| Előszó | |
| Az oroszországi szociáldemokraták tiltakozása | 1 |
| Mi a teendő? Mozgalmunk égető kérdései (Részlet) | 13 |
| A dogmatizmus és a "kritika szabadsága" | 13 |
| Mit jelent a "kritika szabadsága"? | 13 |
| A "kritika szabadságának" újabb védelmezői | 17 |
| A kritika Oroszországban | 21 |
| Engels az elméleti harc jelentőségéről | 28 |
| Előszó Marx L. Kugelmannhoz intézett leveleinek orosz fordításához | 35 |
| Előszó a "J. Ph. Becker, J. Dietzgen, F. Engels, K. Marx és mások F. A. Sorgéhoz és másokhoz intézett levelei" című könyv orosz fordításához | 44 |
| A szociáldemokrata értelmiségi opportunizmus klasszikus bírálata | 54 |
| A Stuttgarti Nemzetközi Szocialista Kongresszus | 62 |
| Előszó a "12 év" című gyűjteményhez | 69 |
| Marxizmus és revizionizmus | 87 |
| Hogyan védelmezik Plehanov és társai a revizionizmust? | 96 |
| Nézeteltérések az európai munkásmozgalomban | 101 |
| A marxizmus történelmi fejlődésének néhány sajátosságáról | 107 |
| Marx Károly tanításának történelmi sorsa | 112 |
| Vitás kérdések. A nyílt párt és a marxisták | 116 |
| Az 1908. évi határozat | 116 |
| Az 1910. évi határozat | 120 |
| A likvidátorok állásfoglalása az 1908. és az 1910. évi határozattal szemben | 123 |
| A likvidátorság osztályértelme | 126 |
| A "harc a nyílt pártért" jelszó | 130 |
| Marxizmus és reformizmus | 137 |
| Amiben nem kell utánozni a német munkásmozgalmat | 141 |
| Utószó "A marxizmus és a likvidátorság" című gyűjteményhez | 146 |
| Hamar munka ritkán jó | 155 |
| Az egység hangoztatásával leplezett egységbontásról | 158 |
| A "frakciózásról" | 158 |
| A szakadásról | 163 |
| Az augusztusi blokk felbomlásáról | 167 |
| Egy békítgető tanácsai a "hetes csoport" számára | 170 |
| Trockij likvidátor nézetei | 173 |
| A Szocialista Internacionálé helyzete és feladatai | 179 |
| Marx Károly (Rövid életrajzi tanulmány és a marxizmus ismertetése). (Részlet) | 185 |
| A proletár osztályharc taktikája | 185 |
| A II. Internacionálé csődje | 190 |
| D. Wijnkoopnak | 243 |
| Az opportunizmus és a II. Internacionálé csődje | 246 |
| Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka (Részlet) | 259 |
| Az imperializmus bírálata | 259 |
| A marxizmus karikatúrájáról és az imperialista "ökonomizmusról". (Részlet) | 273 |
| "A monizmusról és a dualizmusról" | 273 |
| Egyéb politikai kérdések, amelyeket P. Kijevszkij érintett és elferdített | 283 |
| Befejezés. Alekszinszkij fogásai | 295 |
| Az imperializmus és a szakadás a szocializmus táborában | 297 |
| Az ifjúsági internacionálé (Megjegyzés) | 313 |
| Inessza Armandnak | 317 |
| A proletariátus feladatai forradalmunkban. (Részlet) | 320 |
| A helyzet a szocialista internacionáléban | 320 |
| A zimmerwaldi internacionálé csődje - meg kell alapítani a III. Internacionálét | 326 |
| Állam és forradalom. A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatai a forradalomban. (Részlet) | 331 |
| A marxizmus opportunitista elsekélyesítése | 331 |
| Plehanov vitája az anarchistákkal | 331 |
| Kautsky vitája az opportunitistákkal | 333 |
| Kautsky vitája Pannekoekkal | 339 |
| Utószó az első kiadáshoz | 348 |
| A proletárforradalom és a Regenát Kautsky | 349 |
| Előszó | 349 |
| Hogyan csinált Kautsky Marxból tucatliberálist? | 351 |
| Burzsoá demokrácia és proletár demokrácia | 362 |
| Lehet-e egyenlőség kizsákmányolt és kizsákmányoló között | 370 |
| A szovjetek ne merészeljenek állami szervezetekké válni | 377 |
| Az alkotmányozó gyűlés és a Szovjet Köztársaság | 383 |
| A szovjet alkotmány | 391 |
| Mi az internacionalizmus? | 400 |
| A burzsoázia kiszolgálása "gazdasági elemzés" leple alatt | 413 |
| Levél Európa és Amerika munkásaihoz | 439 |
| Tézisek a burzsoá demokráciáról és a proletariátus diktatúrájáról a kommunista internacionálé I. kongresszusára, 1919 március 4 | 447 |
| Üdvözlet a magyar munkásoknak | 459 |
| Hogyan használja fel a burzsoázia a renegátokat | 464 |
| Üdvözlet az olasz, francia és német kommunistáknak | 476 |
| "Baloldaliság" - a kommunizmus gyermekbetegsége (Részletek) | 487 |
| A munkásmozgalom milyen belső ellenségei ellen folytatott harcban nőtt fel, erősödött és edződött meg a bolsevizmus? | 487 |
| Néhány következtetés | 495 |
| A kommunista internacionáléba való felvétel feltételei | 510 |
| Levél a német és a francia munkásokhoz | 517 |
| Az oroszországi kommunista párt X. kongresszusának határozati javaslata a pártegységről | 520 |
| Az oroszországi kommunista párt X. kongresszusának határozati javaslata a szindikalista és anarchista elhajlásról pártunkban | 524 |
| A kommunista internacionálé III. kongresszusán az oroszországi kommunista párt taktikájáról mondott előadói beszéd tézisei. (Részlet) | 528 |
| A "tiszta demokráciának", a II. és a II 1/2-es Interncionálénak, az eszereknek és a mensevikekek mint a tőke szövetségeseinek szerepe | 528 |
| Forradalmunkról | 530 |
| Jegyzetek | 535 |