Történelmi materializmus

Name: Történelmi materializmus
Brand: Szikra Könyvkiadó
SKU: 175080
Author: Szikra Könyvkiadó

Szerkesztő

F. V. Konsztantyinov

Budapest

'F. V. Konsztantyinov: Történelmi materializmus ' összes példány

Kiadó:	Szikra Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1952
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	905 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat gyanánt.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A "Történelmi materializmus" című, F. V. Konsztantyinov professzor szerkesztésében megjelent könyvről
Előszó	5
A történelmi materializmus mint tudomány	7
A történelmi materializmus tárgya	7
A történelmi materializmus megteremtése - Hatalmas forradalom a tudományban	11
Az idealizmus osztatlan uralma a szociológiában és a történetírásban a történelmi materializmus megteremtése előtt	11
Első lépések a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek felfedezése felé	19
A történelmi materializmus létrejötte	22
A dialektikus és a történelmi materializmus egysége	25
A történelmi materializmus a társadalmi fejlődés törvényeiről	28
A társadalom anyagi életfeltételei - a társadalom szellemi élete kialakulásának, a politikai intézmények eredetének forrása	28
Az alap és a felépítmény	30
A társadalom története - a néptömegek története	33
A társadalmi fejlődés mint törvényszerű folyamat	35
A társadalmi törvények és a természeti törvények nem azonosíthatók	42
Társadalmi-gazdasági alakuilatok	44
Általános és különös történelmi törvények	44
A történelmi törvényszerűség és az emberek tudatos tevékenysége	47
A társadalmi fejlődés - természettörténeti folyamat	47
A társadalom fejlődése az emberek aktív tevékenysége révén valósul meg	48
A társadalmi fejlődés törvényeinek megismerése és e törvények feletti uralom	50
A modern polgári szociológia csődje	53
A történelmi materializmus lenini és sztálini továbbfejlesztése	58
A történelmi materializmus pártossága	65
A társadalom anyagi életfeltételei	69
A földrajzi környezet	69
A földrajzi környezet mint a társadalom anyagi életfeltételeinek egyike	69
A szociológia földrajzi irányzatának bírálata	72
A társadalom hatása a természetre	78
A népesség növekedése	83
A népesség növekedésének a társadalom fejlődésében betöltött szerepéről szóló burzsoá elméletek bírálata	84
A marxizmus-leninizmus a népesség növekedésének a társadalom fejlődésében betöltött szerepéről	88
A termelési mód - a társadalmi fejlődés meghatározó ereje	90
Az anyagi javak termelése - a társadalom létalapja	90
A munkafolyamat fő moz zanatai	91
A termelőerők	94
A termelési viszonyok	96
A termelési mód	100
A termelés három sajátossága	103
A termelés első sajátossága	104
A termelés állandó változása és fejlődése	104
A társadalom története mint az évszázadok során egymást felváltó termelési módok története	108
A termelés második sajátossága	110
A termelőerők fejlődésének forrásai	111
A termelőerők és a termelési viszonyok kölcsönhatása	123
A termelés harmadik sajátossága	128
Mi a magyarázata annak, hogy az új termelőerők ösztönösen jönnek létre?	128
Áttérés az ösztönös fejlődési folyamatról a tudatos történelmi alkotásra	130
A termelőerők és a termelési viszonyok fejlődése az ősközösségi, a rabszolgatartó, a feudális és a kapitalista társadalmi alakulatban	134
Az ősközösségi rend termelőerői és termelési viszonyai	134
Az ember és a társadalom eredete	134
Az ősközösségi társadalom termelőerőinek fejlődése	138
Az ősközösségi rend termelési viszonyai	142
Az ősközösségi társadalom termelőerői fejlődésének ösztönzői és forrásai	144
Az ősközösségi rend felbomlásának okai	145
A termelőerők és a termelési viszonyok fejlődése a rabszolgatartó társadalomban	149
A rabszolgatartó társadalom termelőerői	150
A rabszolgatartó társadalom termelési viszonyai	152
A rabszolgatartó termelési mód jelentősége a társadalom fejlődésében	154
A rabszolgatartó termelési mód ellentmondásai és bukásának okai	155
A feudális társadalom termelőerői és termelési viszonyai	157
A feudális termelési mód létrejötte	157
A feudális termelési viszonyok	159
A termelőerők fejlődése a feudális társadalomban	161
A feudális kizsákmányolás formáinak fejlődése	163
A feudális termelési mód ellentmondásai	164
A tőkés termelési mód létrejöttének előfeltételei	166
A termelőerők és a termelési viszonyok fejlődése a tőkés társadalomban	168
A tőkés társadalom termelőerői	168
A tőkés termelési viszonyok	169
A termelőerők fejlődésének mozgatórugói a kapitalizmusban	171
A termelőerők fejlődésének antagonisztikus jellege a kapitalizmusban	172
A kapitalizmus alapvető ellentmondása	174
A monopóliumok uralma az imperializmusban	176
A konkurrencia és a termelés társadalmasítása az imperializmus korszakában	177
A finánc-oligarchia uralma	178
Az imperialaizmusnak mint a rothadó, halódó kapitalizmusnak ismertetőjelei	179
A kapitalizmus ellentmondásainak kiéleződése az imperializmus korszakában
Az imperializmus - a szocializmus előestéje	182
A kapitalizmus általános válsága	184
A szocialista társadalom termelőerői és termelési viszonyai	189
A szocialista termelési mód keletkezésének feltételei	189
A szocialista termelési mód keletkezésének objektív és szubjektív előfeltételei	189
A szocializmus és a kapitalizmus erőinek harca az átmenet időszakában	193
Az ország szocialista iparosítása	196
A parasztgazdaság kollektivizálása	201
A szocialista társadalom termelőerői	207
A technika szerepe a szocializmusban	208
Technikai forradalom a mezőgazdaságban	211
A legfőbb termelőerő - a szocialaista társadalom embere	212
A szocialista termelési viszonyok	217
Az együttműködés és kölcsönös segítség szocialista viszonyai	217
A szocialista tulajdon két formája	219
A szocialista termelési mód alapvető vonásai	222
A szocialista és a kapitalista termelési mód gyökeres ellentéte	222
A termelési viszonyok és termelőerők teljes összhangja - a szocialista termelési mód fejlődésének legfőbb forrása	224
A szocialista állam és gazdasági politikájának döntő szerepe a termelőerők fejlődésében	227
Az elosztás szocialista módja - a termelőerők fejlődésének hatalmas ösztönzője	229
A szocialista verseny - a termelőerők fejlődésének hatalmas forrása	230
A tudomány és befolyása a szocialista társadalom termelőerőinek fejlődésére	237
Az osztályok és az osztályharc marxi-lenini elmélete	242
Az osztályok és az osztályharc marxi-lenini elméletének jelentősége	242
Alapvető különbség az osztályok és az osztályharc marxi-lenini elmélete és az előző elméletek közt	242
Az osztályok meghatározása	246
Az osztályok eredete	250
Az osztályok létrejöttének előfeltételei	250
Az osztályok kialakulásának módjai	251
Az erőszak-elmélet bírálata	254
A rabszolgatartó, a feudális és a tőkés társadalom osztályszerkezete	256
A termelési mód és a társadalom osztályszerkezete	256
A kapitalizmus előtti társadalmak osztályszerkezete	259
A tőkés társadalom osztályszerkezetének sajátosságai	262
A burzsoázia és a proletariátus közötti antagonizmus	263
A kapitalizmus nem-alapvető osztályai	266
A kapitalizmus társadalmi rétegei	270
A proletariátus történelmi szerepe és osztályharca	274
A proletariátus - az egyetlen következetesen forradalmi osztály	274
A proletariátus osztályharcának formái	277
A szocialista forradalom - a kapitalizmus megdöntésének legfőbb eszköze	280
Az osztályok "kibékítéséről" szóló reformista elméletek bírálata	282
Osztályok és pártok	287
A politikai pártok osztályjellege	287
Burzsoá és kispolgári pártok	288
A proletárpárt	291
A bolsevik párt - az újtípusú párt - sajátosságai	294
A tőkés országokban folyó osztályharc jelenlegi szakasza	297
Az osztályerők csoportosulásának megváltozása és az osztályharc kiéleződése a második világháború után	297
A proletariátus harca a tartós békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért	301
Harc a munkásosztály egységéért	303
Az osztályok megszüntetésének módjai	307
A proletariátus pártjának végcélja: az osztályok megszüntetése és az osztálynélküli kommunista társadalom megteremtése	307
Az osztályok megszüntetése a proletariátus elszánt osztályharca útján	309
Az állam és a jog	312
Az állam mint politikai felépítmény a gazdasági alapon	312
A burzsoá ideológusok abbeli törekvése, hogy összekúszálják az állam lényegének kérdését	313
Az állam meghatározása	314
Az állam legfontosabb ismérvei és hatalmi eszközei	316
Az állam funkciói	320
Az állam belső funkciója	321
Az állam külső funkciója	323
Hamis burzsoá elméletek a burzsoá államnak az "egész népet átfogó" funkcióról	326
A jog és osztálylényege	329
A jog - a gazdasági viszonyok tükröződése	329
Az állam és a jog eredete	332
Az athéni rabszolgatartó állam keletkezése	333
Az állam létrejöttének sajátosságai a rómaiaknál, a germánoknál és a szlávoknál	335
A jog keletkezése	337
Az állam típusai és formái	339
A rabszolgatartó állam	340
A feudális állam	340
A burzsoá állam	344
A burzsoá demokrácia korlátozott volta és formális jellege	345
Az imperialista állam	351
A forradalom marxista-leninista elmélete	357
A társadalmi forradalom - az egyik társadalmi-gazdasági alakulatból a másikba való átmenet törvénye	357
A társadalmi forradalom okai	357
Minden forradalom legfőbb kérdése	358
A forradalmak jellege és hajtóerői	361
A polgári és polgári demokratikus forradalmak	362
A proletár, szocialista forradalom	368
A proletárforradalom gazdasági alapja	368
A szocialista forradalom történelmi szerepe	370
A proletárforradalom és a burzsoá államgépezet összetörése	372
A szocialista forradalom hajtóerői	375
A forradalom győzelmének objektív és szubjektív feltételei	379
A forradalmi helyzet	380
A fegyveres felkelés	381
A leninizmus pártja - a szocialista forradalom vezető és irányító ereje	384
A proletár világforradalom fejlődése	387
Lenin és Sztálin tanítása arról, jhogy a szocializmus győzelme lehetséges először egy országban	387
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom mint a világforradalom kezdete és kibontakozásának bázisa	390
A reformizmus csődje, a leninizmus diadala	397
A szovjet szocialista állam	401
A proletariátus diktatúrája - az állam új típusa	401
A proletariátus diktatúrájának gyökeres különbözősége valamennyi előző államtípustól	402
A proletárdiktatúra három oldala	404
A proletárdiktatúra mint a demokrácia legmagasabb típusa az osztálytársadalomban	408
A szovjetek - a proletariátus diktatúrájának államformája	411
Lenin tanítása a Szovjetekről mint a társadalom politikai szervezetének új formájáról	411
Gyökeres különbség a Szovjetek és a burzsoá parlamentarizmus között	414
A proletárdiktatúra rendszere	416
A kommunista párt - az irányító erő a proletárdiktatúra rendszerében	4018
A népi demokratikus rendszer mint a proletárdiktatúra egyik formája	421
A soknemzetiségű szovjet állam	425
A szovjet szocialista állam fejlődésének első szakasza	429
A megdöntött kizsákmányoló osztályok elnyomásának belső funkciója	430
Az ország védelmének funkciója a kívülről jövő támadással szemben	431
A szovjet állam szerveinek gazdasági-szervező és kulturális-nevelő funkciója	433
A szovjet szocialista állam fejklődésének második szakasza	435
Az országon belüli katonai elnyomás funkciójának elhalása és a szocialista tulajdon védelme funkciójának megjelenése	435
Az ország katonai védelme funkciójának további fejlődése	438
A gazdasági-szervező és a kulturális-nevelő funkció kifejlődése	440
A szovjet állam formájának változásai fejlődése második szakaszában	443
A szovjet jog	447
A szovjet jog - a jog magasabb típusa	447
A szovjet állam erejének forrásai	452
Lenin és Sztálin tanítása a szocialista állam lehető legnagyobb megerősítésének szükségességéről	452
A szovjet hatalom - a világ legszilárdabb hatalma	454
A kizsákmányoló osztályok felszámolása és az osztálykülönbségek megszüntetésének útjai a szovjetunióban	459
Osztályok és osztályharc a Szovjetunióban a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában	459
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a földesurak és nagytőkések osztályának felszámolása	461
A proletariátus és a parasztság - a szovjet társadalom alapvető osztályai az átmeneti időszakban	464
Az osztályharc új formái a proletárdiktatúra korszakában	466
A Szovjetunió gazdaságának szocialista átalakítása és a kapitalista elemek felszámolása	469
A Szovjetunió dolgozói által vívott osztályharc tapasztalatainak nemzetközi jelentősége	480
A szocialaizmus győzelme a Szovjetunióban és a szovjet társadalom osztályszerkezetének megváltozása	483
A Szovjetunió lakosságának osztályösszetétele	483
A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség társadalmi jellegének megváltozása	484
A szovjet társadalom erkölcsi-politikai egysége	485
A bolsevik párt - a Szovjetunió dolgozóinak élenjáró csapata	487
A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség közti határvonalak elmosódása	490
Harc az emberek tudatában levő kapitalista csökevények ellen	496
A marxizmus-leninizmus és a nemzeti-gyarmati kérdés	500
A marxista nemzetelmélet	500
Mi a nemzet?	500
A nemzetfogalom idealista meghatározásainak bírálata	507
A nemzeti mozgalmak és a nemzeti-gyarmati kérdés	509
A nemzeti és soknemzetiségű államok, valamint a nemzeti mozgalmak létrejötte	509
A nemzeti szabadságmozgalmak történetének három időszaka	511
A nemzeti kérdés feltevése	514
A nemzeti kérdés marxista-leninista megoldása	517
A nemzeti kérdés két irányzata a kapitalizmusban	517
A nemzeti kérdés megoldásának lenini-sztálini programja	518
Az osztrák szociáldemokrácia és a Bund nacionalista programjának bírálata	521
A nemzeti kérdés megoldása a Szovjetunióban	523
A szovjet nemzetiségi politika alapelvei	523
A szovjet föderáció és autonómia	524
A nemzetek tényleges (gazdasági és kulturális) egyenlőtlenségének felszámolása	525
A Szovjetunióban élő népek formájában nemzeti és tartalmában szocialista kultúrájának virágzása	527
A Szovjetunió népeinek barátsága és a burzsoá nacionalizmus elleni harc	534
A Szovjetunió népeinek barátsága - a szocializmus vívmánya	534
Sztálin elvtárs a burzsoá és a szocialista nemzetekről	535
A burzsoá nacionalizmus elleni harc	537
A nemzeti-gyarmati kérdés és az imperialista agresszió elleni harc napjainkban, a Szovjetunió - a népek szabadságának és függetlenségének támasza	543
A marxizmus-leninizmus a háborúról	550
A háborúk eredete és lényege	550
A háború - a politika folytatása erőszakos eszközökkel	550
Igazságos és igazságtalan háborúk	553
A háborúk eredetéről és lényegéről szóló antimarxista elméletek tarthatatlan és reakciós volta	556
A hadsereg - a hadviselés fő eszköze	559
A háborúk jellege az imperializmust megelőző korszakban	563
Az imperializmus és a proletárforradalmak korának háborúi	565
A tőkés országok fejlődésének egyenlőtlensége és az imperialista háborúk	565
A proletariátus polgárháborúi a burzsoázia ellen	571
A gyarmati és függő országok népeinek nemzeti felszabadító háborúi az imperializmus igája alóli felszabadulásért	573
A Szovjetunió népeinek fegyveres harca a szocialista haza védelmében az imperialisták támadásával szemben	576
Az 1918-1920. évi polgárháború - két rendszer: a szocializmus és a kapitalizmus háborúja	576
A Szovjetunió 1941-1945 évi Nagy Honvédő Háborúja és e háború sajátosságai	578
A szocialista állam harca a békéért	580
A termelési mód és a hadviselés módja	582
A hadviselés módjainak változása a termelés fejlődésétől függően	582
A haditechnika és az ember a korszerű háborúban	584
A szovjet hadművészet és fölénye a burzsoá hadművészettel szemben	589
A szovjet haditudomány és a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme	593
A néptömegek és az egyéniség szerepe a történelemben	597
Az egyéniség történelmi szerepének szubjektivista-idealista értelmezése és e felfogás tarthatatlansága	598
Az egyéniség történelmi szerepéről szóló szubjektivista-idealista felfogás keletkezése	598
Az egyéniség történelmi szerepéről szóló szubjektivista-idealista nézet legújabb válfajai	599
Az egyéniség történelmi szerepének modern reakciós, imperialista "elméletei"	601
A néptömegek történelmi szerepéről szóló idealista elméletek tarthatatlansága	602
A fatalista elméletek és az egyéniség történelmi szerepének tagadása	604
A providencializmus	604
A történelmi folyamatról alkotott burzsoá objektivista felfogások	608
A nép - a történelem alkotója	611
Az orosz forradalmi demokraták nézetei a néptömegek történelmi szerepéről	611
A marxizmus-leninizmus a néptömegek szerepéről a termelés fejlődésében	613
A néptömegek szerepe a szellemi kultúra megalkotásában	615
A néptömegek szerepe a politikai forradalmakban és felszabadító háborúkban	616
A szovjet nép - a kommunizmus alkotója és építője	619
Az egyéniség szerepe a történelemben	623
A nagy emberek tevékenységének jelentősége	623
A történelem teremti a hősöket	624
A véletlenek szerepe a történelemben	627
Osztályok és vezéreik	630
A munkásosztály vezéreinek, Marxnak és Engelsnek, Leninnek és Sztálinnak világtörténelmi szerepe	632
A vezérek jelentősége a proletariátus forradalmi harca szempontjából	632
A proletárvezérek típusai	635
Marx és Engels világtörténelmi szerepe	637
Lenin és Sztálin - a nemzetközi proletariátus vezérei, Marx - Engels tanításának és ügyének nagy folytatói	639
A társadalmi tudat. A társadalmi tudat formái	649
A társadalmi tudat mint a társadalom anyagi életfeltételeinek tükröződése	649
A társadalmi tudat fejlődésére vonatkozó idealista nézetek tarthatatlansága	650
Az ideológiai felépítmény és függősége a gazdasági alaptól	652
A szellemi munka elválása a fizikai munkától és ennek befolyásolása az ideológia fejlődésére	654
Folytonosság és kapcsolat az ideológia fejlődésében. Az ideológiai felépítmények fejlődésének viszonylagos önállósága	655
Az ideológia osztálylényege	662
A rabszolgatartó társadalom ideológiája	663
A fiudális társadalom ideológiája	664
A burzsoázia ideológiája	665
A proletariátus ideológiája	670
A társadalmi tudat visszahatása a társadalnmi létre	671
Az eszmék szerepe a társadalmi fejlődésben	671
A társadalmi tudat formái	677
A társadalmi tudat különböző formáinak kölcsönös viszonya	677
Társadalmi ideológia és pszichológia	679
Az erkölcs	681
Mi az erkölcs?	681
Az erkölcs eredete és normáinak változékonysága	681
A társadalmi tudat különböző formáinak hatása az erkölcs fejlődésére	684
Az erkölcs osztályjellege	686
A burzsoá erkölcs	686
A mai burzsoázia amoralizmusa	689
A kommunista erkölcs	692
A jog és az erkölcs egysége a szovjet társadalomben	697
A kommunista erkölcs - a legmagasabbrendű erkölcs	698
A vallás	699
A vallás?	699
A vallás eredete	700
Az emberek anyagi életfeltételeinek fantasztikus tükröződése a valllási képzetekben és nézetekben	702
A kereszténység eredete és fejlődése	704
A vallás társadalmi gyökerei a kapitalizmusban	707
A vallás és a tudomány gyökeres ellentéte	710
A marxizmus-leninizmus és a vallás elleni harc	711
A művészet	715
Mi a művészet?	715
A szép fogalma	718
A művészet fejlődésének sajátossága	719
A művészet osztálytartalma	722
A művészet osztályjellegének lenini elemzése	724
Az imperializmus korszakának birzsoá művészete és annak reakciós szerepe	725
A szicialista művészet	727
A művészet jelentősége a szocialista társadalom életében	732
A filozófia	733
A filozófia mint a társadalmi tudat formája	733
Két alapvető irányzat a filozófiában. A filozófia pártossága	734
A dialektikus materializmus létrejötte - forradalom a filozófiában	737
A burzsoá filozófia csődje, végső hanyatlása	738
A tudomány	740
Mi a tudomány?	740
A tudomány keletkezése	741
A tudomány fejlődése az antik társadalomban	744
A tudomány a feudális társadalomban	745
A tudomány a reneszansz és a kapitalizmus korszakában	746
A Szovjetunió népeinek hozzájárulása a tudomány kincsestárához	750
A tudomány az imperializmus korszakában	751
Az osztályharc tükröződése a tudomány fejlődésében	753
A tudomány a szocializmusban	757
A szocialista tudat szerepe a szovjet társadalom fejlődésében	763
A szocialista tudat kialakulásának folyamata	763
A kommunista párt vezető szerepe a szocialista tudat kialakításában	764
A szovjet nép szocialista tudatának kialakulása	766
A szocialista ideológia alapvető vonásai. A szovjet ember szellemi arculata	769
Szocialista ideológia és pszichológia	769
A szocialista ideológia forradalmi volta	770
A közösségi szellem - a szovjet ember pszichológiájának jellegzetes vonása	771
A szovjet emberek munkahősiessége	772
A szovjet hazafiasság	774
A szocialista tudat nemzetközi volta	775
Szocialista humanizmus és demokratizmus	776
Optimizmus	777
A szocialista tudományos elmélet szerepe a szocialista társadalom keletkezésében és fejlődésében	778
A marxizmus-leninizmus - a cselekvés vezérfonala	778
Két út, két eredmény	780
A tudományos elmélet - a szocialista társadalom építésének vezérfonala	783
Az ösztönösség és tudatosság viszonyának gyökeres megváltozása a szocializmusban	787
A tudományos előrelátás nagy ereje	788
A marxi-lenini elmélet és a tömegek kommunista nevelése	791
Harc a szovjet emberek tudatában megmaradt kapitalista csökevények ellen	792
A káderek ideológiai megedzése és elméleti felvértezése	794
A dolgozók kommunista nevelése	769
Szocializmus és kommunizmus	799
A kommunista társadalom két szakasza	799
A szocialista és a kommunizmus - az új társadalom gazdasági érettségének két foka	799
A szocializmus és a kommunizmus alapjainak közössége	801
A szocializmus és a kommunizmus közti legfőbb különbségek	802
A szocializmusből a kommunizmusba való fokozatos átmenetről	810
A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet fokozatossága	810
A Szovjetunió gazdasági fő feladatának megoldása - a kommunizmusba való átmenet legfontosabb feltétele	811
A város és a falu közötti ellentét megszüntetése	815
A szellemi és fizikai munka közti ellentét megszóntetése	819
Áttérés a munka szerinti elosztásról a szükségletek szerinti elosztásra	824
A tömegek kommunista öntudatának növekedése - a kommunizmusba való átmenet feltétele	825
A szovjet állam - a kommunizmus felépítésének fő eszköze	826
A szovjet állam mindenirányú megszilárdításának szükségessége	826
A szocializmusba való átmenet során	829
A szocialista társadalom fejlődésének mozgatóerői	832
A gazdaság szocialista rendszere - a szovjet társadalom gazdasági talapzata	833
A termelés fejlődésének új mozgatóerői	833
A szocialista társadalom gazdasági alapjának és felépítményének fejlődése közötti kapcsolat	836
A politikai felépítmény szerepe a szovjet társadalom fejlődésében	838
Politika és gazdaság kölcsönös viszonya a szovjet társadalomban	838
Az erkölcsi-politikai egység, a szovjetunió népeinek barátsága, a szovjet hazafiság, a bírálat és önbírálat mint a szovjet társadalom mozgatóerői	844
A szovjet társadalom erkölcsi-politikai egysége - fejlődésének mozgatóereje	844
A Szovjetunió népeinek barátsága - a szovjet társadalom fejlődésének mozgatóereje	848
A szovjet hazafiság - a szocialista társadalom fejlődésének mozgatóereje	850
A bírálat és önbírálat - a szocialista társadalom fejlődésének mozgatóereje	854
Lenin és Sztálin pártja - a szovjet társadalom vezető és irányító ereje	860
A Bolsevik párt vezető és irányító ereje a szovjet társadalom fejlődésében	860
A párt szerepének és jelentőségének megnövekedése a proletariátus hatalomrajutása után	860
A párt tudatosan vezeti a szovjet társadalom fejlődését	862
A szovjet társadalom erkölcsi-politikai egysége és a bolsevik párt irányító szerepe	865
A bolsevik párt - a szovjet nép vezetője, szervezője és nevelője	866
A kommunista párt - a szovjet nép politikai vezetője	866
A párt mint a szovjet nép szervezője	875
A párt mint a szovjet nép nevelője	878
A kommunizmus építése és a párt további megerősödése	881
A párt eszmei és szervezeti egybeforrottságának fokozódása	881
A bírálat és önbírálat mint a kommunista párt megerősítésének eszköze	884
Kapcsolat a tömegekkel - a párt erejének forrása	887