| Előszó | 11 |
| A viselkedés szerveződésének néhány elve | 13 |
| Az endogén tényezők szerepe a táplálkozási viselkedésben | 15 |
| Vitalizmus kontra mechanizmus | 16 |
| A minimálisan szükséges külső inger | 17 |
| Külső ingerek viselkedésszabályozó hatása | 18 |
| A motoros tevékenységek oszályozása | 20 |
| A reakciókészség egy adott időpontban és a korábbi ingerhatások összefüggése | 21 |
| Természeti adottság vagy környezeti hatás | 22 |
| Leírás és megint leírás | 23 |
| Napszakos (cirkadikus ritmusok - külső vagy belső szabályozás?) | 24 |
| Napszakos ritmusok | 24 |
| A napszakos ritmusok alakulás hasonló ritmusú külső ingerek hiányában | 25 |
| Áthelyezések kísérletek | |
| Ha megállítjuk az órát | |
| Az óra eltérése a 24 órás ciklustól | |
| A napszakos ritmusok örökletes jellege | |
| A hőmérséklet és a fény hatása a napszakos ritmusokra | 31 |
| Ciklikus külső ingerek és napszakos ritmusok: a ritmusátvitel kérdése | 33 |
| Átállási érzékenység | |
| A napszakos tevékenység ritmusok belső struktúrája | 37 |
| A napszakos tevékenységek közötti fajra jellemző különbségek | |
| Évszakos ingadozások | |
| A napszakos ritmusok alapját képző mechanizmusok | |
| A csótányok napszakos ritmusainak fiziológiai szabályozása | 40 |
| A napszakos ritmusok: a ciklikus viselkedés példái | 42 |
| Szaporodás: a hormonok szerepe a viselkedésben | 44 |
| A szaporodás hosszabb időtartamú ritmusai | 45 |
| Évszakos párzás | |
| Változó évszakú párzás külső szabályozás hatására | |
| Az endogén ritmusok létezésének bizonyítéka | |
| A holdváltozással kapcsolatos ritmusok | |
| A nappal hossza: külső és belső tényezők kölcsönhatása | |
| Szociális rendszerek és a szaporodási ciklus időzítése | 50 |
| Párzó rajok | |
| A párosodás helye és a párok kapcsolata | |
| Késleltetett implantáció | |
| Rövid tartamú szaporodási ciklusok | 52 |
| Ovulációs minták | |
| Az ovuláció fiziológiai alapja | |
| Madarak ovulációja | |
| A nászjáték szerepe madaraknál a peteérésben | |
| A "kötési folt" | |
| A fészekalj nagysága | |
| A párosodás előtti viselkedés és a szaporodási izoláció | |
| Kopuláció | |
| Indukált és spontán peteérés | |
| Párosodásiviselkedés-szekvenciák | 56 |
| A szaporodásviselkedés-szekvenciákat lezáró mechanizmusok | |
| Anyai viselkedés | 59 |
| Az emlősök vemhessége | |
| Az emlősök utódainak világrahozatala | |
| A hormonok szerepe | 60 |
| A párzási időszak szabályozásának hormonális alapja | |
| A hormonális hatások eloszlása | |
| A hormonok hatásmechanizmusa | |
| Perifériás hormonális hatások | |
| A hormonális szabályozás mértékének változásai | |
| Táplálkozás, ivás és lélegzés | 64 |
| A motivációelemzés homeosztatikus megközelítése | 64 |
| Táplálkozásviselkedés-minták | 65 |
| Endogén tényezők: az éhség problémája | 67 |
| Szarvasmarhák táplálkozása | |
| Madarak táplálkozási ciklusa | |
| A tüskés pikó táplálkozása | |
| Patkányok táplálkozása | |
| Az agyi központok szerepe az emlősök táplálkozásában | 69 |
| Ha a hipotalamusz megsérül | |
| A táplálkozás megkezdése | |
| A táplálkozási ciklus időtartama és befejezése | |
| A testsúly és táplálkozás | |
| Az emlősök táplálkozási mechanizmusainak általános szerkezete | |
| Külső tényezők | 72 |
| "Válogatós állatok" | |
| Külső ingerek és a táplálkozási viselkedés | |
| Emlősök specifikus éhsége | |
| Külső ingerek hatása agysérült patkányoknál | |
| A természetes táplálék kiválasztásának dinamikája | 76 |
| Változatos étrend kiválasztása | |
| Táplálkozás és a zsákmány előfordulási sűrűsége | |
| A táplálkozási viselkedéssel kapcsolatos következtetések | 79 |
| Ivás | 79 |
| Az ivás időbeli alakulása | |
| Az ivási ciklus befejezése | |
| Lélegzés | 80 |
| Emlősök lélegzési mechanizmusa | |
| Következtetések | 82 |
| Exploráció, agresszió, konfliktus, játék | 84 |
| Explorációs viselkedés | 85 |
| Az exploráció mértékei | |
| Az exploráció és a külső ingerek közötti kapcsolat | |
| Exploráció és visszahúzódás | |
| Visszahúzódás és agresszó: a nem-ritmikus viselkedés példái | 89 |
| Külső ingerek és "élettér" | |
| Dominanciaviszonyok | |
| Zsúfoltság és agresszív szerveződés | |
| Endogén tényezők szerepe az agresszióban | |
| Külső ingerek és az egresszió csökkenése | |
| Többféle viselkedés egyidejű jelentkezése | 100 |
| Helyettesítő vagy pótcselekvések (Displacement activities) | 101 |
| Patkányok viselkedése konfliktushelyzetben | 103 |
| Konfliktusok társas helyzetekben | 104 |
| A viselkedési konfliktus jelentősége | |
| Játék | 106 |
| A játékos viselkedés jellemzői | |
| A játékos viselkedés szerepe és filognézise | |
| Lokomóció: láncreflexek vagy endogén vezérlés | 110 |
| Az elvégzendő mechanikai munka | 111 |
| A négylábúak helynévváltoztatása | |
| Rovarok lokomóciója | |
| Ízeltlábúak lokomóciós és egyéb mozgásformáinak mechanizmusai | 114 |
| Az imádkozó sáskák lokomóciók és szexuális viselkedése | |
| Sáskafélék zsákmányszerző tevékenysége | |
| Az agy szerepe a tücsök helyváltoztatásában | |
| Lombszöcskék repülési mechanizmusai | |
| A folyami rák lokomóciója | |
| Gerincesek helynévváltoztatásának mechanizmusai | 119 |
| A vizsgálat módszerei | |
| Von Holst vizsgálatai halak lokomóciójával kapcsolatban | |
| Házicsirkék lokomóciója | |
| A propritoceptív visszacsatolás szerepe | |
| Következtetések a lokomotoros viselkedés szerveződésével kapcsolatban | 123 |
| A leírás szerepe | |
| A szerveződés hierarchikus szintjei | |
| Exogén és endogén tényezők | |
| Külső ingerek, alkalmazkodás, fajlagos érzékenység | 126 |
| Az inger által való szabályozás fajtái | 126 |
| Növényevő rovarok táplálkozását kiváltó ingerek | |
| Az ingerszűrés alkalmazkodó jellege | 129 |
| Az alkalmazkodó jelleg értelmezésének kérdése | |
| A zsákmány megragadása | |
| Komplex látásinger-modellek alkalmazása | 131 |
| Korai modellkísérletek | |
| Madárfiókák kérő viselkedése | |
| A lepkék udvarlása | |
| "Álruhás" állatok | |
| Zebrapintyek reagálása modellekre | |
| Menekülési viselkedés | |
| Az "odacsődülés" reakciói | |
| Az ingerszűrés specifikus jellegével kapcsolatos következtetések | 137 |
| Inger-reakció láncolatok | 137 |
| A tüskés pikó udvarlása | |
| Kanárik fészeképítése | |
| Nem specifikus válaszadás a receptorműködés hiányosságai következtében | 138 |
| Pókok vadászata és udvarlása | |
| Rovarszemek | |
| A szitakötők agresszív és párosodó viselkedése | |
| Nem-specifikus reagálás; a korábbi események által biztosított fajlagos válaszok | 142 |
| Madárfiókák kérő viselkedésének további példái | |
| Következtetések a külső ingerekre adott válaszokkal kapcsolatban | 143 |
| Ingerszűrés: kemorecepció | 145 |
| Az ingerszerzés kérdése | |
| Kvalitatív ingertulajdonságok | |
| Az inger erőssége és időbeli változásai | |
| Az ingerek térbeli tulajdonságai | |
| A receptorrendszerek általános tulajdonságai | |
| Vegyi ingerek érzékelése (kemorecepció) | 149 |
| Szaglás | 150 |
| A szaglási ingerek minőségi tulajdonságai | |
| Az inger erőssége és időbeli változása | |
| Térbeli tulajdonságok | |
| Izérzékelés | 152 |
| Kvalitatív szempontok | |
| Kék dongólegyek ízérzékelésének fiziológiája | |
| A vegyi ingerek szűrésével kapcsolatos következtetések | 155 |
| A kemorecepció viselkedési funkciói | 156 |
| A környezet kiválasztása | |
| Ragadozó - zsákmányállat kapcsolatok | |
| Feromónok: fajon belüli (intraspecifikus) kémiai ingerek | 157 |
| Szétszóródás és gyülekezés | |
| Egyed- és csoport felismerés | |
| Riasztóanyagok | |
| Nemi feromónok | |
| Szülő - ivadék kapcsolatok | |
| Nyomósvények | |
| Vegyi kommunikációs rendszerek | 166 |
| A túlérzékenység mechanizmusa | 168 |
| A fény és a látás fizikai tulajdonságai | 168 |
| A fényérzékelő receptorok érzékenysége | |
| Az érzékenység változásai | |
| A fényerősség érzékelése | |
| A fényingerek minőségi tulajdonságai | 171 |
| A hullámhossz megkülönböztetése: színlátás | |
| A polarizált fény érzékelése | |
| A fényingerek időbeli tulajdonságai | 173 |
| A mozgásérzékelés egyéb vonatkozásai | |
| A fényingerek térbeli tulajdonságai | 176 |
| A látómező | |
| A fényinger irányának érzékelése: a látás élessége | |
| A fényingerek téri elrendeződésének érzékelése: formalitás | 179 |
| A polip formalátása | |
| A mézelő méh formalátása | |
| Emlősök formalátása | |
| A macska formalátása | |
| A távolság érzékelése | 187 |
| Optikai szakadék | |
| Összefoglaló következtetések a látási inger szűrésével kapcsolatban | 188 |
| A látás szerepe az állatok viselkedésében | 190 |
| A környezeti tárgyak helyének meghatározása | 190 |
| Iránykeresés | |
| A lakóhely kiválasztása | |
| A táplálék kiválasztása | |
| A fény szerepe a ragadozók és a zsákmányállatok viszonyában | 192 |
| A látás szerepe a ragadozóknál | |
| A látás szerepe élősködő madaraknál | |
| Amelyre vadásznak | |
| Fajon belüli optikai jelek: szociális kioldó ingerek | 197 |
| A vizuális jelzések sajátosságai | |
| A vizuális jelzések szerepe a gyülekezésben és a szétszóródásban | |
| Egyedfelismerés | |
| Vizuális riasztójelek | |
| Szexuális jelzések | |
| Szülő - ivadék kapcsolatok | |
| A látás szerepe a kommunikációban: összefoglalás és következtetések | 208 |
| Válaszkészség mechanikai hatásra: hallás | 209 |
| A hanghullámok fizikai tulajdonságai és a receptorok | 209 |
| Nyomás- és elmozdulásérzékelő receptorok | |
| A hanghullámok tulajdonságai | |
| A rovarok halló receptorai | 322 |
| A receptorszervek | |
| Frekvenciaérzékenység | |
| A hangerősség érzékelése | |
| Az időbeli változások érzékelése | |
| A térbeli tulajdonságok érzékelése | |
| A gerincesek hallóreceptorai | 216 |
| Receptorstruktúrák | |
| A frekvencia érzékelése | |
| A hangerő érzékelése | |
| Időbeli változások érzékelése | |
| A hangok térbeli tulajdonságainak érzékelése | |
| Ingerszűrés a hallásnál | 223 |
| A perifériás szűrés szerepe | |
| Megszokás, habituáció | |
| A retikuláris formáció és a figyelem | |
| Akusztikus kommunikáció | 226 |
| A hallás szerepe az állatok viselkedésében | 226 |
| A hallás kapcsolata más érzékleti modalitásokkal | |
| A hangkészlet | 227 |
| A hangok szerepe a szaporodásban | |
| Mesterséges rovarénekkel folytatott kísérletek | |
| A halak éneke | |
| A madárének | 230 |
| A madárének egyéni változatai | |
| Egyéni jellemvonások a populáción belül | |
| Populációk közötti különbségek | |
| A madárének földrajzi módusulásai | |
| Egyéni jellemvonások és faji jelleg | |
| A különböző fajok énekének felismerése | |
| Fajlagos megkülönböztető jegyek módosulásai | |
| A hangjelek szerkezete és funkciója közötti kapcsolat | |
| Majomhangok | 241 |
| Differenciálódás és sztereotípia | |
| Főemlősök hangjának fajlagos megkülönböztető jegyei | |
| Hallás, látás és szaglás: a kommunikáció közvetítői | 243 |
| Tájékozódás az állat által kibocsátott ingerek segítségével | 246 |
| A denevérek echolokációja | 246 |
| Az echolokáció kísérleti igazolása | |
| Az echolokációs hang | |
| Zsákmányszerzés echolokációval | |
| Az echolokációt alkalmazó denevérek morfológiája és viselkedése | |
| Visszavert hangjelek | |
| Zavarszűrés | |
| Az echolokáció kifejlődése | |
| Zsákmány-rovarfajok reakciói denevérhangokra | |
| Tengeri állatok echolokációja | |
| Hullámok a víz felületén | 257 |
| Elektromos tájékozódás | 257 |
| A kibocsátott impulzus | |
| Elektromos rendszerek kifejlődése halakban | |
| A villamos kisülések szociális jelentősége | |
| A megfelelő testhelyzet megőrzése | 261 |
| A rákok sztatocisztái | 261 |
| Más állatcsoportok sztatocisztái | |
| A gerincesek labirintusa | 262 |
| "Fejenállók" és "farkonállók" | |
| Háti fényreakciók | |
| Rákok háti fényreakciói | |
| Rovarok háti fényreakciói | |
| Halak háti fényreakciói | |
| Gyorsulásérzékelő receptorok | 267 |
| Szöggyorsulás | |
| Lineáris gyorsulás | |
| Rovarok gravitációérzékelő rendszerei | 268 |
| A mechanizmusok sokfélesége | |
| Helyzetmeghatározás rovaroknál repülés közben | |
| Néhány közös nevező | 268 |
| Kétkomponensű rendszerek a gravitáció érzékelésére | |
| A nyíróerő a gravitáció érzékelésének szolgálatában | |
| A fény szerepe | |
| Téri tájékozódás | 270 |
| Útkeresés vaktában és módszeresen | 270 |
| Hazatérő utak útkeresése vaktában | |
| Kinézisek | |
| Tájékozódás a nap állása alapján | 272 |
| Méhek tájékozódása a nap állása szerint | |
| Seregélyek tájékozódása a nap állása szerint | |
| Halak tájékozódása a nap állása szerint | |
| Tanulás és tájékozódás a nap állása szerint | 281 |
| A méhek tanulás útján megismerik a nap pályáját | |
| A jellegzetes tereppontok és az égi kulcsingerek versengése a méhek tájékozódásában | |
| A tájékozódási iránytű "beállítása" ízeltlábúaknál és bolharákoknál | |
| A tájékozódás szociális vonatkozásai | 285 |
| Rögzített irányú tájékozódás | 285 |
| Vadrécék rögzített irányú tájékozódása | |
| Meghatározott iránytű-e a plankton állatok tájékozódása? | |
| Tájékozódás a hold alapján | 287 |
| Egysejtűek (Protozoa) tájékozódása | 289 |
| Navigáció és hazatalálás | 290 |
| Hazatalálás az égbolton található jelek alapján | 290 |
| Madarak hazatalálása | |
| Napívhipotézis | |
| A belsőóra és a galamb hazatalálása | |
| Madarak tájékozódása a csillagok alapján | 293 |
| Természetes éggel végzett kísérletek | |
| Mesterséges éggel végzett kísérletek | |
| Mindenütt megtalálható jelek mint a navigáció segédeszközei | 296 |
| A föld mágneses terének észlelése | |
| A tapasztalat szerepe a navigációban | 297 |
| A tapasztalatok szerepe a galambok hazatalálásában | |
| A hely fixációja a madaranál | |
| A cél felismerése | 300 |
| Áthelyezési kísérletek ketrecben levő madaraknál | |
| Seregélyek szabadonbocsátása | |
| Egyéb navigációs mechanizmusok | 301 |
| Denevérek vándorlása és hazatalálása | |
| Következtetések | 302 |
| Viselkedésembriológia | 303 |
| Az embriók viselkedése | 303 |
| A halak embrionális viselkedése | |
| Kétéltűek viselkedésének fejlődése | |
| Csirkeembriók viselkedésének fejlődése | |
| Az emlősembrió fejlődése | |
| A szexuálhormonok és a fejlődés | 311 |
| Következtetések | 312 |
| A viselkedés fejlődése: szenzoros mechanizmusok | 314 |
| Az "öröklött" és a "tanult" kifejezések használata | |
| Leírás | |
| A környezet befolyásának különböző típusai | |
| A viselkedés fejlődésére gyakorolt hatások három fajtája | |
| Genetikai szabályozás | 316 |
| Újszerű specifikus külső ingerekre való érzékenység | 317 |
| Ellenállás a környezeti szabályozással szemben | |
| Korai érzékelési tapasztalatok nem-fajlagos hatásai | 321 |
| Tanulási képesség | |
| A korai (szenzoros) tapasztalatok specifikus hatásai | 322 |
| "Tanult" viselkedés | |
| Iprinting (bevésődés) | |
| Kondicionálás | |
| Kioltás és megszokás (habituáció) | |
| Az érzékelési mechanizmusok egyedfejlődésével kapcsolatos következtetések | 333 |
| A mozásminták fejlődése | 334 |
| Az érzékleti és a motoros rendszerek viszonylagos stabilitása | 334 |
| Genetikailag szabályozott mozgásminták | 334 |
| Hasonló környezeti minták nélkül is kifejlődő motoros minták | 337 |
| Környezeti változásoknak ellenálló motoros minták | 338 |
| A gyakorlás hatása a részletek fejlődésére | 340 |
| Motoros minták gyakoriságát és intenzitását befolyásoló nem-specifikus környezeti hatások | 341 |
| Emócionalitás | |
| Agresszió | |
| Szexuális viselkedés | |
| Szülő-utód kapcsolat | |
| Táplálkozás és táplálékgyűjtés | |
| Következtetések | |
| Meglevő motoros akciók átrendeződése | 344 |
| Meglevő motoros minták környezetnek megfelelő átrendeződése | 344 |
| A tapasztalatok hatása | |
| Átrendeződés más állatok megfigyelése alapján | |
| Az egyéni eploráció hatása | |
| Új motoros minták fejlődése | 349 |
| Madarak zsineghúzó tevékenysége | |
| Madarak hangutánzása | |
| Új motoros minták kitalálása | |
| A szenzoros és a motoros fejlődés közötti viszony | 357 |
| A madárdal és a hallási visszacsatolás | |
| A viselkedés fejlődésével kapcsolatos következtetések | 359 |
| Térbeli és időbeli leírás | 360 |
| Szelektív leírás | 360 |
| A viselkedés sztereotípiája és a rögzült cselekvésminták | 361 |
| A leírás szintje | |
| A rögzített cselekvésminták felismerése | |
| A megfigyelések kvantifikálása | 364 |
| A viselkedés leírásával kapcsolatos következtetések | |
| Cselekvésminták csoportokba való rendeződése | 365 |
| A szekvencián belüli szerveződés | 369 |
| Appetitív és konszummatív viselkedés | 372 |
| Az appetitív és konszummatív viselkedés jellemzői | |
| Halak konszmmatív viselkedése | |
| A csérek tollászkodás | |
| A viselkedés gyakorisága, erőssége és teljessége | 375 |
| A szekvenciák összetételének progresszív változása | |
| Leírás és kauzális elemzés | 376 |
| Az idézett irodalmi művek jegyzéke | 379 |