | 180 |
| Az elkövetőkkel kapcsolatos elméletek | 180 |
| Az elkövetőkről általában | 181 |
| A tettesek | 182 |
| A tettes | 182 |
| A társtettes | 186 |
| A részesek | 189 |
| A részesség járulékos jellege | 189 |
| A felbujtó | 190 |
| A bűnsegéd | 192 |
| A társas bűnelkövetési alakzatok | 194 |
| A bűnszövetség | 195 |
| A bűnszervezet | 197 |
| A csoportos elkövetés | 198 |
| A bűnkapcsolatok | 199 |
| A bűnpártolás | 199 |
| Az orgazdaság | 200 |
| A feljelentési kötelesség elmulasztása | 200 |
| A pénzmosás | 200 |
| A zendülés megakadályozásának elmulasztása | 201 |
| Bűncselekményegység és a halmazat | 202 |
| A bűncselekményegység | 204 |
| A természetes egység | 204 |
| A törvényi egység | 206 |
| A halmazat | 209 |
| A látszólagos halmazat | 212 |
| A büntetőjogi jogkövetkezmények tana | 218 |
| A jogkövetkezmények fogalma és helye a büntetőjog rendszerében | 218 |
| A szankció központi jelentősége | 218 |
| A büntetőjogi szankció fogalma | 218 |
| A büntetés jogalapja és célja | 225 |
| A büntetés jogalapjának és céljának viszonya | 225 |
| A büntetés jogalapjára és céljára vonatkozó nézetek226 | |
| A büntetés fogalma és célja a hatályos Btk.-ban | 233 |
| A büntetés fogalma | 233 |
| A büntetés célja | 233 |
| A büntetési rendszer elvi kérdései és hazai sajátosságai | 234 |
| A büntetőjogi szankciók fajai, meghatározásuk módja és szabályozásuk a magyar Btk.-ban | 234 |
| A halálbüntetés | 238 |
| A nemzetközi dokumentumok | 239 |
| A magyar fejlődés rövid áttekintése | 239 |
| Az Alkotmánybíróság határozata | 240 |
| Halálbüntetés az Amerikai Egyesült Államokban | 243 |
| Az élethez való jog és a jogos védelem | 244 |
| Az élethez való jog és a lőfegyverhasználat | 245 |
| A hatályos törvény szankciórendszere | 246 |
| A büntetési nemek | 246 |
| A büntetés végrehajtását kizáró okok | 285 |
| Az intézkedések; Az intézkedési nemek | 290 |
| A büntetés kiszabása | 316 |
| A büntetés kiszabásának elvei | 316 |
| A halmazati büntetés | 322 |
| A büntetés enyhítése | 325 |
| A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén | 327 |
| Főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés | 328 |
| A büntetés végrehajtásának felfüggesztése | 328 |
| Az összbüntetés | 333 |
| A különös és a többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések | 336 |
| A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések | 340 |
| Az előzetes fogva tartás és a házi őrizet beszámítása | 341 |
| Intézkedések a jogi személlyel szemben | 343 |
| Bevezetés, elméleti alapok | 343 |
| A magyar jogi megoldás | 345 |
| Értelmező rendelkezések, fogalmak | 346 |
| Az intézkedések alkalmazásának feltételei | 350 |
| A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések | 354 |
| A jogi személy megszüntetése | 355 |
| A jogi személy tevékenységének korlátozása | 356 |
| A pénzbírság | 357 |
| A mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól | 359 |
| A mentesítés hatálya | 360 |
| A mentesítés módja | 362 |
| A törvényi mentesítés | 362 |
| A bírósági mentesítés | 365 |
| A mentesítés egységessége | 368 |
| A kegyelmi mentesítés | 368 |
| A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések | 370 |
| A fiatalkorúakra vonatkozó hatályos törvényi rendelkezések | 373 |
| A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciók | 376 |
| Intézkedések | 377 |
| Büntetések | 381 |
| Egyéb rendelkezések | 387 |
| A katonákra vonatkozó rendelkezések | 390 |
| Az elkövetők | 390 |
| Más állam katonája ellen elkövetett bűncselekmény | 392 |
| A büntethetőséget kizáró okok | 393 |
| A büntethetőséget megszüntető ok | 394 |
| A szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában | 395 |
| Az összbüntetés | 396 |
| A közérdekű munka alkalmazásának kizárása | 397 |
| Katonai mellékbüntetések | 397 |
| A lefokozás | 398 |
| A szolgálati viszony megszüntetése | 398 |
| A rendfokozatban visszavetés | 399 |
| A várakozási idő meghosszabbítása | 400 |
| Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól | 400 |
| A Nemzetközi büntetőjog | 403 |
| A Nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei | 403 |
| A nemzetközi bűnügyi együttműködés a kezdetektől napjainkig | 403 |
| A nemzetközi bűnügyi jogsegély | 404 |
| A nemzetközi bűnügyi jogsegély általános szabályai | 414 |
| Bűnügyi együttműködés Európában az 1950-es évektől napjainkig | 426 |
| A bűnügyi együttműködés új vonásai | 434 |
| Az uniós büntetőjog kialakításának a lehetőségei | 439 |
| A döntéshozatali rendszer reformja az EU rendőri és bűnügyi együttműködésében | 440 |
| Nemzetközi büntetőjog jogintézményei | 441 |
| A nemzetközi büntetőjog fogalma és helye a jogrendszerben | 441 |
| A nemzetközi büntetőjog kialakulása és története | 443 |
| Az ENSZ ké ad hoc büntetőtörvényszéke, az ICTY és az ICTR | 447 |
| A Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) | 449 |
| A nemzetközi büntetőjog egyes alapelvei | 451 |
| A nemzetközi jogon alapuló egyéni büntetőjogi felelősség | 454 |
| A nemzetközi bűncselekmények miatti egyéni felelősség | 458 |
| A nemzetközi bűntetőjogi felelősség egyes alapelemei | 459 |
| Az elöljáró parancsa | 460 |
| A kényszer és fenyegetés | 460 |
| A parancsnok és vezetők felelőssége | 461 |
| Az állam felelőssége a nemzetközi büntetőjogban | 463 |
| Az anyagi büntetőnormák legalitása | 465 |
| A legalitásról általában | 465 |
| A legalitás szerkezete | 467 |
| A legalitás (al)elvei és tartalma | 467 |
| Az anyagi legalitás | 472 |
| Ajánlott és felhasznált irodalom | 481 |