Előszó | 9 |
Az európai integráció története és fejlődése (Az Európai gondolat kiteljesedése) | 13 |
Európa a világ legnagyobb találkahelye | 13 |
Milyen is az az Európa, amelyben élünk? | 14 |
Az "európai gondolat" | 17 |
Korai (naiv) elképzelések Európáról | 17 |
Idealista elképzelések | 20 |
Pragmatikus elméletek | 23 |
A Marshall-terv | 25 |
Integrációs szervezetek Európában | 26 |
A nyugat-európai együttműködés intenzív szakasza | 27 |
A német kérdés | 27 |
A Schuman-terv | 27 |
A Montánunió létrehozása | 29 |
Az NSZK és a nyugat-európai integráció | 29 |
A Nyugat-európai Unió szerepe | 31 |
A Római Szerződés | 32 |
Nemzetállam, regionalizáció, globalizáció | 33 |
Az Európai Unió kialakulásának folyamata | 37 |
A három alapszerződés | 37 |
A főbb közös politikák integrációja | 40 |
Közös agrárpolitika | 40 |
Gazdasági és Monetáris Politika | 41 |
Közös kereskedelempolitika | 43 |
Közös közlekedéspolitika | 43 |
Környezetvédelmi politika | 44 |
Az Európai Unió költségvetése | 44 |
Bővítések | 47 |
Egyesült Királyság, Dánia és Írország | 47 |
Görögország, Portugália, Spanyolország | 48 |
További bővítések | 48 |
Intézményi és működési reformok | 48 |
Egységes Európai Okmány | 49 |
Maastrichti Szerződés | 49 |
Schengeni Egyezmény | 50 |
Amszterdami Szerződés | 51 |
Nizzai Szerződés | 51 |
A laekeni nyilatkozat és az EU-alkotmány | 52 |
Az Európai Unió intézményrendszere | 55 |
Európai Parlament | 57 |
Az EP hatásköre | 57 |
A Parlament működési rendje | 58 |
A Parlament tisztségviselői | 59 |
Miniszterek Tanácsa | 60 |
Feladata és szervezeti struktúrája | 60 |
A Tanács működési rendje | 61 |
Döntéshozatali és eljárási rendje | 62 |
Európai Tanács | 62 |
Európai Bizottság | 67 |
Hatásköre | 67 |
Struktúrális tagozódása | 68 |
Európai Közösségek Bírósága | 69 |
Európai Számvevőszék | 71 |
Európai Ombudsman | 72 |
Pénzügyi szervezetek | 72 |
Európai Beruházási Bank | 72 |
Európai Központi Bank | 74 |
Tanácsadói szervek | 75 |
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság | 75 |
Regionális Bizottság | 75 |
Az Európai Unió foglalkoztatás- és szociálpolitikája | 77 |
Nemzetközi trendek | 77 |
A globális versenyképesség - amerikai és európai összehasonlításban | 80 |
Az EU-csatlakozás munkaügyi vonatkozásai | 83 |
A versenypolitika | 84 |
A szociálpolitika | 84 |
A regionális politika | 85 |
Az Európai Unió szociálpolitikája | 88 |
A szemelvények szabad mozgása | 89 |
A szociális biztonsági rendszerek koordinációja | 90 |
A nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség | 91 |
A közösségi munkajog | 92 |
A közös foglalkoztatáspolitika | 94 |
A szociális párbeszéd | 94 |
A tagjelölt országok versenyhelyzete a csatlakozás előtt | 99 |
Az EU foglalkozáspolitikája | 105 |
Az EFS rövid története | 106 |
Az EU foglalkoztatáspolitikai intézményrendszere | 107 |
A foglalkoztatáspolitika fejlődési irányai | 110 |
Eredmények és tapasztalatok | 114 |
Az EU vállalkozásfejlesztési politikája | 121 |
Főbb célkitűzések és közösségi programok | 122 |
A nyugat-európai országok munkaügyi helyzete (1981-2004) | 124 |
Versenytársakból útitársak | 128 |
Az új tagországokat érintő várható hatások | 131 |
A versenyképesség tényezői | 135 |
A versenyképesség értelmezése | 136 |
Az EU globális versenyképessége | 136 |
Az Európai Unió versenypolitikája | 137 |
A versenyképesség új kritériumai | 140 |
Az információ és tudástársadalom követelményei | 143 |
A műszaki és a társadalmi fejlődés összefüggései | 143 |
Információs korszak az EU-ban | 147 |
A lisszaboni stratégia újragondolása | 149 |
A tudás társadalmi funkciója | 152 |
Az új gazdaság előnyei és lehetőségei | 154 |
Az e-gazdaság jellemzői | 154 |
Stratégiaváltás az uniós új gazdaságban | 157 |
Kutatás-fejlesztés és innováció | 158 |
K+F és a versenyképesség | 158 |
Innováció és versenyképesség | 165 |
Oktatás, képzés, szakképzés | 167 |
Oktatáspolitika az Európai Unióban | 167 |
Az európaiság érdekében | 168 |
A hazai oktatás stratégiája | 168 |
Szakképzés és versenyképesség | 170 |
Az oktatásfejlesztés kérdései az unióban | 174 |
Oktatás és versenyképesség | 174 |
Uniós oktatáspolitikai célok | 176 |
Közösségi és nemzeti oktatáspolitikai érdekek | 177 |
A Bologna-folyamat | 179 |
A felsőoktatás, mint versenyképességi tényező | 179 |
A Bologna-folyamat szükségessége | 181 |
A bolognai nyilatkozat célkitűzései | 182 |
Az Európai Felsőoktatási Térség sajátosságai | 183 |
A regionális és támogatáspolitika kérdései | 187 |
Az unió regionális politikájának rövid története | 188 |
A regionális politika kialakulása | 188 |
A támogatáspolitika hatása | 190 |
Fogalmi megközelítések | 191 |
A regionális politika szerepe | 191 |
A regionális fejlődés néhány elméleti kérdése | 192 |
Regionális, kohéziós és struktúrális politika | 196 |
A NUTS-rendszer | 197 |
Tagállami és közösségi kezdeményezések támogatása | 199 |
A regionális politika alapelvei | 201 |
A regionális politika gyakorlata | 202 |
A Struktúrális Alapok | 202 |
A Kohéziós Alap | 206 |
Támogatáspolitikai elvek a következő időszakra | 208 |
A Struktúrális Alapok továbbfejlesztése | 208 |
Előcsatlakozási eszközök hatásai | 212 |
Magyarország és az uniós támogatások | 214 |
A Nemzeti Fejlesztési Terv | 215 |
Közös kül- és biztonságpolitika | 219 |
Az átalakuló európai biztonsági rendszer | 220 |
Az európai biztonsági dimenziók | 220 |
Változó amerikai nemzetközi stratégia | 221 |
Az európai integráció és a világpolitika kölcsönhatása | 222 |
Az EU nemzetközi szerepvállalása | 222 |
Az unió és a globális világ | 224 |
Az Európai Unió külkapcsolatai | 226 |
A közös kül- és biztonságpolitika szükségessége | 226 |
Az EU nemzetközi tevékenységének sajátosságai | 227 |
A közös kül- és biztonságpolitika rövid története | 229 |
A tagországok nemzetközi együttműködésének fejlődéstörténete | 229 |
A maastrichti szerződés, mint fordulópont | 230 |
A közös kül- és biztonságpolitika jellemzői | 233 |
A második pillér katonai jellege | 233 |
Az unió biztonságai és védelmi politikája | 236 |
Az Európai Unió válságkezelési képessége | 238 |
A válságkezelés időszerű feladatai | 240 |
Az Európai Unió és a NATO viszonya | 241 |
A NATO nemzetközi szerepe | 241 |
Az EU nemzetközi tevékenységének eltérő sajátosságai | 242 |
Bel- és igazságügyi együttműködés | 245 |
A harmadik pillér lényege | 246 |
A bel- és igazságügyi együttműködés szükségessége | 246 |
Az Egységes Európai Okmány szerepe | 247 |
Az amszterdami szerződés döntései | 248 |
A schengeni egyezmény | 249 |
A schengeni egyezmény létrejöttének okai | 249 |
A schengeni folyamat felértékelődése | 250 |
A rendőrségi és bűnügyi együttműködés kérdései | 254 |
Az együttműködés területei | 254 |
Az Europol tevékenysége | 255 |
A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége | 256 |
A szabadság és a biztonság új tartalma | 257 |
A nemzetközi terrorizmus és a biztonság | 258 |
Az EU keleti bővítése | 263 |
A csatlakozási folyamat vázlatos története | 263 |
Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában | 263 |
A koppenhágai kritériumok | 265 |
Az unió belső ellentmondásai | 267 |
A belső problémák okai és jellege | 268 |
Alkotmányozási és költségvetési válság | 270 |
Keleti bővítés fontosabb jellemzői | 271 |
A nemzetközi feltételek | 271 |
Eltérő sajátosságok | 272 |
Az EU nemzetközi térnyerése | 274 |
A keleti bővítés külgazdasági feltételei | 275 |
Az EU közös kereskedelempolitikája | 279 |
Közös gazdaság- és kereskedelempolitika | 279 |
Az egységes vámtarifarendszer | 282 |
Az unió fejlődésének és szabályozásának néhány sajátossága | 283 |
Az EU fejlődését meghatározó tényezők | 283 |
A közösségi szabályozás jellemzői | 284 |
Az EU-bővítés egy éve | 285 |
Az alkotmányozás gondjai | 286 |
Kedvezőtlen gazdasági környezet | 288 |
Strukturális különbségek | 289 |
A felzárkózás humán tényezői az új tagállamokban | 291 |
Irodalom | 295 |
Szószedet | 299 |
Fogalomtár és rövidítések | 309 |