| Előszó | |
| A modern polgári közgazdaságtan kialakulása a múlt százd 70-es éveiben | |
| Az 1870-es években létrejött szubjektív közgazdaságtan általános jellemzése | 13 |
| Az érték szubjektív értelmezése | 18 |
| Jevons kísérlete az egyensúlyi cserearány meghatározására a határhaszon segítségével | 21 |
| Marshall a keresleti függvényt a határhaszonra kívánja építeni | 25 |
| Gossen II. törvénye | 29 |
| A költségtörvény a határhaszon-elmélet képviselőinek ábrázolásában | 31 |
| A határhaszon-elmélet bírálata | 37 |
| A Walras-Cassel-féle általános egyensúlyi elmélet | 49 |
| A walrasi koncepió | 49 |
| A Cassel-féle modell konkrét számbeli példán illusztrálva | 58 |
| A Cassel-féle modell egzisztencia és unicitas bizonyítása az újabb irodalomban | 66 |
| A határtermelékenységi elmélet | |
| Általános jellemzés. A kérdés tudománytörténeti megközelítése | 69 |
| Hozadéki függvény parciális tényezőváltoztatás mellett | 76 |
| A hozadéki szférák elhatárolása | 80 |
| A skálahozadék | 84 |
| Hozadéki függvény parciális tényezőváltoztatás mellett, véges számú termelési eljárás, és eljárásonként merev tőke-munka arány esetén | 85 |
| A határtermelékenységi elmélet mint jövedelemelosztási elmélet | 88 |
| A határtermelékenységi elmélet bírálata | 91 |
| Böhm-Bawerk és Samuelson kísérlete arra, hogy mércét találjanak a tőkejavak volumenének kifejezésére | 109 |
| A Böhm-Bawerk-féle termelési átlagperiódus | 109 |
| A Samuelson-féle tényezőár-határ | 115 |
| Az áralakulás egyensúlyi elméletének továbbfejlődése | |
| A szubjektív értékelmélet átalakulása a racionális választás logikájává | 125 |
| Kísérlet a keresleti görbe megszerkesztésére a közömbösségi görbék rendszere révén | 130 |
| Edgeworth és Pareto hozzájárulása | 130 |
| Hicks hozzájárulása az elmélet továbbfejlődéséhez | 134 |
| A közömbösségi görbék rendszerének főbb tulajdonságai | 134 |
| A fogyasztó számára optimális jószámkombináció megállapítása | 137 |
| A jövedelem-fogyasztási görbe | 139 |
| Az ár-fogyasztási görbe. Kísérlet a keresleti görbe levezetésére a közömbösségi görbék rendszere révén | 140 |
| Az árváltozás kettős hatása. Elválasztásuk a koordináta-rendszeren keresztül | 141 |
| A Giffen-javak keresleti görbéje | 143 |
| A komplementaritás értelmezése Hicksnél | 144 |
| A közömbösségi görbék rendszerének bírálata | 144 |
| A kinyilvánított preferencia eljárása | 148 |
| Néhány megjegyzés a kinyilvánított preferencia eljáráshoz | 153 |
| Kísérlet a kínálati görbe levezetésére a maximális profit elérésére törekvő vállalkozó magatartása nyomán | 154 |
| Bevezető | 154 |
| Az isoquant-görbék rendszere | 155 |
| Az isoquant-görbék rendszere a tényezők között meglévő folyamatos, de korlátolt helyettesítés esetén | 155 |
| Az isoquant-görbék rendszerének főbb tulajdonságai | 155 |
| Valamely termékmennyiség előállításának minimális költségét jelentő tényezőkombináció meghatározása | 158 |
| A skálahozadék ábrázolása | 163 |
| A csökkenő határtermelékenység ábrázolása az isoquant-görbék rendszerében | 164 |
| Néhány megjegyzés a folyamatos helyettesítésen felépülő isoquant-görbék rendszerével kapcsolatban | 165 |
| A Leontief-féle termelési függvény | 169 |
| Isoquant a tényezők közötti tökéletes helyettesítéskor | 173 |
| A költségfüggvény | 178 |
| Általános jellemzés | 179 |
| Rövid időszakú költségfüggvény folyamatos helyettesítés esetén | 179 |
| Bevezető | 179 |
| A termékegységre jutó állandó költség függése a termelés volumenétől | 179 |
| Az össz-változóköltség függése a termelés volumenétől | 181 |
| Az átlag-változóköltség függése a termelés volumenétől | 184 |
| A határköltség függése a termelés volumenétől | 183 |
| A darabköltség függése a termelés volumenétől | 183 |
| Hosszú távú költségfüggvény | 184 |
| Költségfüggvény a Leonitief-féle termelési függvény alapján | 186 |
| A termelési lehetőségek görbéje, a traszformációs görbe | 188 |
| Az egyensúly feltétele a kínálat oldalán tiszta verseny esetén, vállalati szinten | 190 |
| Bíráló megjegyzések a vállalati egyensúly feltételének meghatározásáról | 195 |
| Az egyensúly feltétele a kínálat oldalán iparági szinten, tiszta versenynél | 198 |
| Az általános egyensúlyi elmélet modern változatának körvonala | 205 |
| Az általános egyensúlyi elmélet modern változatának bírálata | 209 |
| A tiszta verseny hatékonyság kritériumai | 216 |
| A piaci formák modern polgári elméletlnek kialakulása | |
| Bevezetés | 225 |
| Ármeghatározás monopólium esetén | 228 |
| Az összpénzbevételi függvény, a határbevétel | 228 |
| Egyensúly monopólium esetén. A Cournot-féle pont | 233 |
| A monopólium és a tiszta verseny közötti néhány különbség | 233 |
| A monopszónia | 237 |
| A verseny hatása Robinsonnal a kereslet rugalmasságára, s azon át az iparági egyensúlyra | 238 |
| A monopolista árrétegződés | 239 |
| A monopolista verseny elmélete Chamberlinnél | 240 |
| Bevezető | 240 |
| Az áregyensúly feltétele | 242 |
| A termékegyensúly feltétele | 244 |
| Az egyensúly feltétele az eladási költségekkel folytatott manipuláció esetén | 246 |
| A piaci egyensúly problémái duopólium esetén | 248 |
| Monopolelemek jelenlétekor nem érvényesek a tiszta verseny hatékonysági kritériumai | 255 |
| A piaci formák osztályozása Triffinnél és Schneidernél | 256 |
| A monopólium polgári értelmezésének bírálata | 259 |
| Az időtényező figyelembevétele a közgazdasági vizsgálódásban | |
| Általános jellemzés | 269 |
| A késedelmes felzárkózás problémáinak vizsgálata a pókhálótétellel | 275 |
| Periódus-elemzés a svéd közgazdáknál. A várakozások szerepe | 282 |
| Néhány ökonometriai kutatás | |
| Általános jellemzés | 289 |
| Kísérletek a pénz határhasznának megragadására | 292 |
| Ragner Frisch kísérlete | 292 |
| Leif Johansen kísérlete | 294 |
| Kísérletek makroökonómiai termelési függvény ökomonetriai levezetésére, a munka és a tőke határtermelékenységének makrosíkon való kiszámítására. A Cobb-Douglas-féle termelési függvény | 296 |
| A Cobb-Douglas-féle termelési függvény értékelése | 302 |
| Kísérletek a helyettesítés rugalmasságának ökonometriai kiszámítására. A CES függvény | 305 |
| A Történelem és a logika egyesítésének problémája a polgári közgazdaságtanban | |
| Bevezetés | 311 |
| A német történelmi iskola álláspontja | 312 |
| A társadalomjogi iskola álláspontja | 314 |
| Eucken kísérlete, hogy a "nagy antinómiát" a gazdasági jelenségek történelmi és logikai megközelítése között feloldja | 317 |
| Az árszínvonal meghatározása. Kísérletek a pénz beillesztésére az egyensúlyi elméletbe | |
| Bevezető | 321 |
| Az árszínvonal meghatározása Irving Fishernél | 321 |
| Az elmélet kifejtése | 321 |
| Bírálat | 323 |
| A pénztári egyensúly elmélete | 325 |
| Az elmélet kifejtése | 325 |
| Bírálat | 3331 |
| Wicksell magyarázata az árszínvonal alakulására | 336 |
| Miként igyekszik Wicksell a pénz- és árelméletet integrálni, a pénz- és a reálszféra között a kapcsolatot megtalálni. A monetáris egyensúly feltételei | 336 |
| A monetáris egyensúly felbomlása felborítja az újratermelés egyensúlyát | 340 |
| Bírálat | 345 |
| A keynesi fordulat a polgári közgazdaságtanban | |
| Bevezetés | 349 |
| A neoklasszikus közgazdaságtan Keynes által bírált alaptételei | 352 |
| A reálbér mozgása biztosítja a munka teljes foglalkoztatását | 352 |
| A kamatláb mozgása biztosítja, hogy a megtakarítás beruházássá váljon, s ezzel biztosítja, hogy összkereslet megfeleljen az össztermelésnek | 354 |
| A foglalkoztatás keynesi elméletének körvonalai | 357 |
| Az összkereslet Keynesi elmélete | 361 |
| A fogyasztási kereslet | 361 |
| Kísérletek a rövid és hosszú távú fogyasztási funkciók összeegyeztetésére | 366 |
| A beruházás | 368 |
| A nemzeti jövedelem, illetve a foglalkoztatási egyensúlyi szintjének meghatározása | 372 |
| A keynesi megoldás számbeli példa, illetve a koordináta-rendszer révén való illusztrálása | 372 |
| A megtakarítás, beruházás viszonyának a neoklasszikusokétól eltérő ábrázolása | 373 |
| A megtakarítási és beruházási szándék egyensúlyának megvalósulása a multiplikátor-hatáson keresztül | 380 |
| Egyensúlyi feltétele-e az újratermelésnek a megtakarítás-beruházás egyensúlya? | 385 |
| A multiplikátor-hatás reális magva | 389 |
| Keynes pénzelmélete | 398 |
| Keynes kamatelmélete | 402 |
| Miként kívánta Hicks és Hansen a kamatlábat és a nemzeti jövedelmet az IS és LM görbék segítségével szimultán meghatározni | 414 |
| A munkapiac ábrázolás Keynesnél | 418 |
| Összefoglaló értékelés | 424 |
| Miként igyekezett Kaldor a határtermelékenységi elméletem szemben, a keynesi elméleti alapokon jövedelemelosztási elméletet létrehozni | 428 |
| A gazdasági növekedés elméletei a polgári közgazdaságtanban | |
| Bevezetés | 433 |
| A keynesi elméleti alapokon felépülő növekedés modellek | 435 |
| Általános jellemzés | 435 |
| Az akcelátorhatás | 437 |
| Domar növekedési elmélete | 444 |
| Harrod növekedési elmélete | 450 |
| Hicks konjunktúra-elmélete | 463 |
| A neoklasszikus növekedési elmélet | 480 |
| Általános jellemzés. A növekedés ütemét befolyásoló tényezők | 480 |
| Megtestesült technikai haladás és évjáratmodell | 456 |
| Az aranykori növekedés | 489 |
| Az optimális beruházási hányad, a felhalmozás aranyszabálya | 495 |
| Megtestesült technikai haladás és évjáratmodell | 502 |
| Az indukált technikai haladás elmélete, az egyensúlyi növekedés alternatív neoklasszikus teóriája | 507 |
| Az elmélet kifejtése | 507 |
| Az elmélet értékelése | 514 |
| A technikai haladás ütemének endogén változókénti kezelése | 519 |
| Phelps modellje | 521 |
| Eltis modellje | 527 |
| Bíráló megjegyzések a neoklasszikus növekedési elmélettel kapcsolatban | 531 |
| Kaldor növekedési elmélete | 543 |
| Az elmélet kifejtése | 543 |
| Kritikai megjegyzések Kaldor növekedési modelljével kapcsolatban | 553 |
| Névmutató | |
| Tárgymutató | |