1.068.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Természet Világa 1998. július

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Magyar Hivatalos Közlönykiadó folyóirata - 129. évfolyam 7. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
DETRE CSABA - TÓTH IMRE
Mi történt a perm-triász határon?
Lehetséges közeli szupernóvarobbanás nyomai a szferulákban
A perm-triász határról (P/T) származó különböző eurázsiai geológiai... Tovább

Előszó

Részlet:
DETRE CSABA - TÓTH IMRE
Mi történt a perm-triász határon?
Lehetséges közeli szupernóvarobbanás nyomai a szferulákban
A perm-triász határról (P/T) származó különböző eurázsiai geológiai mintákban talált szferulák egy közeli szupernóvarobbanásról hoznak hírt. Ezek a szferulák a szupernóva lökéshulláma által összesepert csillagközi pornak, esetleg a szupernóva külső héjában kikondenzálódott pornak nagy sebességgel a földi légkörbe való érkezésekor keletkeztek, majd leülepedtek a felszínen, illetve a tengerfenéken. A földi élővilág legnagyobb mértékű kipusztulását minden bizonnyal az ehhez a szupernóvarobbanáshoz kapcsolódó elektromágneses és elsődleges kozmikus sugárzás okozhatta. A P/T eseménnyel kapcsolatos ismert jellegzetes légköri oxigénhiány (ún. szuper-anoxia) az új elképzelés szerint nem oka, hanem következménye volt a szupernóva által okozott katasztrófának.
A geológia és az élővilág evolúciójának több jelentős eseménye időben szoros korrelációt mutat: egyfelől például a nagy lemeztektonikai mozgások, hegységek képződése, megerősödő vulkáni tevékenység, paleomágneses aktivitás, másfelől pedig az élővilágban egyes fajok eltűnése és újak megjelenése. Természetesen nem minden evolúciós esemény kapcsolható ezekhez, de feltűnően sok. A geológiai korszakok határait elsősorban az őslénytan segített kijelölni: az új fajok megjelenése egy új korszak kezdetét jelenti, miközben a régebbi, eltűnő, kihalófélben lévő fajok még csökkenő mértékben, de jelen lehetnek. Legfeltűnőbb a régi vezérkövületek eltűnése és az újak megjelenése. A Föld története során számos fajkipusztulással együtt járó katasztrófa tizedelte meg az élővilágot. Jelenlegi ismereteink szerint több, az élővilágban bekövetkezett nagy fajpusztulás, geológiai korszakváltás kozmikus eredetű katasztrófaeseménnyel kapcsolható össze. A szóba jöhető kozmikus okok közül legismertebb az égitestek összeütközésének következménye: vagy az égi törmelékek kisbolygó-, nagyobb meteor, illetve üstökösmag-törmelék formájában, vagy eredeti teljes nagyságukban nagy sebességgel ütköznek bolygónkkal, és többnyire becsapódási krátereket, hatalmas légköri és tektonikus lökéshullámokat keltenek. Mindezek mellett a topográfiai és a klimatikus környezetben is jelentős változásokat hoznak létre. Ma már igazoltnak látszik, hogy 65 millió éve a kréta és a harmadidőszak határán (K/T) a feltűnő kihalást, amelynek leglátványosabb epizódja a dinoszauruszok kipusztulása, több kisbolygó vagy üstökösmag becsapódásával együtt járó globális katasztrófa okozta. Akkor szinte kozmikus "pergőtűz" alatt állhatott bolygónk. Az ütközés legismertebb nyoma a Yucatán-félszigetnél részben a szárazföldön a felszín alatt, részben a tenger alatt nyomon követhető nagy becsapódási kráter (Chicxulub-kráter) őrzi (1. Természet Világa, 1992/7. 299. o., Tudomány 1990/12. 30. o.). Bizonyítékok vannak arra, hogy az ordovicium és a szilúr időszakok határán, mintegy 455 millió éve, valamint a felső devonban a Famenni és a frasni emelet határán (F/F határ) mintegy 365 millió évvel ezelőtt szintén több kisbolygó vagy üstökösmag becsapódása okozott jelentős fajpusztulás. Említésre méltó még az eocén-oligocén korszakváltáskori becsapódási eseménysor, mintegy 33-34 millió éve. Vissza

Tartalom

Detre Csaba-Tóth Imre: Mi történt a perm-triász határon? 290
Radnai Gyula: Tudós tanár az egyetemen. Eötvös Loránd születésének százötvenedik évfordulója 294
Csermely Péter: Hogyan viselhető el az élet 95 °C-on? 298
Martin Gardner: Newcomb paradoxona 302
Koch Sándor: Szubjektív virológia (Hetedik rész). Objektív virológia szubjektíven 304
Trunkó László: Két híres ősmaradvány-lelőhely: Öhningen és Höwenegg 306
Kiss Elemér: A Bolyai-kultusz a múlt század végi kolozsvári egyetemen 310
Dudich Endre: A Mennyei Hegység kincsei 314
HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK 316
Elektronikus Olvasónapló (Szabó T. Attila összeállítása) 320
Szili István: Itthon, Pannóniában 322
Csaba György: A szagtalan illat 324
Kádár Zoltán: Írott és rajzolt világunk 326
Farczády Róbert: Segesvártól a csillagokig 327
Jéki László: Hermann Orberth az álomgyárban 328
Koch Sándor: "Ember, vigyázz!" 329
Kecskeméti Tibor: "A magyar geológusok cselekedetei" 330
Siposs András: Szép új világ?! (SZKEPTIKUS SAROK) 332
E számunk szerzői 333
FOLYÓIRATOK 334
ÚJ KÖNYVEK 335
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Természet Világa 1998. július Természet Világa 1998. július Természet Világa 1998. július Természet Világa 1998. július Természet Világa 1998. július
Állapot:
940 ,-Ft
5 pont kapható
Kosárba