Bevezetés | |
A közgazdaságtan válságának áttekintése | 11 |
A 20. századi fejlődés elágazásai | 13 |
Túlnépesedései a lemaradó társadalmakban | 15 |
Az emberiség négy ötödének vészes lemaradása | 17 |
A közgazdaságtani válság kialakulása és okai | 19 |
Az elmélet válsága | 21 |
A minőségileg új fogyasztó társadalom | 21 |
Általános társadalomtudományi válság | 22 |
A klasszikus közgazdaságtanban mellőzött kérdések | 23 |
A klasszikus kapitalizmus spontán kialakulása | 23 |
Marx és Max Weber megközelítése | 24 |
A polgári közgazdaságtan hibás általánosításai | 24 |
A politika által negligált közgazdaságtan | 25 |
A közgazdaságtani válság példái | 25 |
A mikro- és makrogazdaságtan kapcsolata | 26 |
A fogyasztói társadalom pénze | 26 |
A társadalom tőkeigénye | 29 |
A munka összegzése | 30 |
A munkaerő és a tőke mint termelési tényező | 30 |
A Romer-féle négy termelési tényezői kritikája | 31 |
A tőke értékvesztése | 32 |
A munkanélküliségi ráta mérése | 34 |
Az államadósság megítélése | 34 |
A klasszikus kapitalizmus mai szemmel | 36 |
A klasszikus kapitalizmus kialakulása | 36 |
A politikai és földrajzi tagoltság előnye | 37 |
Nagy elmaradott piac és kis gyáripari társadalom | 38 |
A puritanizmus iránti igény | 39 |
A puritán civilizáció egyedülálló előnyei | 40 |
A puritán tőkés magatartás szerepe | 42 |
A népi puritanizmus | 45 |
A puritanizmus gyökerei | 45 |
A klasszikus kapitalizmus jellemzői | 47 |
Termelés, fogyasztás és eredeti felhalmozás | 48 |
Tőkés felhalmozás és a kisárutermelői vagyonvesztés | 48 |
Az elmaradott térségek gazdaságának átértékelődése | 49 |
A mennyiségre és olcsóságra irányuló orientáció | 49 |
Az alacsony igényszintű adminisztráció és vezetés | 50 |
A vállalati növekedés fő forrása a profit | 51 |
Az alacsony igény az infrastruktúrával szemben | 51 |
A termelés megelőzte az értékesítést | 52 |
A nagyvállalatok virulenciája | 52 |
A külföld mint a munkaerő-felesleg és az áruk felvevője | 53 |
A klasszikus kapitalizmus egyszerű modellje | 54 |
Két homogén alaposztály | 55 |
Lassú változások | 55 |
A tömegek szükségszerű nyomora | 55 |
Tőkehiány és munkaerő-felesleg | 56 |
Az etikai és vallásos nézőpont jellemzői és hibái | 57 |
Az egyéni sors determináltsága | 58 |
Marx etikai tévútja | 58 |
A nyomor és a keresztény erkölcs ütközése | 59 |
A messianizmusok jelentkezése | 59 |
A kereszténység civilizációs elágazásai | 60 |
A weberi megközelítés igaza | 61 |
A fogyasztói társadalom kibontakozása | 62 |
A klasszikus kapitalizmus érési folyamata | 63 |
A tőke átalakulási folyamata | 63 |
A szellemi tőke térhódítása | 64 |
A szellemi tőke vonzóereje | 64 |
A fizikai munka leértékelődése | 65 |
A szellemi tőke a vállalatok piaci értékében | 65 |
Az elmélet késése a szellemi tőke értékelésében | 66 |
A munkaerő szerepének változása | 67 |
A munkahelyi magatartás | 67 |
A szorgalmas gazdagok | 68 |
A munkaidő átlagos hossza | 68 |
A szabadidő eltöltési módja | 69 |
A munkapocsékoló nagy építkezések szerepe | 71 |
A minőségi munkaerő hiánya | 72 |
A munkaerőpiac differenciálódása és egyensúlya | 72 |
A munkaerő motivációjájának változása | 72 |
A minőségi munkaerő szűk keresztmetszet | 74 |
A jövedelmek differenciálódásának civilizációs háttere | 74 |
A fogyasztói társadalmak kifejlődésének spontaneitása | 75 |
A fogyasztói társadalom népi jellege | 76 |
A fogyasztói társadalom világgazdasága | 78 |
A jelenkori világgazdaság fő jellemzői | 78 |
A világgazdasági munkamegosztás sajátosságai | 81 |
A civilizációs karakter jelentősége | 83 |
A kultúra dezintegráló szerepe | 86 |
A világfolyamatok prognosztizálhatósága | 86 |
A nyersanyagok csökkentő jelentősége | 87 |
A 20. századi felzárkózási és lemaradási utak | 88 |
A megszállások és a katonai kiadások szerepe | 89 |
A gazdasági növekedés és a népszaporulat | 90 |
A gyermattartás hátránnyá válik | 92 |
A nyugat-európai szocialista eszmék és mozgalmak | 93 |
A szocialista országokat sújtó hátrányok | 94 |
Az eddig sikeres három civilizációs típus | 95 |
A fogyasztói társadalmak délre terjednek | 95 |
A távol-keleti puritán civilizáció fejlődése | 98 |
Európa keleti felének fel- és leértékelődése | 98 |
A vallási és a szocialista messianizmusok ismérvei | 101 |
A karizmaitikus vezetés kockázata | 104 |
A túlszaporodó többség elnyomorodása | 105 |
A fogyasztói gazdaság alapkérdései | 108 |
A lakosság megtakarítási hajlandósága | 108 |
A lakosság bankbetétei | 109 |
Befektetés családi ingatlanba | 109 |
Befektetés kisvállalkozásba | 110 |
Lakossági befektetések értékpapírokba | 110 |
Befektetések a nyugdíjalapokba | 112 |
Befektetések a szellemi vagyonba | 114 |
A fogyasztói társadalom tulajdonosi szerkezete | 114 |
A fogyasztók közvetlen tulajdonai | 115 |
A fogyasztók közvetett, intézményi tulajdona | 116 |
A kisvállalkozói tulajdon | 117 |
Az igazi és a formális részvénytársaság | 118 |
A leányvállalati tulajdon | 118 |
Az állam szerepe a fogyasztói társadalomban | 118 |
A szükségletek kielégítése | 119 |
Az állami költségvetés | 120 |
A vállalkozói profit és az adózó jövedelem viszonya | 124 |
Az infláció | 125 |
A számvitel és mérés | 125 |
A vállalatnagyság mérése | 126 |
A gazdasági növekedés mérése | 129 |
A pénzzel való mérés | 130 |
A szellemi tőke mérése | 130 |
A telekérték | 132 |
A felhalmozódás és a pótlás szétválasztása | 132 |
A szektorok erkölcsi leértékelődése | 133 |
A fogyasztói társadalom vállalata | 133 |
A minőség iránti igény megnövekedése | 133 |
Az eszközök gyors avulása | 134 |
A nagyvállalatok nagy rezsije | 135 |
A vezetési színvonal megnövekedett jelentősége | 135 |
A munkajövedelem mint felhalmozási forrás | 136 |
A megnövekedett kooperációs igény | 136 |
A munkerő motivációjának a jelentősége | 137 |
Az adó mint jelentős költségtényező | 137 |
Az infrastruktúra szerepe az otthoni munkában | 138 |
Telepítéspolitikai szempontok | 138 |
Az egy-, két-, három- és négypiacos vállalat | 139 |
A piaci realizálás megelőzi a termelést | 140 |
A fogyasztói társadalom nem piaci szektora | 142 |
Nem mindenütt a piac az úr | 142 |
Az oktatás példája | 145 |
Az egészséges példája | 146 |
Utószó | 149 |