| Előszó | 9 |
| Az európai integráció története és fejlődése (Az Európai gondolat kiteljesedése) | 13 |
| Európa a világ legnagyobb találkahelye | 13 |
| Milyen is az az Európa, amelyben élünk? | 14 |
| Az "európai gondolat" | 17 |
| Korai (naiv) elképzelések Európáról | 17 |
| Idealista elképzelések | 20 |
| Pragmatikus elméletek | 23 |
| A Marshall-terv | 25 |
| Integrációs szervezetek Európában | 26 |
| A nyugat-európai együttműködés intenzív szakasza | 27 |
| A német kérdés | 27 |
| A Schuman-terv | 27 |
| A Montánunió létrehozása | 29 |
| Az NSZK és a nyugat-európai integráció | 29 |
| A Nyugat-európai Unió szerepe | 31 |
| A Római Szerződés | 32 |
| Nemzetállam, regionalizáció, globalizáció | 33 |
| Az Európai Unió kialakulásának folyamata | 37 |
| A három alapszerződés | 37 |
| A főbb közös politikák integrációja | 40 |
| Közös agrárpolitika | 40 |
| Gazdasági és Monetáris Politika | 41 |
| Közös kereskedelempolitika | 43 |
| Közös közlekedéspolitika | 43 |
| Környezetvédelmi politika | 44 |
| Az Európai Unió költségvetése | 44 |
| Bővítések | 47 |
| Egyesült Királyság, Dánia és Írország | 47 |
| Görögország, Portugália, Spanyolország | 48 |
| További bővítések | 48 |
| Intézményi és működési reformok | 48 |
| Egységes Európai Okmány | 49 |
| Maastrichti Szerződés | 49 |
| Schengeni Egyezmény | 50 |
| Amszterdami Szerződés | 51 |
| Nizzai Szerződés | 51 |
| A laekeni nyilatkozat és az EU-alkotmány | 52 |
| Az Európai Unió intézményrendszere | 55 |
| Európai Parlament | 57 |
| Az EP hatásköre | 57 |
| A Parlament működési rendje | 58 |
| A Parlament tisztségviselői | 59 |
| Miniszterek Tanácsa | 60 |
| Feladata és szervezeti struktúrája | 60 |
| A Tanács működési rendje | 61 |
| Döntéshozatali és eljárási rendje | 62 |
| Európai Tanács | 62 |
| Európai Bizottság | 67 |
| Hatásköre | 67 |
| Struktúrális tagozódása | 68 |
| Európai Közösségek Bírósága | 69 |
| Európai Számvevőszék | 71 |
| Európai Ombudsman | 72 |
| Pénzügyi szervezetek | 72 |
| Európai Beruházási Bank | 72 |
| Európai Központi Bank | 74 |
| Tanácsadói szervek | 75 |
| Európai Gazdasági és Szociális Bizottság | 75 |
| Regionális Bizottság | 75 |
| Az Európai Unió foglalkoztatás- és szociálpolitikája | 77 |
| Nemzetközi trendek | 77 |
| A globális versenyképesség - amerikai és európai összehasonlításban | 80 |
| Az EU-csatlakozás munkaügyi vonatkozásai | 83 |
| A versenypolitika | 84 |
| A szociálpolitika | 84 |
| A regionális politika | 85 |
| Az Európai Unió szociálpolitikája | 88 |
| A szemelvények szabad mozgása | 89 |
| A szociális biztonsági rendszerek koordinációja | 90 |
| A nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség | 91 |
| A közösségi munkajog | 92 |
| A közös foglalkoztatáspolitika | 94 |
| A szociális párbeszéd | 94 |
| A tagjelölt országok versenyhelyzete a csatlakozás előtt | 99 |
| Az EU foglalkozáspolitikája | 105 |
| Az EFS rövid története | 106 |
| Az EU foglalkoztatáspolitikai intézményrendszere | 107 |
| A foglalkoztatáspolitika fejlődési irányai | 110 |
| Eredmények és tapasztalatok | 114 |
| Az EU vállalkozásfejlesztési politikája | 121 |
| Főbb célkitűzések és közösségi programok | 122 |
| A nyugat-európai országok munkaügyi helyzete (1981-2004) | 124 |
| Versenytársakból útitársak | 128 |
| Az új tagországokat érintő várható hatások | 131 |
| A versenyképesség tényezői | 135 |
| A versenyképesség értelmezése | 136 |
| Az EU globális versenyképessége | 136 |
| Az Európai Unió versenypolitikája | 137 |
| A versenyképesség új kritériumai | 140 |
| Az információ és tudástársadalom követelményei | 143 |
| A műszaki és a társadalmi fejlődés összefüggései | 143 |
| Információs korszak az EU-ban | 147 |
| A lisszaboni stratégia újragondolása | 149 |
| A tudás társadalmi funkciója | 152 |
| Az új gazdaság előnyei és lehetőségei | 154 |
| Az e-gazdaság jellemzői | 154 |
| Stratégiaváltás az uniós új gazdaságban | 157 |
| Kutatás-fejlesztés és innováció | 158 |
| K+F és a versenyképesség | 158 |
| Innováció és versenyképesség | 165 |
| Oktatás, képzés, szakképzés | 167 |
| Oktatáspolitika az Európai Unióban | 167 |
| Az európaiság érdekében | 168 |
| A hazai oktatás stratégiája | 168 |
| Szakképzés és versenyképesség | 170 |
| Az oktatásfejlesztés kérdései az unióban | 174 |
| Oktatás és versenyképesség | 174 |
| Uniós oktatáspolitikai célok | 176 |
| Közösségi és nemzeti oktatáspolitikai érdekek | 177 |
| A Bologna-folyamat | 179 |
| A felsőoktatás, mint versenyképességi tényező | 179 |
| A Bologna-folyamat szükségessége | 181 |
| A bolognai nyilatkozat célkitűzései | 182 |
| Az Európai Felsőoktatási Térség sajátosságai | 183 |
| A regionális és támogatáspolitika kérdései | 187 |
| Az unió regionális politikájának rövid története | 188 |
| A regionális politika kialakulása | 188 |
| A támogatáspolitika hatása | 190 |
| Fogalmi megközelítések | 191 |
| A regionális politika szerepe | 191 |
| A regionális fejlődés néhány elméleti kérdése | 192 |
| Regionális, kohéziós és struktúrális politika | 196 |
| A NUTS-rendszer | 197 |
| Tagállami és közösségi kezdeményezések támogatása | 199 |
| A regionális politika alapelvei | 201 |
| A regionális politika gyakorlata | 202 |
| A Struktúrális Alapok | 202 |
| A Kohéziós Alap | 206 |
| Támogatáspolitikai elvek a következő időszakra | 208 |
| A Struktúrális Alapok továbbfejlesztése | 208 |
| Előcsatlakozási eszközök hatásai | 212 |
| Magyarország és az uniós támogatások | 214 |
| A Nemzeti Fejlesztési Terv | 215 |
| Közös kül- és biztonságpolitika | 219 |
| Az átalakuló európai biztonsági rendszer | 220 |
| Az európai biztonsági dimenziók | 220 |
| Változó amerikai nemzetközi stratégia | 221 |
| Az európai integráció és a világpolitika kölcsönhatása | 222 |
| Az EU nemzetközi szerepvállalása | 222 |
| Az unió és a globális világ | 224 |
| Az Európai Unió külkapcsolatai | 226 |
| A közös kül- és biztonságpolitika szükségessége | 226 |
| Az EU nemzetközi tevékenységének sajátosságai | 227 |
| A közös kül- és biztonságpolitika rövid története | 229 |
| A tagországok nemzetközi együttműködésének fejlődéstörténete | 229 |
| A maastrichti szerződés, mint fordulópont | 230 |
| A közös kül- és biztonságpolitika jellemzői | 233 |
| A második pillér katonai jellege | 233 |
| Az unió biztonságai és védelmi politikája | 236 |
| Az Európai Unió válságkezelési képessége | 238 |
| A válságkezelés időszerű feladatai | 240 |
| Az Európai Unió és a NATO viszonya | 241 |
| A NATO nemzetközi szerepe | 241 |
| Az EU nemzetközi tevékenységének eltérő sajátosságai | 242 |
| Bel- és igazságügyi együttműködés | 245 |
| A harmadik pillér lényege | 246 |
| A bel- és igazságügyi együttműködés szükségessége | 246 |
| Az Egységes Európai Okmány szerepe | 247 |
| Az amszterdami szerződés döntései | 248 |
| A schengeni egyezmény | 249 |
| A schengeni egyezmény létrejöttének okai | 249 |
| A schengeni folyamat felértékelődése | 250 |
| A rendőrségi és bűnügyi együttműködés kérdései | 254 |
| Az együttműködés területei | 254 |
| Az Europol tevékenysége | 255 |
| A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége | 256 |
| A szabadság és a biztonság új tartalma | 257 |
| A nemzetközi terrorizmus és a biztonság | 258 |
| Az EU keleti bővítése | 263 |
| A csatlakozási folyamat vázlatos története | 263 |
| Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában | 263 |
| A koppenhágai kritériumok | 265 |
| Az unió belső ellentmondásai | 267 |
| A belső problémák okai és jellege | 268 |
| Alkotmányozási és költségvetési válság | 270 |
| Keleti bővítés fontosabb jellemzői | 271 |
| A nemzetközi feltételek | 271 |
| Eltérő sajátosságok | 272 |
| Az EU nemzetközi térnyerése | 274 |
| A keleti bővítés külgazdasági feltételei | 275 |
| Az EU közös kereskedelempolitikája | 279 |
| Közös gazdaság- és kereskedelempolitika | 279 |
| Az egységes vámtarifarendszer | 282 |
| Az unió fejlődésének és szabályozásának néhány sajátossága | 283 |
| Az EU fejlődését meghatározó tényezők | 283 |
| A közösségi szabályozás jellemzői | 284 |
| Az EU-bővítés egy éve | 285 |
| Az alkotmányozás gondjai | 286 |
| Kedvezőtlen gazdasági környezet | 288 |
| Strukturális különbségek | 289 |
| A felzárkózás humán tényezői az új tagállamokban | 291 |
| Irodalom | 295 |
| Szószedet | 299 |
| Fogalomtár és rövidítések | 309 |