Földügyi szakigazgatás

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Dr. Balázs László: Földügyi szakigazgatás ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1970
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	367 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
Általános szakigazgatás	7
A jogszabály, a földügyi szakigazgatás tárgya és rendszere	9
A jogszabály	12
Igazgatás és államigazgatás	12
A földügyi szakigazgatás tárgya	13
A földügyi szakigazgatás fontosabb hatályos jogforrásai	13
Az állam területe és szervezeti felépítése	14
Az állam területe, államhatár	14
Az állam területi egységei	16
Az állam szervezeti felépítése	17
A földügyi szakigazgatási szervezet	21
Bevezető megjegyzések	21
A földügyi szakigazgatási szervezet kialakulása	21
A Mezőgazgadási és Élelmezésügyi Minisztérium (a földügyi szakigazgatás központi szerve)	24
Helyi szervek és intézmények	26
Földmérési intézet	28
Földmérési és térképészeti vállalatok	29
Az államigazgatás fogalmai	29
Államigazgatási jogviszony	29
Államigazgatási aktusok	30
Az államigazgatási eljárás	30
Hatáskör és illetékesség	31
Alapeljeárás	33
Az államigazgatási szerv határozata, jogorvoslati eljárás	35
Végrehajtási eljárás, eljárási költségek	38
Az ügyvitel szabályai	39
Az ügyvitel és az iratok nyilvántartásának módja	39
Az ügyvitel mozzanatai	40
Selejtezés	41
Földtulajdon és földhasználat	43
Általános tulajdonjogi fogalmak	45
A tulajdonjog fogalma	45
A tulajdonjog formái	45
A tulajdonjog tartalma és védelme	49
A tulajdonjog megszerzése	51
Közös tulajdon	52
Használati jogok	53
A földek rendeltetése	56
A birtok és a védelme	59
A földek tulajdoni és használati viszonyainak történeti áttekintése	60
Az első világháború előtti földtulajdoni és földhasználati viszonyok	60
A Tanácsköztársaság földbirtok-politikája	62
A két világháború között földbirtok-politika	63
Az 1945. évi demokratikus földreform	64
Különböző telepítések	67
Földtulajdoni és földhasználati viszonyaink alakulása a földreformtól 1960-ig	69
A mezőgazdaság szocialista átalakulása	72
A termelőszövetkezeti földek tulajdonának és használatának elkülönülése	73
A korábbi földbirtokpolitikai ügyek intézése	74
A mezőgazdasági nagyüzemek területének kialakítása	76
Az önkéntes földcsere	76
Hatósági eljárással végrehajtott földcserék	78
Táblásítás	81
Állami földtulajdon és földhasználat	82
Az állami földtulajdon keletkezése	82
Az állami földek kezelése és használata	86
Az állami földtulajdonnal kapcsolatos rendelkezési jogok	95
A termelőszövetkezeti földtulajdon és földhasználat	100
A termelőszövetkezet földtulajdonszerzése	100
A termelőszövetkezeti földtulajdon tartalma	105
A termelőszövetkezeti vagyon	110
Föld és vagyontárgyak bevitele	112
Földjáradék	116
A termelőszövetkezet rendelkezési joga	119
Személyi földtulajdon és földhasználat	121
A személyi földtulajdon megvalósulása	121
A személyi földtulajdon megszerzése	125
A személyi földhasználat	126
A személyi földtulajdonos rendelkezési joga	132
A földek kisajátítása	138
A kisajátítási jog fejlődése	138
A kisajátítás célja	139
A kisajátítás módja	140
A földek értékének megállapítsa	141
Kártalanítás	142
A járási földhivatalok közreműködése a kisajátítási eljárásan	143
A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme	143
A földvédelem szükségessége és célja	143
A földek kivonása a mezőgazdasági termelésből	145
A földek művelési ágának megváltoztatása	148
A termőtalaj védelme	149
A termelésből kivont területek újrahasznosítása	150
A földek nyilvántartása és minősítése	153
A földek nyilvántartásáról általában	155
Történeti áttekintés	155
A telekkönyv kialakulása	155
A földadókataszter első nyomai Magyarországon	156
A földnyilvántartás keletkezése és fejlődése	157
A földadókataszter bevezetése Magyarországon	157
A földadókataszter kiigazítása	161
A földadókataszter szerepe a felszabadulás előtt és után	162
Az állami földnyilvántartás célja, tárgya és alapelvei	164
Az állami földnyilvántartás célja és tárgya	164
Az állami földnyilvántartás alapelvei	165
Az állami földnyilvántartás főbb szabályai	169
Az állami földnyilvántartás rendszere	169
A földrészlet	171
Helyrajziszámozás	173
Művelési ágak	177
Művelés alól kivett területek	180
Az alrészlet	182
A kezelő, a használó és a tulajdonos	184
Birtokvalósítás	185
Szabálysértés	187
A földnyilvántartási földminősítés	188
A földminősítésről általában	188
A földek osztályba sorozása	191
A földek minőségét kifejező értékszám	193
Földnyilvántartási munkarészek	195
A földnyilvántartási munkarészekről általában	195
A földnyilvántartási rajzi munkarészei	196
A földnyilvántartás írásbeli alapmunkarészei	200
A földnyilvántartás írásbeli kiegészítő munkarészei	211
Felszólalás a földnyilvántartási munkarészek adatai ellen	230
Földnyilvántartási munkarészek készítése	231
Közszemle	233
A fölnyilvántartási adatokban történt változások	234
A változások fajtái	234
A változások bejelentése	236
A változások érvényesítéséről általában	237
Helyrajziszámozás változás esetén	239
A változások átvezetése a földnyilvántartási munkarészeken	241
Adatszolgáltatás a földnyilvántartási munkarészekből	253
Üzemi földnyilvántartás	255
A telekkönyv	256
A telekkönyvről általában	256
Telekkönyvi betétátalakítás	258
Földmérés és térképészet	263
A földmérési és térképészeti tevékenység	265
A földméréssel kapcsolatos fogalmak	265
A Föld alakjának és méreteinek meghatározása	266
A Földet helyettesítő felületek és azok jellemzői	266
A földmérés elemei és mérőeszközei	267
Egységes országos alapponthálózatok	268
Az alapponthálózatok célja, feladata	268
Koordináta-rendszerek és koordináták	268
A magyarországi vízszintes alapponthálózat tagozódása, kialakulása, vetületi rendszerei	272
A magyarországi magassági alapponthálózat tagozódása, kialakítása	274
Földmérési jelek	276
Térképrendszer	282
A méretarány értelmezése, szerepe	282
Az egységes országos térképrendszer	283
Földmérési alaptérképek	284
A földmérési alaptérkép tartalma	284
A földmérési, alaptérképek kialakulása, méretaránya, vetületi rendszerei, szelvénybeosztása	285
A határvonalak ábrázolása a földmérési alaptérképeken	288
A határvonalak megjelölésének védelme	295
A művelési ágak mérése, az alrészletek kialakítása	296
A földmérési alaptérkép készítésével egyidejűleg végzett területszámítás	297
A földmérési alaptérképből készített átnézeti térképek	298
A földmérési alaptérkép készítésével kapcsolatos földhivatali feladatok	299
A földmérési topográfiai térkép	302
A földmérési topográfiai térkép célja, tartam, a pontossága	302
Vetületi rendszer, magassági rendszer, szelvénybeosztás, szelvények megnevezése	303
A földmérési topográfiai térkép műszaki-gazdasági jelentősége	304
A levezetett topográfiai térképek	304
A földrajzi térképek	305
Földrajzi általános alaptérképek, munkatérképek	305
A földrajzi tematikus térképek	306
Egység földrajzi térképek	306
A földmérési munkára jogosultak köre, földmérési tevékenység az ingatlanokon	307
A földmérési munkára jogosultak köre	307
Földmérési tevékenység az ingatlanokon	309
Földmérési jelek elhelyezése	310
Összelátás biztosítása	311
Sajátos célokat szolgáló földmérési és térképészeti tevékenység	312
A sajátos célokat szolgáló földmérési és térképészeti tevékenység célja, feladata, jellege	213
A sajátos földmérési és térképészeti munkák kapcsoalta országos alapponthálózatokkal és térképrendszerrel	314
A fontosabb sajátos földmérési feladatokra vonatkozó előírások	314
A sajátos célokat szolgáló földmérési munkák összhangjának biztosítása	316
Bejelentésre kötelezett sajátos célokat szolgáló földmérési munkák	317
A munkarészek átadására vonatkozó rendelkezések	319
A bejelentéssel kapcsolatos földhivatali munkák	320
A sajátos célokat szolgáló földmérési munkák során készített munkarészek megőrzése	321
A földhivatalok által végzett geodéziai koordinációs ellenőrzések	321
A földhivatalok által végzett, sajátos célokat szolgáló földmérési munkák	322
Földmérési adat- és térképszolgáltatás	323
A földmérési és térképészeti adatok fogalma	323
A földmérési és térképészeti adatok minősítése	324
Titkos földmérési és térképészeti anyagok	324
Az államtitkot nem tartalmazó földmérési és térképészeti anyagok	326
Az államtitok és a szolgálati titok megsértése	328
A földmérési adat- és térképszolgáltatás szervei	329
Földmérési adat- és térképszolgáltatás a Földmérési Intézetnél	329
Földmérési adat- és térképszolgáltatás a földhivataloknál	330
A térképtárak	330
Az adat- és térképtár anyagának rendezése és nyilvántartása	331
Az adat- és térképtári anyag kezelése és kiadása	332
A kiadott munkarészek nyilvántartása	333
Az adat- és térképszolgáltatási munkaidő	334
A földmérési adat- és térképszolgáltatási igénylésre jogosultak köre	334
Adat- és térképbeszerzés a telekkönyvi hatóságtól	335
Az alpapontok nyilvántartása	336
A földmérési adat- és térképszolgáltatás módja	337
Fénymásolatok készítése, fénymásoló berendezés kezelése	338
A földhivatali záradékolások	339
A térképfelújítások és az új felmérések állami átvétele	340
Egyéb új munkarészek átvétele és kezelése	341
A változások átvezetése a földmérési alaptérképeken	341
A változások átvezetésére vonatkozó jogszabályi előírások	341
A változások átvezetésének határideje	344
Az egységes és az egyező nyilvántartás	344
A változások térképi átvezetése	345
A kisajátítási eljárás földmérési munkái	347
A kisajátítási terv elkészítése	348
A felhasznált szakirodalom jegyzéke	350