Bevezetés a vegytanba

Szerző

Ujhelyi Sándor

Szerkesztő

Faragó László

Vajda György Mihály

Budapest

'Ujhelyi Sándor: Bevezetés a vegytanba ' összes példány

Kiadó:	Állami Pedagógiai Főiskola Neveléstudományi Intézete
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1948
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	199 oldal
Sorozatcím:	Új nevelés könyvtára
Kötetszám:	12
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Nyomtatta Egyetemi Nyomda, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	1
Kémiai és kristálytani alapfogalmak
A levegő	5
Az égés	7
Az anyag megmaradásának törvénye	8
Lassú és gyors égés. Gyulladási hőmérséklet	9
A láng	10
A víz	12
Desztillálás	13
Az oldás. Az oldhatóság	14
Túltelített oldat. Kristályosítás	15
A diffuzió és az ozmózis	15
Kolloid oldatok	16
Gél- és szol-állapot. Koaguálás	17
A víz összetétele. Elektrolízis	18
Keverékek és vegyületek. Proust-törvénye	19
Az atom és a molekula	20
A többszörös súlyviszonyok törvénye	21
Gay-Lussac és Avogadro törvénye	22
Az elemek és a vegyületek képlete	23
A vegyérték. A szerkezeti képlet	24
Az egyszerű és az összetett gyök	24
A kémiai egyenletek és a reakciók fajai	25
Egyesülés, bomlás, helyettesítés	26
Az oldatok törvényei. Molekulafagyáspontcsökkenés	28
Molekulaforráspontemelkedés. Eltérés az oldatok törvényeitől	29
A kristálytan elemei	29
Alaktalan és kristályos testek	29
Kristályrendszerek	30
Kristályformák	32
Ikerkristályok. Ikertörvény. A kristályok keménysége	34
Hasadás. Kristályrács	37
A nemfémes elemek
A hidrogén	38
Autogénhegesztés. Durranógáz	38
Katalízis. Kémiai affinitás. In statu nascendi állapot. Kémiai és fizikai oldás	39
A nemes gázok	40
A halogénelemek	40
A fluor. A fluorhidrogén	41
A klór. Klórdurranógáz	42
A sósav	43
Az ellenáram elve. Szintézis. Alklórossav. Klórsav. Bróm	44
A brómhidrogén. A jód. A szublimálás	45
Exotermás és endotermás vegyületek. Termokémiai egyenlet	46
Az oxigén. Az ózon. Az allotrópia	47
A hidrogénhiperoxid	48
A kén	48
A metastabilis állapot. A kénhidrogén	49
A kéndioxid	50
A kénessav	51
A savanhidrid. A kéntrioxid. A kénsav	52
A nitrozilkénsav. Az ólomkamra-eljárás	54
A füstölgő kénsav	57
A szelén és a tellur	57
A tömeghatás törvénye. A hőmérséklet hatása a kémiai egyensúlyra	57
A mólkoncentráció	58
A savak és a sók. A savmaradék. Savanyú sók	60
A nitrogén	61
Az ammoniák. Az ammoniumgyök	62
A Haber-féle szintézis. A nitrogén oxidjai	63
A salétromossav. A salétromsav	65
A nitrogén körforgása	67
A nitrogénműtrágyák	68
A foszfor	69
A gyújtógyártás	70
A foszforhidrogén. Foszfortrioxid és foszforpentoxid	71
A foszforsav	72
Az arzén	72
Az antimón	72
A bizmut	73
A szén. A gyémánt	73
A grafit. Az alaktalan szén	74
A faszén. Az adszorpció. Az aktív szén	75
A korom. A szénmonoxid	76
A generátorgáz	77
A vízgáz. A széndioxid	78
A szénsav. A szénkéreg. A ciángáz és a ciánhidrogén	79
A szilicium. A kvarc. A metakovasav. Az opál	80
A fémek és vegyületeik
Az alkálifémek. A nátrium. A kősó	81
A nátriumhidroxid	82
A nátriumszulfát. A nátriumnitrát. A nátriumkarbonát. A hidrolizis	83
A Leblanc-féle szódagyártás. A Solvay-féle eljárás	84
A nátriumhidrokarbonát. A nátriumszilikát. A káliumklorid	85
A káliumhidroxid. A káliumnitrát	86
A káliumkarbonát. Az ammoniumvegyületek	87
A alkaliföldfémek. A kalcium. A kalciumoxid	87
A kalciumhidroxid. A klórosmész	88
A kalcit és az argonit. A karsztjelenségek	89
A víz átmeneti keménysége. A kalciumnitrát. A kalciumfoszfát. a kalciumszulfát	90
Az állandó keménység. Az üveg	91
A kalciumkarbid. A stroncium, bárium és rádium	92
A magnézium. A magnéziumkarbonát. A magnéziumszulfát	95
A cink	96
A kadmium	97
Az ón	97
Az ólom	98
Az aluminium	98
A bauxit	99
Az aluminiumgyártás. A kriolit	100
Az aluminiumoxid. A korund. Az aluminiumszulfát. A földpátok	101
A kaolin. A porcellán	102
A kőanyag, a keramit és a klinker	104
A fajansz, majolika, cserép és tégla	105
Az elektrokémia	106
Az elektrolitek. Faraday két törvénye. A vegyülősúly	106
Az elsődleges és másodlagos folyamat. Az elektrolites disszociáció elmélete	107
A diszzociáció foka	108
A víz disszociációja	109
A normál oldat	110
A réz	110
Az ezüst	112
Az arany	113
A higany	114
A króm	114
A mangán	114
A vas. A vasércek. Vas- és acélgyártás	115
A ferroszulfát. A ferriklorid	119
A nikkel	119
A platina	119
A periódusos rendszer	120
A rádióaktivitás	121
A rádióaktív sugarak hatása. a feleződési állandó. Izotópia	122
A nehéz víz. A deutérium	123
Az atomok szerkezete. Az atommag, az elektronok, a rendszám	123
Az atomok kapcsolódása. Az elemek átalakítása. Próton	124
Kőzetek
A kőzetek keletkezése és felosztása	126
A magmakőzetek. A kőzetalkotó ásványok. A mélységbeli kőzetek	127
A gránit. A kiömlési kőzetek. A riolit. A dacit	128
Az andezit. A bazalt	129
Az üledékes kőzetek. Homokkő, agyag, márga, lösz, mészkő	130
A kősó, gipsz, anhidrit. A szén	131
A metamorf kőzetek. Az agyagcsillámpala, csillámpala, gnájsz	132
Márvány	133
Szerves vegyületek
A képlet megállapítása. A szerves vegyületek felosztása	135
Szénhidrogének. A petróleum	135
A szintétikus benzingyártás	136
A telített szénhidrogének: metán, etán, propán, bután, pentán. Az alkilgyökök	137
Telítetlen szénhidrogének. Olefinek, etilén, izoprén. Acetilén	138
A világítógáz gyártása	139
Halogénszármazékok. Metilklorid, metilénklorid, kloroform és jodoform	140
Alkoholok. Metilakohol	140
Etilalkohol, szeszgyártás	141
A sörgyártás. A propilalkohol	142
A butilalkohol. Az alkoholok osztályozása	143
Az amilalkoholok, a kozmásolaj. Etilénglikol. A glicerin	144
Az aldehidek. A formaldehid	145
Az acetaldehid	146
Ketonok. Az aceton	146
Szénhidrátok	146
Sztereoizoméria	147
Pentózok és hexózok. A szőlőcukor	148
A glaktóz. A gyümölcscukor	149
A nádcukor. Az invertcukor. A cukorgyártás	150
A malátacukor. A tejcukor. A keményítő	153
A cellulóze	154
A papírgyártás. A kollódium. A műselyem	155
A lőgyapot. A pergamentpapír	156
A nyílt szénláncú szerves savak. A hangyasav, az ecetsav	157
A propionsav, a vajsav, valeriánsav, palmitin- és sztearinsav. Az olajsav. Acetilklorid. Klórecetsavak. Glükolsav. Tejsav	158
Acetamid. Aminoecetsav. Sóskasav. Borostyánkősav. Almasav. Borkősav. Citromsav	159
Éterek és észterek	159
Etiléter. Etilacetát. Amilacetát	160
Zsírok és olajok	161
Az olajok hidrogénezése	162
A szappanok és a gyertya	162
A zsírok jelentősége	164
A fehérjék. Polipeptidek	164
Glükokoll. Alanin. Leucin. A peptidkötés. Albuminok	165
A globulinek. Az összetett fehérjék	166
Gyűrűs vagy aromás vegyületek. A kátrány desztillálása	166
A benzol szerkezetére vonatkozó elméletek. Izomériaesetek. A benzol	167
A toluol. Xilol. Stirol. Naftalin, antracén és fenantrén	168
Monoklór- és diklórbenzol. Fenolok: karbolsav, pirokatechin, rezorcin, hidrochinon, pirogallol. Aromás alkoholok: benzinalkohol	169
Benzaldehid. Aecetofenon. Benzoesav. Szalicilsav. Aszpirin. Ftálsavak	170
Nitrobenzol. Nitrotoluol. Anilin. Toluidinek	171
Benzolszulfosav	172
Hidroaromás vegyületek. Hexahidrobenzol. Pinen. Kaucsuk	172
Mentol és kámfor	172
Terpének, illó olajok, gyanták	173
Heterociklusos vegyületek. Pirrol és pirrolidin	173
Piridin	174
Piperidin. Indol, indigó, triptofán	175
Chinolin és izochinolin	176
Alkaloidák. A nikotin	176
Koffein. Atropin. Hioszciamin. Kokain	177
Chinin. Papaverin. Morfin	178
Hormonok és vitaminok. Adrenalin és tiroxin	179
Öszton és adroszteron. Inzulin. A vitaminok	180
A-vitamin. B1-vitamin	181
B2-vitamin, C-vitamin	182
D-vitamin	183
Összefoglalás kérdésekben	184
Irodalmi tájékoztató	189
Névmutató	191
Ábrák jegyzéke	192